Bővebb ismertető
Az 1848-49-es szabadságharc a magyar történelem talán legalaposabban feldolgozott időszaka.Könyvtári irodalom foglalkozik eseményeivel és mutatja be szereplőit. Jócskán van azonban adósságunk azokkal szemben, akik nem viseltek ugyan magas parancsnoki beosztást, munkájuk, személyiségük mégis meghatározta az események menetét. Táborkari főnökök, mérnökkari szolgálatban állók, térparancsnokok és még számtalan hasonló beosztást ellátó tiszt nevét még ott sem őrizték meg, ahol ma méltán emlékezhetnének rájuk mint olyan elődökre, akik méltóképpen képviselték fegyvernemüket, szolgálati águkat. Ide tartoznak a honvédtüzérség szervezői és irányítói is.
A tüzérség a honvédsereg legfiatalabb, legcsekélyebb hagyománnyal, tapasztalattal rendelkező fegyverneme volt. Szinte a talpraállítással egyidőben vettek részt az ütközetekben, csatákban a magyar kormányra felesküdött császári-királyi ütegek mellett a honvédütegek is. Ennek a munkának, majd a tábori tüzérség tevékenységének volt első számú irányítója Psotta Móric.