Pokoltornác (dedikált) [antikvár]

A szerző által dedikált példány.
Nagydoboson, Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében születtem, 1949-ben. Budapesten élek, újságíróként, szerkesztőként dolgozom. A Pokoltornác című novelláskötetem hősei olyan egyszerű, érzésekkel, vágyakkal teli emberek, akik e felgyorsult korban próbálnak meg élni. Igyekeznek elképzeléseiket megvalósítani, keserűséggel telt napjaikat megszínesíteni. Számtalan korlátra, akadályra, buktatóra lelnek, melyeknek végső falaként ott a hatalom, amely az érdekeket úgy vezérli, hogy az emberek, ha lehet, egymás között rendezzék le nézeteltéréseiket. Az emberi tulajdonságok örök idők óta meglévő ellentmondásai közepette egyfajta társadalmi metszetet próbálok felvillantani az ezredvég emberéről, akiben ott a jobbító szándék, a kitörni akarás, ám - sokszor önhibáján kívül - mégsem sikerül neki. Játék ez, véresen komoly játék, melyben elkopnak az értékek, de valahol benne van a részvét, mely egyfajta összetartozást valósít meg: emberek vagyunk, s úgy kell élnünk, bármilyen is az adott sors...