Nápoly középkori magyar emlékei [antikvár]

Bevezetés Árpád-házi Mária, Plápoly királynéja emlékére Dél-Itália festői tengerparti városai közül is kiemelkedik Mápoly, a róla elnevezett öbölben, a Vezúv árnyékában. Szépségét és hírét oly sok költő megénekelte Ver-giliustól, Petrarcán át Márai Sándorig, mind a mai napig. Az athéniek alapították Krisztus előtt az V. században az elpusztult Cumae városa közelében, mint ÚJ várost, Neapolist. A Római Birodalomnak is fontos városa volt ez a görög település. Strabón, a Kr. e. 1. század jeles földrajztudósa hitelesen tudósít a római-kori Nápoly topográfiájáról és emlékeiről. A mai városközpont fő útvonalai hűen őrzik a római város szerkezetét. A legtöbb középkori templom és palota is a római épületek maradványaira épült. AIV. századtól a Kelet-Római, vagyis a Bizánci Birodalomnak is jeles itáliai városa volt Nápoly. E korszak szép emléke a Santa Restituta templom a pompás apszismozaikjával és oszlopaival, amely ma a XIII. századi székesegyházzal egybeépítve látható. 1040 körül Nápoly a normannok államának része lett egészen a XII. század végéig. Roger király itt, a tengerbe nyúló földnyelven építtette a híres Castel deUVovo-t, a tojás alakú várat. A normann királyok székhelye Palermo volt. Kálmán királyunk (1095-1116) innen hozta a feleségét, Buzilla/Felicia normann hercegnőt, I. Roger király lányát Esztergomba. Nápoly kapcsolata a Magyar Királysággal tehát közel ezer éves! A normann birodalom békésen, házasság révén került Hohenstauf VI. Henrik kezébe. A fia, II. Frigyes (1212-1250) német-római császár és Szicília királya a kor Európájának egyik leghatalmasabb világi uralkodója volt. Felesége, 1209-től Ara-góniai Konstancia, Imre magyar király (1172-2004) özvegye volt, aki 1222-ben halt meg. Síija, pompás mellékletekkel, amelyek - részben - a magyar királyi kincstárból származnak, a palermói székesegyházban van, szép római szarkofágban. Nápolyban II. Frigyes császár alapította a máig híres Egyetemet, és ő fejezte be a Castel dell'Uovo várának fényes kialakítását (9-10. icép). Frigyes császár halála után közel két évtizedes véres küzdelem folyt Szicília és Dél-Itália birtoklásáért. Az egész Európát mozgósító harcból, a pápaság támogatásával, a francia Anjou tartomány gróQa és Provence hercege, Anjou Károly került ki győztesen. Ő tette Nápolyt az új birodalma fővárosává. S ő tartotta a hatalma megszilárdítása számára létfontosságúnak, hogy a Magyar Királysággal dinasztikus kapcsolatot létesítsen. Ez a kapcsolat 1270-ben Jött létre V. István magyar király lánya, Mária és I. Anjou Károly fia. Károly trónörökös házasságával. Magyarországi Máriának, Nápoly királynéjának (15. kép), II. Anjou Károly (1285-1309) feleségének - a Nápolyban töltött 53 éve alatt - kiemelkedő szerepe volt a nápolyi Anjou uralkodóház felvirágoztatásában. Erről vallanak nemcsak a levéltárak okiratai, a királyné levélváltása a kor uralkodóival, mindenekelőtt a pápával és III. Edward angol királlyal, hanem Nápoly városának a több mint 700 év történelmi katasztrófái után is látható XIII-XIV. századi művészeti emlékei. Ezért illő, hogy Nápoly magyar emlékeinek bemutatását Magyarországi Mária rendkívüli egyéniségének, példás életének a felidézésével kezdjük.