kategória
szerző
cím
sorozat
betöltés...
kiadó
betöltés...
ISBN
évszám
ár
-
leírás
Előrendelhető
A mezők bármelyike illeszkedjen
A mezők mind illeszkedjen
![Bartók Béla - Két Kép [antikvár]](https://lira.erbacdn.net/upload/M_28/rek1/78/5280078.jpg "Bartók Béla - Két Kép [antikvár]")
Bartók Béla (1881-1945) rendkívül egyéni, forradalmian új művészetét ezer szál köti a multhoz, a hagyományokhoz. Egész életén át tanul, heves érdeklődéssel vizsgálja régebbi korok, stílusok zenéjét. Mikor melyiket, mikor melyikben merül mélyebbre: maguk a művek beszélnek róla. Az 1910-ben keletkezett Két Kép-ben a legelevenebben és legközvetlenebbül élő hagyomány: a népzene és Debussy.
A művészetében felhalmozódó hagyományok közül vitathatatlanul a népzenéé a főszerep, 1906 után nincs...
online ár:
Webáruházunkban a termékek mellett feltüntetett fekete színű online ár csak internetes megrendelés esetén érvényes.
1540 Ft
Részletesen erről a termékről
Bővebb ismertető
Bartók Béla (1881-1945) rendkívül egyéni, forradalmian új művészetét ezer szál köti a multhoz, a hagyományokhoz. Egész életén át tanul, heves érdeklődéssel vizsgálja régebbi korok, stílusok zenéjét. Mikor melyiket, mikor melyikben merül mélyebbre: maguk a művek beszélnek róla. Az 1910-ben keletkezett Két Kép-ben a legelevenebben és legközvetlenebbül élő hagyomány: a népzene és Debussy.
A művészetében felhalmozódó hagyományok közül vitathatatlanul a népzenéé a főszerep, 1906 után nincs egyetlen műve, melynek dallama, ritmusa, atmoszférája (sokszor formája is) így vagy úgy ne idézné a népdal-világot. A magyar és általában a délkeleteurópai népzene volt Bartók alkatának legállandóbb, legmeghittebb otthona. A népzene mellett a késői romantikának, az új francia zenének, a korai és késői barokknak, a bécsi nagymesterek klasszicizmusának hatása halványabb, ingatagabb, időszakonként változó. Közülük az 1910 körüli években kétségtelenül az új francia zene nyomai a legerősebbek.
A Két Kép első részének, a Virágzásnak fafúvós pasztellszínei, lágy, vibráló hangszerelése, az egész-hangú skálából adódó melódia-fordulatai és harmónia-részletei, határozott kontúrokat kerülő formája: mind Debussy közelségére utalnak.
Termékadatok
Cím: Két Kép [antikvár]
Kiadó: Zeneműkiadó Vállalat
Kötés: Varrott papírkötés
Méret: 140 mm x 200 mm
Bartók Béla, szül. Bartók Béla Viktor János (Nagyszentmiklós, 1881. március 25. – New York, 1945. szeptember 26.)
Magyar zeneszerző, zongoraművész, népzenekutató, a közép-európai népzene nagy gyűjtője, a Zeneakadémia tanára; a 20. század egyik legjelentősebb zeneszerzője. Művészete és tudományos teljesítménye nemcsak a magyar és az európai zenetörténet, hanem az egyetemes kultúra szempontjából is korszakalkotó jelentőségű.
Zeneszerető családban nevelkedett: apja, idősebb Bartók Béla a város iskolájának igazgatója volt, zongorán, csellón játszott, zenekart vezetett, sőt a komponálással is foglalkozott; anyja tanítónő volt, és kiválóan zongorázott.
1899-ben a Pesti Zeneakadémiára iratkozott be, Thomán István zongoraosztályába és Koessler János zeneszerzésosztályába. Stílusának kialakulásában meghatározó szerepe volt a német klasszicizmusnak és romantikának, különösképpen Brahms művészetének. Kodály Zoltánnal együttműködve behatóan foglalkozott a magyar népzenével, illetve összehasonlító kutatások végett a szomszéd népek népzenéjét is górcső alá vette. A parasztzene megismerésének hatására kompozíciós stílusa is átalakult, mely immár a népzene stílusjegyeire támaszkodott. Ennek kiteljesedése a Balázs Béla misztériumjátékára komponált operája, A kékszakállú herceg vára.
1940-ben a háború borzalmai elől hosszabb időre az Egyesült Államokba utazott és a Harvard Egyetemen tartott előadásokat a magyar zene kérdéseiről. Szándéka ellenére már nem térhetett haza, 1945. szeptember 26-án halt meg leukémia következtében New Yorkban.
Posztumusz az 1948. március 14-én első ízben kiosztott Kossuth-díjjal jutalmazták. 1955-ben posztumusz megkapta a Nemzetközi Békedíjat. Életrajzát fia, ifj. Bartók Béla mérnök, geodéta és unitárius egyházi főgondnok írta meg.
Magyar zeneszerző, zongoraművész, népzenekutató, a közép-európai népzene nagy gyűjtője, a Zeneakadémia tanára; a 20. század egyik legjelentősebb zeneszerzője. Művészete és tudományos teljesítménye nemcsak a magyar és az európai zenetörténet, hanem az egyetemes kultúra szempontjából is korszakalkotó jelentőségű.
Zeneszerető családban nevelkedett: apja, idősebb Bartók Béla a város iskolájának igazgatója volt, zongorán, csellón játszott, zenekart vezetett, sőt a komponálással is foglalkozott; anyja tanítónő volt, és kiválóan zongorázott.
1899-ben a Pesti Zeneakadémiára iratkozott be, Thomán István zongoraosztályába és Koessler János zeneszerzésosztályába. Stílusának kialakulásában meghatározó szerepe volt a német klasszicizmusnak és romantikának, különösképpen Brahms művészetének. Kodály Zoltánnal együttműködve behatóan foglalkozott a magyar népzenével, illetve összehasonlító kutatások végett a szomszéd népek népzenéjét is górcső alá vette. A parasztzene megismerésének hatására kompozíciós stílusa is átalakult, mely immár a népzene stílusjegyeire támaszkodott. Ennek kiteljesedése a Balázs Béla misztériumjátékára komponált operája, A kékszakállú herceg vára.
1940-ben a háború borzalmai elől hosszabb időre az Egyesült Államokba utazott és a Harvard Egyetemen tartott előadásokat a magyar zene kérdéseiről. Szándéka ellenére már nem térhetett haza, 1945. szeptember 26-án halt meg leukémia következtében New Yorkban.
Posztumusz az 1948. március 14-én első ízben kiosztott Kossuth-díjjal jutalmazták. 1955-ben posztumusz megkapta a Nemzetközi Békedíjat. Életrajzát fia, ifj. Bartók Béla mérnök, geodéta és unitárius egyházi főgondnok írta meg.
Új vásárló vagyok!
új vásárlóval indíthatsz rendelést............