Forgatott könyvek (dedikált példány) [antikvár]

ELŐSZÓMa már könnyen belátható, hogy nem lehet a filmtörténetet megírni -még egy nemzet félévszázados filmtörténetét sem legfeljebb különböző szempontrendszerek kijelölésével hozzá lehet járulni a filmtörténetírás végtelen folyamatához. Jelen kötet ilyen hozzájárulás" kíván lenni az államosítástól a rendszerváltásig húzódó filmtörténeti periódus - a közvetlen előzményekre és következményekre is kitekintő - leírásához. Semmiképpen sem tehát a", hanem egy" lehetséges magyar filmtörténet a sok közül.A könyv két szempontrendszer metszéspontjában vizsgálja tárgyát. Az első a film kulturális funkciója. Az 1945 és 1995 közötti időszakban a képviseleti hagyomány, azaz a társadalmi jelentés előtérbe állítása alapozza meg film és irodalom kapcsolatát. Ennek a kapcsolatnak a dinamikája, illetve a hatvanas évektől megfigyelhető intenzitáscsökkenése vezethet általános filmtörténeti következtetések levonásához. A korszakelemzések tanúsága szerint az adaptációk egyre kevésbé vesznek részt alakító módon filmtörténetünkben, illetve a formai invenció súlypontja a fősodorból kiszoruló underground-alternatív szcénába kezd áthelyeződni. Mindezek a megfigyelések az egyik magyarázatát adják a vizsgált periódus filmtörténeti sajátosságának, miszerint a képviseleti karakter fennmaradása mellett a társadalmi jelentés diskurzusában értelmezhető adaptációk korszakképző ereje fokozatosan csökken az 1945 utáni filmtörténetünkben.A vizsgálat másik, esztétikai szempontja viszont film és irodalom mindvégig jelen lévő, az innovatív stílustörekvésekben meghatározó együttműködésére hívja fel a figyelmet - e kapcsolat filmtörténeti hatásának csökkenése mellett. Mivel a periódus első felében a korszakváltó filmek is feltűnően gyakran adaptációk, a stiláris értelemben újító jellegű megfilmesítések fogyatkozása egyúttal magyarázatot nyújt a film-