Erdély és az orvostudomány szolgálatában [antikvár]

Részlet: Írásommal nagy idők kis eseményeit szeretném megörökíteni, melyek a nagy idők történelmi eseményeit jól tükrözték, azok történéseinek folyományai voltak az egyének életében, de a maguk idejében főleg politikai okok miatt, - ha egyáltalában, - legfeljebb csak a résztvevők szűk körében váltak ismertté. Ugyanakkor az egyének kis ^eseményei halmozódva és összeadódva jól jellemzik a történelmi „nagyidőket", jobban, mint az uralkodók és a neves családok nevével jellemzett történelem. Igazabb, mint a sokszor csak a levéltári, bár írott forrásokon nyugvó, objektívnek látszó, mégis hiányosságából fakadóan torz „történelem". Olyan eseményeket akarok megörökíteni, amelyeket magam éltem át, vagy legalábbis olyan egyénektől hallottam, akik maguk tapasztalták, ezért biztosan hitelesek. Nem mendemondák és szubjektív vélemények torzították el, tehát igazak, és mindenki a tények megismeréséből szűrheti le a maga véleményét. Noha nem életrajzot akarok írni, azért sok életrajzi esemény is akad az írásomban, és jelentéktelen epizódoknak tűnnek, mégis lényegesen kiegészítik azokat a leírásokat, melyek több évtizeddel utánuk, zömmel az 1980-as évektől napjainkig jelentek meg, rendszerint fiatal kutatók tollából1. Ezért azok nem személyes élményeken, hanem irattári forrásokon, á korabeli sajtóban megjelent tudósításokon alapulnak. Hangsúlyozom, ezért azok bár hitelesek a maguk nemében, de az 1940-44-es évekre, még inkább az 1944-55-ös évekre vonatkozóan hiányosak, esetleg pontatlanok. Ugyanis nem történt minden úgy, ahogyan azt rendeletek előírták vagy a hivatalos iratok rögzítették. 1 Erdély magyar egyeteme 1944-1949, (szerk. Lázok János - Vincze Gábor) I-II. kötetek, Marosvásárhely Custos, Mentor 1996,1998