Címszavak alkotmányjogi kislexikonhoz (dedikált példány) [antikvár]

BevezetőHogy lehet Magyarországnak ezeréves alkotmánya", amikor közismert, hogy a világ legelső írott alkotmányát az Észak-amerikai Egyesült Államokban 1787-ben fogadták el, Európa első ilyen alaptörvénye pedig Franciaországban született 1791-ben?Mi a különbség a törvénytervezet és a törvényjavaslat, a törvényhozás és a törvénykezés, az eskü és a fogadalom között?Miért lett az 1956-os forradalom jelképe a közepén lyukas zászló?Tényleg idegen a szabad mandátumtól a visszahívás intézménye?Miért helytelen a több mint fele" helyett az 50%+1" szavazat, vagy a viszontválasz" emlegetése az országgyűlésben?íme, néhány kérdés azok közül, amelyekre nem található válasz a jelenleg használatos egyetemi alkotmányjogi tankönyvekben, pedig e válaszok hiánya igen gyakran hibás szóhasználathoz, kínos tévedésekhez vezet.E kötetben ilyen és hasonló fogalmak értelmét, magyarázatát igyekszem megadni, abban a reményben, hogy ezek segítenek eloszlatni az esetleges félreértéseket is, amelyek nem csupán hallgatók, hanem az országgyűlési képviselők és az újságírók között is minduntalan tapasztalhatók.Az egyes fogalmak tartalmának pontos ismerete, a lényegükben közeli kategóriák világos elhatárolása elengedhetetlen a jogban történő biztos eligazodáshoz. Ezek részletes kifejtése azonban messze meghaladná ez összeállítás célja által meghatározott vagy megengedett" terjedelmét, ezért csak vázlatokat" ígérhetek. - A lexikon-jelleget erősíti, hogy a függelékben Államfők Magyarországon " címszó alatt megtalálhatók az eddigi államfők (királyok, köztársasági elnökök és az Elnöki Tanács elnökei), Miniszterelnökök Magyarországon" címszó alatt az eddigi kormányfők, Évszámok" címszó alatt pedig az alkotmányjog tudományában számon tartott, neves személyek születési és halálozási évszámai