Bővebb ismertető
ELOSZO
Ebben a munkában azokat a gondolatokat igyekeztem kibontani, amelyek a négy évtizedes infrastruktúra kutatásaim során születtek. Célom az infrastruktúra egészének és egyes elemeinek vizsgálata abból a szempontból, hogy meghatározzam a területi fejlődésben betöltött szerepét, időbeni változásait, a fejlődése során érvényesülő törvényszerűségeket. A kutatás során megállapítottam, hogy Magyarország területi fejlődésében az infrastruktúra elemei változó szerepet játszottak.
A témaválasztásban az motivált, hogy a szakirodalom tanulmányozásakor, a tudományos kutatásaim során és a mindennapi életben arra a következtetésre jutottam és azt tapasztaltam, hogy az infrastruktúra szerepe növekvő tendenciát mutat a társadalmi-gazdasági életünkben (makro szinten, regionálisan, illetve kistérségi vagy települési szinten), szűkebb és tágabb környezetünkben.
Gazdasági fejlődésünk extenzív szakaszaiban is fontos volt (lett volna) a megfelelő infrastrukturális ellátottság. Az intenzív szakaszban azonban végképpen szakítani kell a régi szemlélettel. A késleltetett infrastruktúra fejlesztés (amikor a fejlesztés során a maradék elv érvényesül) nem hozza meg a kívánt eredményt. Ez pedig az infrastruktúra azon sajátosságából fakad, hogy az infrastruktúra a fejlődést mintegy katalizálja. Kölcsönhatás áll fenn a nemzetgazdasági fejlődés és az infrastrukturális ellátás színvonala, struktúrája, dinamikája között. Az alacsony fejlettsége, a rossz szerkezete visszahúzó erőként, korlátozó tényezőként hat, a magas fejlettsége pedig multiplikátor szerepet tölt be.
Ezúton fejezem ki köszönetemet Mészáros Rezső akadémikusnak, hogy a kutatás feltételeit és a könyv megjelentetését biztosította.
Köszönöm Kőszegfalvi György egyetemi tanárnak a lelkiismeretes lektorálást.
Szeged, 2006. július
Abonyiné Palotás Jolán