Álomház (dedikált példány) [antikvár]

Visszatolatnak az évek Visszatolatnak az évek. Csukamáj olajos, ázongó prepubertás. Fűzős a cipő, egy sima, egy fordított a harisnya, a sál. Bő bugyogom bábszínű, s a gubó betakar térdemig, és térdemtől hónaljamig ér -Van, hogy a nyár grenadin. Gézkönnyű szövetén látszik a csont meg a bőr. Nyelvemet ölti ki rám, bánt a tükör. Csak a kígyótól félek, igaz. Nyűgös lány vagyok, egy nagy ravasz. Ezt kinövöm, mondják most a nagyok, s egyszer majd virulok, mint a tök, ott a mezőn. Kár, hogy nincs szeretőm. Másoknak van, hencegnek - néha - nekem. Már én is hazudok, már tátong az eszem, káprázó szakadék. - Billeg alattam a szék.