Bővebb ismertető
Bevezetés
Az őstörténeti kutatások eredménye az emberiség közös kincse. Egyes országok népük eredetét, hazájuk történetét tisztázó, nemzeti érzésüket ébrentartó tudományos kutatásokra komoly összegeket áldoznak. Itthon még mindig a finnugor nyelv- és származáselmélet kátyújában topogunk. A hivatalosan elismert történészeink, nyelvészeink nagy része tagadja vagy fel sem ismeri a sumir és a magyar nyelv közötti rokoni, fejlődéstani kapcsolatot, a magyar és a sumir lelkiség közti hasonlóságot. Terjesztését a „tudományos tekintély" teljes súlyával akadályozza és cáfolja.
A finnugor kutatások történelmünk és nyelvészetünk talaját meddővé és terméketlenné tették. Sőt évszázadok során eredetünk miatt sok-sok rágalom ért bennünket, amit sokan el is hisznek. Az idegen uralkodók a magyarság testi és szellemi tartását minden eszközzel próbálták megtörni. Az esetek többségében a kitartó áskálódás meghozta gyümölcsét.
Kultúránk sok, nagyon régi tárgyi és szellemi emlékét semmisítették meg, de a magyar nyelvet eddig nem tudták elpusztítani. Az államalapításkor a „keresztény hittérítők" ádázul támadták „édes, ékes anyanyelvünkkel Árpádházi királyaink idején az inkvizítorok a rovásírást, a XVII-XVIII. században a nyelvújítók meg magát a nyelvet. Korunkban valami hamisan felfogott „korszerűsítési törekvés" miatt az idegen szokások tobzódásszerű utánzása következett be: Mondván az a jó, az a szép, ami idegen s lehetőleg angol. Csak a nyelvünk szerkezete, logikája tartja még magát.
Mai nyelvrontóink mintha tudnák, hogyha eredeti mivoltából kiforgatják anyanyelvünket, megszűnik a magyarságot összetartó, elemi erő, és beolvadunk a népek arcnélküli tengerébe.
A honfoglaló magyarok nyelve a sumirból fejlődött szkíta nyelv. A magyar és a sumir a szóalkotásban, a nyelv szerkezetében és a logikájában oly hasonló, hogy bátran hihetjük, a nyelv mellett a sumir örökség másik részét, a méltóságteljes élet titkát, a fény titkát is magukkal hozták. „Ebben rejlik az élet értelme, a szabadság, az igazság, a becsület kultusza, a