A Magyaróvári Nagybirtok története (kétszeresen dedikált példány) [antikvár]

Az ország észak-nyugati sarkában, a régi Moson vármegye területén volt egy nagybirtok. Sokáig a magyar királyok mondták magukénak, később a Habsburgoké lett. Az első világháború után jórészét Ausztriához csatolták. A magyarországi részen jelenleg a Lajta-Hansági Állami Tangazdaság termel. Ez a nagybirtok az elmúlt században fejlődött európai mértékkel mérve is színvonalas, korszerű gazdasággá. Különösen az Osztrák-Magyar Monarchia idején tudta kihasználni helyzeti előnyét, főként a bécsi piac közelsége miatt. A terület nem tartozott a legjobbak közé, sőt a korabeli leírások is panaszolják a kedvezőtlen termelési feltételeket. A tulajdonosok odafigyelése, kiemelkedő szakemberek alkalmazása, a dolgozókról való gondoskodás mindig az eseményekhez tartozott errefelé. Talán egyedülálló, hogy ez a nagybirtok hozta létre Európa egyik legrégibb gazdatiszt-képző intézményét, a Magyaróvári Gazdasági Akadémiát, amely a magyar agrártudományok egyik bölcsője volt, és gazdász nemzedékeket bocsát szárnyra ma is. A birtok és az egyetem szimbiózisa azóta is töretlen. A Habsburgok szerepe az első világháború után csökkent Európában, birtokaik jelentős részét elveszítették. A magyaróvári nagybirtok hazánk területén elterülő része nyújtott otthont Frigyes főhercegnek, aki a város jellegzetes alakja volt. Itt telepedett le Magyaróváron és itt is temették el 1937-ben. Fia, Albrecht főherceg 195-ig élt itt, mint a birtok tulajdonosa. Személyisége, történelmi szerepe objektiv tisztázást igényelne, bár atyja népszerűségével és közvetlenségével talán nem vetekedhetett.