A Collegium Germanicum-Hungaricum és Vass József (dedikált példány) [antikvár]

BEVEZETŐ. Amint a Laterán előcsarnokában büszkén vésték márványba a mondást: «Omnium Ecclesiarum mater et caput» (minden plébániának anyja és feje), hasonlókép a Collegium Germanicum-Hun-garicum kapujára is rá lehet illeszteni a táblát: IVlinden egyházmegyei szemináriumnak őse és mintaképe. A tridenti zsinaton ugyanis Lainez S. J., a pápa teológusa, hiába sürgette az egyházmegyei szeminármmok felállítását, amíg mellé nem szegődött Morone bíboros, a zsinat elnöke, a Germanicum főmecénása és a kollégmmban szerzett nagyszerű tapasztalatokra hivatkozva sikerült a javaslatot elfogadtatnia. A kollégium az egészséges nemzeti eszme jegyében született, mert Morone bíborosnak és loyolai Szent Ignácnak támadt az a gondolata, hogy apostoli lelkületű, Rómához ragaszkodó papokat kell nevelniök annak a népnek a fiaiból, melyet meg akarnak nyerni az Egyháznak. III. Gyula pápa (1550—1555.) magáévá tette ezt az eszmét, összehívta a bíboros-kollégiumot; kifejtette, mennyire szükséges a német klérus újjászervezése céljából Rómában egy német kollégium alapítása és erre a célra megindította a gyűjtést. 1552 karácsonya előtt pergamentlapot köröztetett, melyen a bíboros-kollégium 58 tagjának a névsora állott s a lap közepére sajátkezűleg odaírta: «Erre a szent. Istennek tetsző és dicséretes ügyre minden esztendőben áldozok 500 aranyat». A pápa unokaöccse folytatta az ívet 200 arannyal, D'Este Hippolit 150-nel összesen 3565 arany zecchinot (42.780 aranykoronát) jegyeztek évi jövedelem gyanánt. Bár ez sohasem folyt be teljesen, mégis III. Gyula életében 5