Természet 1874. január-december [antikvár]

Az ó- és újvilág összehásonlitása. Felolvasás az összehasonlitó természettani földrajzból, főképen G u y o t A. nyomán. Először megjeleni a „Földrajzi közlemÍDjek" 6-iiik /Szelében 1873. Ha a földrajznak csak éppen nevét tekintjük, könnyen azt gondolhatnók, hogy az a szószoros értelmében csak a föld lerajzolásával, leírásával s a földrészek elsorolásával foglalkozik. Ha a földrajz csak ennyiből állana, akkor a tudomány elnevezésre jogot éppenséggel nem formálhatna. A puszta leirás, anélkül, hogy az okokat kutatnók — anélkül, hogy a következményeket és hatásokat lelki tulajdonunkká tennők: nem egyéb, mint jelentéstétel oly tényekről, melyeket a szem ugyan látott, de az ész meg nem érlelt. Az igazi tudomány sokkal többet kiván! Nem elég tehát, ha a földrajz csak leir, — hanem szük-^ séges, hogy összehasonlításokat is tegyen, magyarázzon, hogy gondolkodva eljusson a tünemények okai ismeretére. Nem elég ha a földet csak hidegen tagolgatja s annak részeit sorszerint jegyezgeti; hanem szükséges, hogy az ellentétes hatányok hosszú sorát megismerje, melyek által a természet részei egymásra hatnak; melyek által a szervetlen világ a szerves világra, magára az emberre, ennek fejlődésére és társadalalmi viszonyaira befolyást gyakorolni képes. A természettani földrajz tehát földünknek nem puszta természeti rajza, hanem azon tudomány, mely'a földi élet összes tüneményeit rendszeres összefüggésben tárgyalja s kutatja azon kölcsönös hatásokat, melyeket egymásra gyakorolnak. Ily értelemben a földrajz nem száraz adathalmaz, hanem valóban természettudomány Humboldt és Ritter szellemében. Miután mi nálunk legalább a nagyobb közönség még nem szokta meg a földrajzt ilyen tudománynak tekinteni; miután továbbá társulatunknak egyik czélja a földrajzi ismeretek ter- .Tennészet« 1874. 1-bő szám. 1