Bővebb ismertető
Egy ismeretlen küldötte hozzánk az ide beiktatott élete-folytát, és árnyékát azon személynek, kit ő Fanninak nevezett. Méltónak itéltük, hogy azt közöljük olvasóinkkal, mert minket legalább megindított. Használjuk ezen alkalmatosságot a végre, hogy gondolatinkat kifejezzük itt, az efféle kis biographiákról.
Hibája az a históriának, hogy csak fényes cselekedeteket, híres téteményeket tartott fenn a maradéknak: és a titkos, együgyű szemérmetes tökéletességet az idő fátyolával befedezte.
Nagy, és felséges jelenés a természetben a nap világos, és szúró tüze... a zuhogó és sziklákat szaggató erdei rohanó víz - mind kettő a lármás és magas virtus példája.
Oh! de szép, és magához vonzó a hold éjféli ezüst-világa is... s a mezőket termékenyítő virágok alatt csendesen folydogáló csergeteg is - mind kettő a házi, titkos, magával megelégedő virtus példája.
Mind kettő megérdemli a Mausoleumot. Azt réz, és márványoszlopok nevezik - ennek egy könynyel áldoz itt-amott rejtekben a szív.
Minden rendben és állapotban talál az okos vizsgáló virtust.