Irataim az emigráczióból I-III. [antikvár]

Táblák sarkai enyhén kopottasak, kötésük szétnyílt. Harmadik kötet gerincén egy 1 cm-es sérülés. Kötetek lapjain halvány elszíneződések.
Kossuth Lajos: Irataim az emigráczióból I–III. Sajtó alá rendezte Helfy Ignácz. Budapest, 1880–1882. Athenaeum Irodalmi és Nyomda Rt. 1 t. (hártyapapírral védett címképen a szerző portréja - kijár!!!) + XXX + [2] + 526 + [2] p.; [4] + 578 + [2] p.; [4] + 743 + [1] p. Első kiadás. I: Az 1859-iki olasz háboru korszaka. II: A villafrancai béke után. III: A remény és csapások kora 1860–1862. Kossuth Lajos volt kormányzó politikai aktivitása a szabadságharc utáni emigrálása után sem változott. Mint az közismert, emigrációját 1851-ig Törökországban töltötte, onnan Angliába, illetve az Egyesült Államokba távozott, 1851–1852-ben angliai és amerikai előadókörútján hatalmas ünneplés kísérte, és számos barátot szerzett a magyar szabadság ügyének. Az amerikai előadókörút után egy évtizedig Londonból szervezte a magyar emigrációt. Az emigrációban írt, három kötetre rúgó iratai (levelei és politikai tanulmányai) az 1859–1862 közötti időszak nemzetközi politikáját elevenítik fel. Az iratokból, levelekből jó rálátás nyílik Kossuth Lajos valóban szerteágazó diplomáciai kapcsolatrendszerére. Kossuth Lajos levelező kapcsolatban állt III. Napóleon francia császárral, Cavour gróffal, a szárd–piemonti miniszterelnökkel, Giuseppe Garibaldi hadvezérrel, a mindenkori angol adminisztráció vezetőivel – e vezetőkkel időről időre személyesen is találkozott. A magyar emigráció tényleges fejévé váló Kossuth megbízottjai révén folyamatosan értesült a legújabb fejleményekről: Pulszky Ferenc képviselte a magyar emigráció érdekeit Torinóban, Teleki László Genfben, Jósika Miklós Brüsszelben, Türr István a piemonti hadseregben. Kossuth egykori levelezéséből és a hozzáírt tanulmányokból jól látható, hogy a magyar függetlenség ügye az 1850-es évek végétől erősen összekapcsolódik az olasz egyesítés ügyével, illetve III. Napóleon mindenkori politikai érdekeivel, hiszen a piemonti–francia szövetség igen fájdalmas veszteségeket okozott Ausztriának. Kossuth figyelme azonban nem csak geopolitikai kérdésekre irányul, levelezéséből és tanulmányaiból kiderül, hogy mindvégig szem előtt tartotta a hazai politikai fejleményeket (a Kazinczy-emlékünnepség, az októberi diploma, Teleki László elfogatásának politikai visszhangjáról hosszú tanulmányokat ír). A munka beosztása: 1.: Irataim az emigráczióból I: Az 1859-iki olasz háboru korszaka. – 2.: Irataim az emigráczióból II: A villafrancai béke után. – 3. Irataim az emigráczióból III: A remény és csapások kora 1860–1862. Egységes, aranyozott gerincű kiadói egészvászon kötésben.