Bővebb ismertető
Gerince, kötése és a táblák sarkai sérültek. Tulajdonosi névbejegyzéssel.
Előszó Van-e szükség újabb idegenszótárra? Talán sikerül bebizonyítanom, hogy van, habár ily könyvekben irodalmunk már nem szegény. Főképen két ok bírt rá, hogy e téren is próbálkozzam. Az első ok helyesírásunk újabb változása, mellyel meglevő idegenszótáraink alig vetnek számot. Minden újságolvasó tudja, hogy az idegen szavak írása nálunk jelenleg már egészen más, mint tiz-tizenöt évvel ezelőtt volt. A magyaros írás tért hódított mindenütt. Bármint vélekedjünk elvileg arról: célszerű-e, nem-e a külföldről beözönlő jövevényeket rögtön magyaros gúnyába bujtatni, még mielőtt ezen a földön polgárjogot szereztek, - tény az, hogy akarva-akaratlanul így cselekszünk. A tollunk már szinte magától rájár a magyaros írásra. Kétségtelennek tartom, hogy a jövő egészen ezé a fonétikus irásé. Nem furcsa-e aztán, hogy az olvasó a lapjában ily szavakat talál: burzsoázi, dikció, hidrográfia, komplikáció, okkupál, precíz, szanál, tipikus, zsonglőr - s ha jelentésüket meg akarja tudni, az idegen szavak szótárában ezeket kell keresnie: bourgeoisie, dictio, hydrographia, complicatio, occupál, praecis, sanál, typikus, jongleur, stb.? Én tehát elsősorban a magyaros írást tartottam szem előtt, de közlöm a szó eredeti alakját is, ahol szükséges...