Hogyan imádkozzunk? [antikvár]

Isten bennünk lakozik. Minden lélek, mely a kegyelem állapotában van, a Magasságbelinek hajléka. Ez lelki életünk fölséges valósága. Aki ezt igazán átérti, annak a lelkében könnyen támadnak nagy vágyakozások: „Ha a fölséges Úristen állandóan lelkemben lakik, lehet-e más vágyam, mint hogy én is szívvel-lélekkel folyton vele legyek? Legszentebb törekvésem, egyetlen vágyam az lesz, hogy ne veszítsek el egy pillanatot sem Isten jelenlétéből. Hiszen az Úr Jézus is azt mondta: „hogy mindig kell imádkoznunk". Tehát állandó imádsággá akarom tenni életemet." Mi valósitható meg ebből a nagy vágyakozásból és elszántságból? Hogyan lehet összeegyeztetni az „állandó imádság" gyakorlatát lelki erőinkkel, a mindennapi élet munkáival és külső teendőinkkel? Hogyan lehet összeegyeztetni a láthatatlan világba való elmerülést a látható világban folyó életünkkel; hogyan lehet mélységes imaéletet élni külső tevékenység közepette? Hogyan lehet tökéletesen megfelelni "az állandó imádság" követelményének? Hogyan kell a nagylelkűséget az okossággal összhangban tartani? Ezekre a kérdésekre akarunk felelni.