Greguss Ágost tanulmányai II. [antikvár]

Részlet a könyvből: A MATERIALISMUS HATÁSAIRÓL. Székfoglaló a magyar akadémiában 1859. jul. 11-kén. A magyar akadémia alapszabályainak a székfoglalásra vonatkozó szakaszát teljesítendő, a materialismusra bátorkodom e tudós gyülekezet figyelmét nem fölhíni (mert a tárgy sokkal fontosabb és egyetemesebb hogysem gondolkodó, müveit ember figyelmét kikerülhetné), csak reá, mint tárgyalásom kiindulási pontjára, irányozni. A materialismusnak ugyanis némely főbb hatásait, melyek külön-külön, mint leginkább a mai kor sajnos jelenségei, szintén elégszer ki voltak már mutatva, most együtt, összefoglalva, mint egy közös oknak okozatait, mint egy közös forrásnak eredményeit, kivánom, bár a szabott időhöz képest csak vázlatosan, előadni. A tan melyet a materialismus, az anyagelvi fölfogás vagy röviden az anyagelviség nevével jelölünk, a bölcsészet köréből a hol keletkezett volt, erősebben kifejlődvén s meggyarapodván, az emberi működés egyéb köreire is átterjedt, s mint minden elv mely egyetemleg érzett bajt egymaga óhajt orvosolni, csakhamar hódosításra indult nem csupán a többi tudományba, hanem az életbe is. Hódítás nincs pusztítás nélkül, s a materialismus is pusztított.