Der Ursprung des Christentums [antikvár]

Karl Kautsky: Der Ursprung des Christentums. Eine historische Untersuchung. Stuttgart, 1910. Verlag von J.H.W. Dietz. XVI + 508 + [4] p. Karl Johann Kautsky (1854–1938) prágai születésű cseh-német politikus és teoretikus, aki Friedrich Engels 1895-ös halála után a nemzetközi munkásmozgalom egyik legmeghatározóbb alakjává, az úgynevezett „ortodox marxizmus” legfőbb tekintélyévé vált. Kortársai gyakran a „marxizmus pápájaként” emlegették, mivel ő volt a Második Internacionálé legfontosabb elméleti irányítója. Élete végén, a nemzetiszocializmus elől menekülve, szegénységben hunyt el Amszterdamban. Műve a történelmi materializmus módszerével elemzi a korai kereszténységet, azt egy ősi proletármozgalom előfutárának tekintve, amely a hanyatló Római Birodalom társadalmi küzdelmeiből és a zsidó nép történelméből emelkedett ki. A könyv a kereszténység gyökereit a társadalmi és gazdasági viszonyokban keresi, nem pedig kizárólag teológiai vagy morális tényezőkben. Kautsky pogány és keresztény források felhasználásával vizsgálja Jézus alakját, és megkérdőjelezi a történelmi Jézus létezését vagy legalábbis a róla kialakult egységes kép valóságosságát. Részletesen elemzi a korabeli római társadalmat, különös hangsúlyt fektetve a rabszolgatartó rendszerre és az állam működésére, bemutatva a társadalmi feszültségeket és a rabszolgák helyzetét. Leírja a zsidó nép történetét a kereszténység kialakulásáig, bemutatva a zsidóságon belüli különböző szektákat és társadalmi küzdelmeket (például az esszénusok, akiket a korai keresztények egyik ágának vél). Kautsky az őskeresztény közösségeket zsidó proletárok csoportjaként azonosítja, akik erőszakos felkeléssel akarták legyőzni a rómaiakat. Azt állítja, hogy a kereszténység azért tudott túllépni a zsidó határokon és nemzetközivé válni, mert a messiási eszme a szegények megváltását és egyenlőséget hirdetett, ami vonzó volt a szélesebb, elnyomott tömegek számára. Kautsky központi tézise, hogy a korai kereszténység a modern munkásmozgalom előfutára volt. Értelmezése szerint az őskeresztények kommunista gyakorlatokat folytattak, elítélték a gazdagságot és az igazságtalanságot. A mozgalom idővel, a római államvallássá válás folyamatában, elvesztette eredeti proletár és kommunista jellegét, és egy elnyomó egyházi apparátussá alakult. Kiadói vászonkötés.