Bajza összegyűjtött munkái V-VI. [antikvár]

Részlet a könyvből: NYELVÜNK MÍVELÉSÉRÖL. Nagy életnek, nagy mozgalomnak bizonysága az, mi nyelvünkkel legújabb időben történik. Új szó és szólásmód, szokatlan beszédfordulat annyi jelenik meg nyomtatványainkban, hogy annak, ki még ma is veszélyt hisz a nyelvújításban, kétségbe kell esnie e tünemény felett. De hála sorsunknak, a neologismus teljesen kivívta a diadalt, kivívta annyira, hogy azok is, kik ellenkező véleményen vannak, észrevétlen, öntudatlanul, elsodorvák az özöntől; mert ha gúnyolódnak, ha még vitatkoznak - szóval természetesen, mert írásban megszűnt minden vita -új szók segedelmével vitatkoznak, azaz: magok eszközül tényleg használják azt, mi ellen elvileg buzgának, minek helyességét tagadák. Kell-e ennél erősebb bizonyítvány, hogy a nyelvújítás feletti pör, a kezdetben oly élesen, annyi elkeseredéssel forrongott irodalmi csata, már bevégzett és kivívott csata, és, ha isten korunkig élni engedé ez elvnek első, legcsüggedetlenebb, legbuzgóbb bajnokát és zászlóvivőjét, a mind ekkorig nem eléggé méltatott Kazinczy Ferenczet, ki egykor ez ügyért sokat szenvedett, üldöztetéseket tűrt: most örömmel kiálthatna diadalt.