Apró regények I-II. [antikvár]

Tábláikon pár kisebb folttal. I. kötet táblái hajlottak.
Részlet a könyvből: Nem hiába nevezik világháborítónak, minden baj neki széles e világon, - mert szegény és nincsen senkije; mindenbe beleártja magát, mert nincs sehol igazság a földön. A szegény Fűzfa - így csúfolják - ott lármáz, ott kiabál, valósággal ordít a piacz közepén. - Ő ugyan azt mondja, hogy szavaz, - azt akarja kifejezni, hogy szaval, szónokol, - az igazságot keresi, a védtelent védelmezi, s a kivel az emberek méltatlanságot követtek el, a pártfogása alá veszi. Se nem ügyefogyott, se nem őrült, hanem azért mégis bolond. Ha egy kicsit felönt a garatra, a mi mindennap megtörténik, akkor még bolondabb. Egy, a világ, a sors és minden fennálló hatalom ellen elkeseredett vad ember, de mind ezek között legkérlelhetetlenebb ellensége az előljáróságnak.