A rejtelmes India felé I-II. [antikvár]

Mindkét kötet lapjai kissé foltosak, az első kötet gerince és kötése kissé sérült.
Sven Hedin. A rejtelmes India felé I-II. Sven Hedin utazása Perzsia sivatagjain keresztül. Fordította és bevezetéssel ellátta Zigány Árpád. Budapest, é.n. [1914?]. Magyar Kereskedelmi Közlöny Hírlap és Könyvkiadó Vállalat. (Tolnai Világlapja Nyomda). 568 + [8] p.; 554 + [6] p. + 1 t. A kötet szerzője, Sven Anders Hedin (Stockholm, 1865. február 19. – Stockholm, 1952. november 26.) svéd földrajztudós, sinológus, térképész, felfedező, író. Tanulmányai befejezte után négy expedíciót vezetett Közép-Ázsiába, beutazta a mai Hszincsiang-Ujgur Autonóm Terület addig Európában ismeretlen vidékét és Tibetet. Útjai során felfedezte az 1500 éves Dandan Ujlik és Karadung romvárosokat Hotántól északkeletre, a Takla-Makán sivatagban. Megtalálta a Boszten-tavat, Közép-Ázsia egyik legnagyobb belső tavát. Végighajózott a Jarkend-darja, a Tarim és a Koncse-darja folyókon. Pontos térképet készített a Tarimról, és behatóan vizsgálta a folyó alsó szakaszát. Gazdag és értékes életművét beárnyékolta felvállalt politikai állásfoglalása. Előszó részlet: Indiának már a neve is elegendő, hogy lángra gyuljon az olvasó fantáziája. Hallani véli a pálmák és mangófák lombjai között a langyos szellő suttogását, s a tropikus dzsungelek között lüktető életre, a létért folytatott örökös küzdelemre gondol. Indiai fejedelmek ragyogó udvartartása jelenik meg képzeletében, naptól barnára égett hinduk tarkán nyüzsgő sokasága, pompás elefánt-karavánok, tigrisek, amint menekülni igyekszenek a vadász vérszomja elől, aranyos pagodák és márványtemplomok, melyek vakítófehérek, mint a Himalája hófödte bércei. De az én könyvem címe csak az, hogy: "India felé"! Csal arról az utról szól, mely az ezeregyéjszaka meséinek országába vezet! S ez az ut az őrségi, kopár, kiélt Perzsián visz keresztül. - "De hiszen Perzsia a költők és rózsák hazája" - mondják önök. - "Ott énekelte gyönyörű dalait Szaádi és Háfiz, ott állnak még ma is az Achaemenidák fönséges palotáinak romjai!" - Igaz, ez így van, s Irán gócpontjait már számtalanszor le is írták, kezdve Herodotuszon, a Biblián s a bizutuni ékírásokon, a halhatatlan Marco Polón s a lovagias Chardinon át, egészen a vakmerő Vámbéryig és a tudós Lord Curzonig. Egységes kiadói egészvászon kötésben.