x
kategória
szerző
cím
sorozat
betöltés...
kiadó
ISBN
évszám
ár
-
leírás
Előrendelhető
A mezők bármelyike illeszkedjen
A mezők mind illeszkedjen
Török népzene Kis-Ázsiából - Magyar fordítás és kották
Bartók Béla
L Harmattan Könyvkiadó Kft.
,
Megjelenés: 2019. június 20.
Könyv
Közreadja: SIPOS JÁNOS
A kötet Bartók Béla 1936-os kis-ázsiai népzenei gyűjtőútjának eredményeit mutatja be. Magyar nyelven a mű most jelenik meg először, és elsőként tartalmazza a török versszövegek magyar fordítását, valamint a gyűjtés hanganyaga is először jelenik...
A kötet Bartók Béla 1936-os kis-ázsiai népzenei gyűjtőútjának eredményeit mutatja be. Magyar nyelven a mű most jelenik meg először, és elsőként tartalmazza a török versszövegek magyar fordítását, valamint a gyűjtés hanganyaga is először jelenik...
3790 Ft
3990 Ft
Ez a termék törzsvásárlóként akár
3511 Ft
Személyes ajánlatunk Önnek
Megáll az idő CD - A legnagyobb magyar slágerek a XX. századból (1920-1960)
Akciós▸
2990 Ft
200 Ft
93%
ÁLMAIMBAN VALAHOL - Fényes Szabolcs legnagyobb slágerei (ÚJ)
FÉNYES SZABOLCS
Akciós▸
2990 Ft
200 Ft
93%
Akik ezt a terméket megvették, ezeket vásárolták még
A civilizált emberiség nyolc halálos bűne - Helikon Zsebkönyvek 75.
Konrad Lorenz
1499 Ft
1274 Ft
15%
![Fejérdy András - "I was Francis Moly" - Magyary Gyula emlékezései egy titkos politikai-diplomáciai békemisszióra](https://static1.lira.hu/upload/M_28/rek1/205/1694205_1.jpg "Fejérdy András - "I was Francis Moly" - Magyary Gyula emlékezései egy titkos politikai-diplomáciai békemisszióra")
Részletesen erről a termékről
Bővebb ismertető
Közreadja: SIPOS JÁNOSA kötet Bartók Béla 1936-os kis-ázsiai népzenei gyűjtőútjának eredményeit mutatja be. Magyar nyelven a mű most jelenik meg először, és elsőként tartalmazza a török versszövegek magyar fordítását, valamint a gyűjtés hanganyaga is először jelenik meg az interneten, a monográfiával egy időben.
Hosszú szünet után ez volt Bartók első és egyben utolsó terepmunkája. A török népzene később is annyira foglalkoztatta, hogy Amerikába való emigrálása előtt komolyan gondolkozott a törökországi letelepedésen.
Ez a kevéssé ismert kutatás a magyar őstörténet egy fontos forrása, ugyanis gyűjtőútja során Bartók nagy számban talált magyar dallamokhoz hasonló török dallamokat. Jellemzi lelkesedését, ahogyan felkiált egy dél-törökországi kis faluban: "Alig hittem füleimnek: uramfia, hiszen ez mintha egy régi magyar dallamnak változata volna[...] a második, Bekirtől hallott dallam - megint csak egy magyar dallam rokona: hisz ez már szinte megdöbbentő". A kötetben a szakembereken kívül hasznos és élvezetes anyagokat talál a nagyközönség is. Bartók tanulmánya, egyedülállóan részletes lejegyzései és a dallamokhoz fűzött megjegyzései mellett a kották tanulmányozásával egy időben meghallgathatjuk a felvételeket és olvashatjuk a török dalszövegeket, valamint magyar fordításukat.
Termék adatok
Cím: Török népzene Kis-Ázsiából - Magyar fordítás és kották
Szerző:
Bartók Béla
Kiadó: L Harmattan Könyvkiadó Kft.
Oldalak száma: 276
Megjelenés: 2019. június 20.
Kötés: Keménytáblás
ISBN: 9789634145172
Bartók Béla, szül. Bartók Béla Viktor János (Nagyszentmiklós, 1881. március 25. – New York, 1945. szeptember 26.)
Magyar zeneszerző, zongoraművész, népzenekutató, a közép-európai népzene nagy gyűjtője, a Zeneakadémia tanára; a 20. század egyik legjelentősebb zeneszerzője. Művészete és tudományos teljesítménye nemcsak a magyar és az európai zenetörténet, hanem az egyetemes kultúra szempontjából is korszakalkotó jelentőségű.
Zeneszerető családban nevelkedett: apja, idősebb Bartók Béla a város iskolájának igazgatója volt, zongorán, csellón játszott, zenekart vezetett, sőt a komponálással is foglalkozott; anyja tanítónő volt, és kiválóan zongorázott.
1899-ben a Pesti Zeneakadémiára iratkozott be, Thomán István zongoraosztályába és Koessler János zeneszerzésosztályába. Stílusának kialakulásában meghatározó szerepe volt a német klasszicizmusnak és romantikának, különösképpen Brahms művészetének. Kodály Zoltánnal együttműködve behatóan foglalkozott a magyar népzenével, illetve összehasonlító kutatások végett a szomszéd népek népzenéjét is górcső alá vette. A parasztzene megismerésének hatására kompozíciós stílusa is átalakult, mely immár a népzene stílusjegyeire támaszkodott. Ennek kiteljesedése a Balázs Béla misztériumjátékára komponált operája, A kékszakállú herceg vára.
1940-ben a háború borzalmai elől hosszabb időre az Egyesült Államokba utazott és a Harvard Egyetemen tartott előadásokat a magyar zene kérdéseiről. Szándéka ellenére már nem térhetett haza, 1945. szeptember 26-án halt meg leukémia következtében New Yorkban.
Posztumusz az 1948. március 14-én első ízben kiosztott Kossuth-díjjal jutalmazták. 1955-ben posztumusz megkapta a Nemzetközi Békedíjat. Életrajzát fia, ifj. Bartók Béla mérnök, geodéta és unitárius egyházi főgondnok írta meg.
Magyar zeneszerző, zongoraművész, népzenekutató, a közép-európai népzene nagy gyűjtője, a Zeneakadémia tanára; a 20. század egyik legjelentősebb zeneszerzője. Művészete és tudományos teljesítménye nemcsak a magyar és az európai zenetörténet, hanem az egyetemes kultúra szempontjából is korszakalkotó jelentőségű.
Zeneszerető családban nevelkedett: apja, idősebb Bartók Béla a város iskolájának igazgatója volt, zongorán, csellón játszott, zenekart vezetett, sőt a komponálással is foglalkozott; anyja tanítónő volt, és kiválóan zongorázott.
1899-ben a Pesti Zeneakadémiára iratkozott be, Thomán István zongoraosztályába és Koessler János zeneszerzésosztályába. Stílusának kialakulásában meghatározó szerepe volt a német klasszicizmusnak és romantikának, különösképpen Brahms művészetének. Kodály Zoltánnal együttműködve behatóan foglalkozott a magyar népzenével, illetve összehasonlító kutatások végett a szomszéd népek népzenéjét is górcső alá vette. A parasztzene megismerésének hatására kompozíciós stílusa is átalakult, mely immár a népzene stílusjegyeire támaszkodott. Ennek kiteljesedése a Balázs Béla misztériumjátékára komponált operája, A kékszakállú herceg vára.
1940-ben a háború borzalmai elől hosszabb időre az Egyesült Államokba utazott és a Harvard Egyetemen tartott előadásokat a magyar zene kérdéseiről. Szándéka ellenére már nem térhetett haza, 1945. szeptember 26-án halt meg leukémia következtében New Yorkban.
Posztumusz az 1948. március 14-én első ízben kiosztott Kossuth-díjjal jutalmazták. 1955-ben posztumusz megkapta a Nemzetközi Békedíjat. Életrajzát fia, ifj. Bartók Béla mérnök, geodéta és unitárius egyházi főgondnok írta meg.
Minden jog fenntartva © 1999-2019 Líra Könyv Zrt.
A weblapon található információk közzétételéhez, másolásához a működtetők írásbeli beleegyezése szükséges.
Powered by ERBA 96. Minden jog fenntartva.
A weblapon található információk közzétételéhez, másolásához a működtetők írásbeli beleegyezése szükséges.
Powered by ERBA 96. Minden jog fenntartva.
