Bővebb ismertető
A CD a budapesti Nemzeti Színház 2003. október 17-én bemutatott Weöres Sándor: Holdbeli csónakos című színpadi művének zenei anyagát tartalmazza.
Az előadást rendezte: Valló Péter
Zeneszerző: Melis László
Ének: Balla Eszter, Bognár Anna, Gáspár Sándor, Kaszás Attila, Marton Róbert, Mészáros Tamás, Spindler Béla, Stohl András, Szarvas József, Vida Péter
Énekkar: Tomkins énekegyüttes, Dobra János vezetésével
A felvételen közreműködő zenészek: Bólya Mátyás (koboz), Scholz Melinda (fuvola), Schlanger Tamás (dob), Jancsó Gergely (hegedű), Szigeti Szilvia (hegedű), Melis Márta (brácsa), Gál Béla (cselló), Ács Péter (bőgő), Melis László (billentyű)
Dallista:
01. Nyitány
02. Jártam-keltem
03. E széles világ
04. Pávaszem vágyakozása
05. A kérők tervei
06. Tudok száraz ágról
07. A hindu
08. Éjjel álmomban
09. Úszom az égen
10. Vándorlás
11. Megöltem a föld alatt
12. Barlang
13. Kutyateszi Bálint
14. Ki a völgyben hontalan
15. Temóra bosszúja
16. A szerecsenek tánca
17. E világ szűk nekem
18. Holdbeli csónakos
19. A tengeren
20. Plem plem
21. Barna korsóval
22. Sej, elaludtam
23. Szextett
24. Újra együtt
25. Tillilli
26. Szí-szú
27. Varázs
28. Bálványok
29. Rabság
30. Fénylő csónakom
31. Vágta a viharban
32. Szeretem ernyős szemedet
33. Elégett sólyom
34. Hazafelé
35. Lagzi
36. Véget ért a bujdosás
Weöres Sándor (Szombathely, 1913. június 22. – Budapest, 1989. január 22.)
Kossuth- és Baumgarten-díjas magyar költő, író, műfordító, irodalomtudós. Felesége Károlyi Amy költő volt.
Tanulmányait a pápai evangélikus elemi iskolában kezdte meg, majd a csöngei evangélikus elemiben folytatta (1919–23). Csöngén azonban rossz egészségi állapota miatt hamarosan magántanuló lett, az iskolát így végezte el. 1924-ben beiratkozott a szombathelyi Faludi Ferenc Reálgimnáziumba. 1928 júliusában a szombathelyi Hír közölte első novelláját (Egyszer régen...), ősszel pedig négy verse jelent meg az Erőben. Elküldte első verseit Osvát Ernőnek, a Nyugat szerkesztőjének is, aki kedvezően fogadta őket. 1929-ben a 6. osztályból még bizonyítványosztás előtt kimaradt, attól félve, hogy úgyis megbuktatják. 1929 nyarán felkereste Kosztolányi Dezsőt a Logodi utcában, s Babits Mihállyal is személyes kapcsolatba került. Még ebben az évben átment Győrbe, ahol magántanulóként újra el kellett végeznie a 6. osztályt, s ettől kezdve már nyilvános, rendes tanulóként folytatta tanulmányait. 1931-től Sopronban tanult, s itt érettségizett 1932 júniusában. 1931 végén néhány versét elküldte Babitsnak, aki a Hajnal címűt (amelyet Weöres 1934-ben Cselédlányok címmel vett föl első kötetébe) a Nyugat 15–16. számában kinyomatta. 1931 telén két újabb verset is megjelentetett (Jajgatás, Kicsinyesek), majd 1941-ig – a folyóirat fennállásáig – összesen 64-et.
Érettségi után másfél évig apja gazdaságában dolgozott. 1933 őszén Pécsre utazott, és beiratkozott az Erzsébet Tudományegyetem jogi karára, majd átment a bölcsészkarra (földrajz-történelem szakra), végül filozófia-esztétika szakon szerzett diplomát. Egyetemi évei alatt a Batsányi Kör és a Janus Pannonius Társaság munkájába is bekapcsolódott.1935-ben Weöres Baumgarten-jutalomban, egy évvel később Baumgarten-díjban részesült.Az egyetem elvégzését követően Halasy-Nagy József vezetésével írta meg doktori disszertációját (A vers születése). 1939-ben doktorrá avatták; disszertációját még ugyanebben az évben kiadta a Pannónia c. egyetemi lap.1943 őszén a költő a fővárosba költözött, és az Országos Széchényi Könyvtár munkatársa lett.
1970-ben megkapta a Kossuth-díjat és az osztrák állam elismerő díját is.tolsó nagy fellépése 1980-ban volt, amikor Károlyi Amyval, Juhász Ferenccel és Nemes Nagy Ágnessel közösen felolvasást tartott a londoni Riverside Studióban. 1982-ben Forintos-díjjal jutalmazták.
Eszméletét veszítve halt meg 1989. január 22-én Budapesten. Február 9-én kísérték utolsó útjára a Farkasréti temetőben.