Bővebb ismertető
Kitárulkozás ez, kicsinyke sztriptíz:
hátha érdekel valakit, honnan jött az a fura fazon,
aki megírta Gergőt és az álomfogókat, aztán később Ambrózy bárót és Milit.
Böszörményi Gyula József Attila-díjas író 1964-ben született.
Aztán valamicskét élt családban, de leginkább kórházakban, egészségügyi intézetekben, szociális otthonokban múlatta az időt.
És közben írt. Megírta, amit látott, hallott, tapintott, érzett.
Mi pedig most csokorba szedtük önéletrajzi írásait - íme.
Ma százezrek megbecsült, körülrajongott írója.
Ismerd meg sorsának egy szeletét!
Könyvajánlataink strandos kikapcsolódáshoz, vagy tippek a hűsítő szoba árnyékába.Ha teheted, júliusban valamelyik vízpartnál töltsd a szabadidődet, néhány jó könyv társaságában. Ehhez nyújtunk segítséget, a legkülönbözőbb szerzők és műfajok ajánlásával.
Olvassa el a teljes cikket a Mindennap Könyv oldalon! >>
Böszörményi Gyula (korábban Robin Mash írói álnév alatt is, Miskolc, 1964. július 23. - 2022. június 19.) magyar író, újságíró. A Gergő-sorozat írója. Ifjúsági, sci-fi és fantasy regényeket, novellákat ír, amelyekben különleges mitológiai, népmesei elemeket használ fel. Esszékötetei is ismertek, valamint színpadi, rádiós és televíziós munkái is jelentősek.
A Gergő és az álomfogók című meseregényével lett országosan ismert 2002-ben. A Gergő-sorozat második kötete (Gergő és a bűbájketrec) 2003-ban Magyarországon az év sikerkönyve lett. Ugyanebben az évben a Gergő-regények megkapták az IBBY-díjat az Év Legjobb Gyermekkönyve kategóriában, és a Körtemuzsika-díjat is. A szerzőt 2007-ben József Attila-díjjal és a Bács-Kiskun Megyei Közgyűlés Elnökének különdíjával tüntették ki.
Kétéves korában izomsorvadásos betegség támadta meg. Ennek következtében súlyos mozgássérült lett. Mivel családja is széthullott körülötte, egészségügyi gyermekotthonba került, ahol éles, nyílt szellemmel töltötte mindennapjait értelmi fogyatékos társai között.
Tizenévesen kezdett el írni. A 80-as évektől cikkei, glosszái és novellái jelentek meg az Élet és Irodalom, Emberhalász, Debreceni Napló, Magyar Ifjúság, Ifjúsági Magazin és más folyóiratok hasábjain.
1986-ban megalapította a Mozgássérült Eszperantisták Levelező Körét, és két éven át vezette. 1989-ben elvállalta az erdőkertesi Sci-fi és Fantasy Klub vezetését. 1990-ben a Magyar Televízió „Nagy Élet” címmel csaknem egyórás dokumentumfilmet forgatott vele (rendező: Gábor Péter), melyet a németországi művészmozikban, mint „híradófilmet” vetítettek. Azóta számos nyomtatott sajtó- és televíziós interjú készült vele. 1992-ben megalapította a Szertelenek amatőr színjátszó csoportot, amely 1993-ban megnyerte a Nemzetközi Amatőrszínjátszó Fesztivált.
1997-ben beválogattak az Élet és Irodalom legjobb novellistáit közlő antológiába. 2002-től a Magyar Hírlap rendszeresen közli publicisztikáit.
Müller Péter Sziámi ösztönzésére kezdett el gyerekeknek írni. A Gergő és az álomfogók megírásához a budapesti Sziget Fesztiválon szerzett élményei is hatással voltak rá. 2003-ban feleségével, Cséplő Noémival megalapították az Álomfogó Varázslat „táv-bűbájosképző” levelező iskolát gyerekeknek és felnőtteknek, melynek célja az általános műveltség, hagyományőrzés és olvasásra-nevelés elősegítése