A lepkefiú

Sötét, titokzatos és a végletekig elmegy.

A lepkefiú nem csak egy elképesztő rémmese, hanem bizarr történet a barátságról, a tudományról, a hatalomról és a tehetetlenségről.

Egy csecsemőt magára hagyatva találnak az erdőben. A kisfiú vérzik, nyüzsögnek rajta a rovarok. Túléli.
Sok-sok évvel később számos kérdés merül fel a közben felnőtté vált Jonasban. Kik lehettek a szülei, és miért hagyták el? Mi lehet ez a különleges képesség, amit újra és újra észrevesz magán? Ez a furcsa, ösztönös megérzés. Titkolja vagy kövesse?
Jonast megkeresi a kissé titokzatos Apisec cég és állást ajánl neki. Hamar kitűnik, hogy többet tudnak róla, mint ő tud saját magáról. Barátjával, Björnével elkezdi kibogozni élete szálait. Amikor összetalálkoznak a sikeres és kompromisszumot nem ismerő Nelly Josefssonnal, felfedezik, hogy sok a meglepő hasonlóság közte és Jonas között.
Előbb-utóbb rádöbbennek, hogy Jonas története egy sokkal nagyobb, ám nem túl kellemes történet része. Egy sor véletlen egybeesés és tudatos választás egyre jobban sodorja őt a válasz felé.

A regény feszegeti a tudományoskutatás etikai határait. Mi az, ami még megengedhető, hogy eljussunk az emberiség nagy vágyainak meg valósításához. Vajon tényleg ezt akarjuk?

A lepkefiú az író negyedik regénye, korábbi művei már nyolc nyelven jelentek meg.