Bővebb ismertető
Gabriel úgy dönt, hogy elhagyja a feleségét, amikor kiderül, hogy a nő gyermeket vár. Nincs semmi, ami mentségére szolgálhatna; nem csalta meg Laurát, szereti őt, és szeretné szeretni a gyermeket, ez a legfontosabb.
De Gabriel tízéves kora óta egy számára idegennek érzett világban él, amelyhez nem talál kapaszkodót; egy olyan családban nőtt fel, amely mindent elhallgatott, és a múltja egy darabja, a nővére értelmetlen halála minden egyebet is megfoszt az értelmétől.
Hiába választja a műfordítói hivatást, hiába tud megannyi nyelven úgy, mintha az anyanyelve volna, éppen az az egy hiányzik, amelyen saját magát megfogalmazhatná, amelyen a traumáit feldolgozhatná. Nem tud megnyílni sem a feleségének, sem a barátjának, senkinek. Viszont azt tudja, hogy a hallgatása lényegében egyfajta hazugság. Gabriel elbujdosva az írásba menekül, hogy kínkeserves munkával, szóról szóra pontosítva beszámolót próbáljon írni a fiának saját élete képtelenségéről, a halál túlélhetetlenségéről és megfogalmazhatatlanságáról. Hogy muszáj elhagynia, mert képtelen volna elveszíteni, és hogy lehetetlen együtt élni a tudattal, hogy ami ,,adatik", azt egyszer visszaveszik... hogy maga az élet, ami lehetetlen.
1965-ben született egy Közép-Európából származó családban. Összehasonlító irodalomtudomány szakon végzett a Sorbonne-on. A Gallimard-nál, Franciaország – és a világ – egyik legrangosabb kiadójánál, többek között olyan szerzőket jelentetett meg, mint Ámosz Oz, Orhan Pamuk, Herta Müller, Krasznahorkai László, Dragomán György vagy Esterházy Péter.
A Király Fürdő az első regénye, melyet a megjelenése (2008) után lelkes kritikai visszhang fogadott és eddig hét nyelvre fordították le.
Jelenleg Párizsban él a feleségével és három gyermekével; második regénye 2010 nyarán jelenik meg Franciaországban.
A Magvető Kiadónál megjelent művei
Király Fürdő (2010), Tejjel-mézzel (2012)