Bővebb ismertető
Az érdek nélküli tetszés attitűdjével, az olvasói önkifejezés
ambíciójával, az alkotói és befogadói világok
közti közvetítés igényével írja kritikáit bő két évtizede
az 1976-os születésű író, műfordító, Haklik
Norbert. Felkészült kritikus, mégsem "céhbeli". Az
ELTE TFK magyar-angol szakán végzett, jelenleg
a csehországi Brnóban él, s vezető informatikusként
keresi kenyerét. Elfogult, mert szenvedélye az írás
és az olvasás; elfogulatlan, mert nem tagja a honi
szekértáboroknak. Alkotó részese tehát a kontextusnak,
miközben független tőle. (Ritka szerencse!)
Kortárs világirodalmi kritikáit egybegyűjtő, A Tallinn-
Zágráb-Budapest-tengely (2018) című kötete
után a Milyen mély a nyúlodú? hasábjain a 2010-es
évek magyar irodalmát szemléző írásait adja közre.
Szemhatára a harmincas években született Ferdinandy
György és Kabdebó Tamás regényeitől a középnemzedéket
képviselő Benedek Szabolcs, Darvasi László
és Térey János elbeszélésein át az első kötetes Herczeg
Szonja és Mécs Anna prózájáig terjed.
Soltész Márton