kategória
szerző
cím
kiadó
ISBN
évszám
ár
-
leírás
A mezők bármelyike illeszkedjen
A mezők mind illeszkedjen
Líra törzsvásárlónak további kedvezmények>
 
 
Ingyenes szállítás 10.000 Ft felett

HAMVAS BÉLA - A valóságban felébredni + DVD -  Egy életút állomásai fotókban, írásokban, filmben elbeszélve - DVD melléklettel

A valóságban felébredni + DVD - Egy életút állomásai fotókban, írásokban, filmben elbeszélve - DVD melléklettel

HAMVAS BÉLA

Medio Kiadó , Megjelenés: 2016. december 31.
Könyv
 
"ITT MINDENNEK KELL LENNI"

Bevezető A valóságban felébredni - Hamvas Béla. Egy életút állomásai fotókban, írásokban, filmben elbeszélve című kötethez

"A személyiség titkát, egyedüliségét - mondja Bergyajev -, senki sem értheti teljesen. Az emberi személyiség...

6840 Ft 7600 Ft
10%
Szállítás: 2-5 munkanap
Ez a termék törzsvásárlóként akár 6361 Ft
Személyes ajánlatunk Önnek
Akik ezt a terméket megvették, ezeket vásárolták még

Sátántangó

KRASZNAHORKAI LÁSZLÓ

3499 Ft
2799 Ft
20%

Gösta Berling

LAGERLÖF, SELMA

3600 Ft
3420 Ft
5%

BUDDHA BESZÉDEI - HANGOSKÖNVY

HAMVAS BÉLA

HAMVAS BÉLA - BUDDHA BESZÉDEI - HANGOSKÖNVY
Akciós! ▸
1990 Ft
995 Ft
50%

A tao virágai - HANGOSKÖNYV

HAMVAS BÉLA

HAMVAS BÉLA - A tao virágai - HANGOSKÖNYV
Akciós! ▸
1990 Ft
995 Ft
50%

3D színező - Dinoszauruszok

.-

999 Ft
899 Ft
10%

Pedig olyan szépen éltek

Szentesi Éva

3299 Ft
2804 Ft
15%
Részletesen erről a termékről
Bővebb ismertető
"ITT MINDENNEK KELL LENNI"

Bevezető A valóságban felébredni - Hamvas Béla. Egy életút állomásai fotókban, írásokban, filmben elbeszélve című kötethez

"A személyiség titkát, egyedüliségét - mondja Bergyajev -, senki sem értheti teljesen. Az emberi személyiség sokkal titokzatosabb, mint maga a világ." - S valóban, alig van megfoghatatlanabb, mint ez a pillanatban önmagára találó személyes konstelláció, ami egy emberi élet a maga legbensőbb rajzolatával, s amelyben gyakran a külső és nyilvános élettények látszólagos mindennapisága semmit nem sejtet a "belső tájak hallatlan változatosságából". Van olyan - írja Hamvas Béla egy helyen -, akinek élete "magányosnak, csendesnek, eseménytelennek látszik, és sorsának vad kalandjai, szédítő veszélyei, keserű kísértései és feneketlen szakadékai nagyobbak, mint egy hódítóé, aki három világrészben járt és háromszáz csatában vett részt."
Minden életrajz elégtelensége, minden biográfiával szembeni bizalmatlansága, amely Hamvas megnyilatkozásaiban életművén végighúzódik, az ember személyes életének ebben a megfoghatatlanságában, külső és belső összemérhetetlenségében gyökerezik: hogy épp az életnek a legfontosabb mozzanatairól, szakadékairól és örvényeiről, felismeréseiről, örömeiről és világosságáról, arról, hogy "miként lesz az ember azzá, ami", vagy hol van az, ahová "számtalan horizonton átlobbanva" elérkezhet, tényszerűen senki nem szólhat. Éppúgy nem, ahogy senki sem él nyilvános térben és időben, és senki nem ismer önmagában vett "teret" és "időt", csakis a személyes átélésben megvalósuló "helyet" és "pillanatot", amelyet az ember - miként Hamvas mondja - a végtelen időből és a határtalan térből leszakítva saját sorsává formál.
"Rilke mondja: Egyszer. Soha többé. Soha még egyszer. Csak egyetlenegyszer. Minden csak egyszer." - Gyakran idézi fel Hamvas a kilencedik Duinói elégia e szakaszát, majd egy helyütt hozzáfűzi: "A pillanat. Ez a személyesség". De éppen a létezésnek ez a leghalkabb és legtünékenyebb vonása hatja át számára is azt a semmilyen külső mozzanatban nem rögzíthető eleven személyességnek a képét, amelyből - Rudolf Kassner szavaival - "egyszerre sugárzik a megrendültség, s mely telítve van azzal a döbbenettel és szomorúsággal, hogy egyetlen embernek, egyetlen arcnak mennyi mindent és mily megfoghatatlan életet kell megtartania és magában rejtenie."
Mintha éppen erről, a világ számtalan arculatát és rajzolatát magára öltő és átvilágító, mindent felvállaló személyes élet követelményéről és benső igényéről szólna Hamvas Béla önmagával kapcsolatban is, mikor Rudolf Pannwitz Weg des Menschen (Az ember útja) című kis könyvének egy lapjára írja megjegyzését: "Törvényhozónak lenni - Istenem! - még ennek is! Itt mindennek kell lenni, mert nincs senki. Milyen jó lenne legalább valaki - ".
Nem csupán a magára maradottság, vagy amint másutt fogalmaz, "a valódi közösség kínzó hiánya" rajzolódik ki e megjegyzésből, sokkal inkább az emberi személynek egy olyan sajátos távlata, amelyben "a súly nem a produkcióra, hanem az emberi személy intaktságára esik." Ismét egy olyan mozzanat, amely nemcsak minden kívülről közelítő élettörténetnek, hanem a megfogalmazhatóság csaknem valamennyi formájának ellenáll. Lehet-e bármilyen nyilvános mértéke egy effajta távlatnak, vagy a lét eredendő állapotára megnyíló fokozott érzékenységnek? Személynek lenni ebben az értelemben inkább a végső dolgoktól való érintettség, amely az életrendet a legkisebb mozzanatokig átjárja, a "valóságban való magatartás", ugyanakkor intenzív igénye és tudata annak, hogy "az egész létezésért, az eredeti tisztaságnak magasabb fokon való helyreállítása érdekében tett erőfeszítésben neki magának személyesen és felelősen részt kell vennie." A létezés ősképének helyreállított tisztasága azonban nemcsak a végső kérdések rendjéről és súlyáról tud, hanem ugyanúgy a felemelt és felszabadult élet világosságáról is, a pillanattal egybefonódó átélés időtlen jelenlétéről, hogy mit jelent "szabadon játszani", hogy "milyen jó gyermeknek lenni és a tündöklő nyárba nevetni", milyen öröm azzal a tiszta, égszerű kékséggel látni, amelynek mértéke "a tenger és a csillagos ég", és amikor az ember "úgy él, mint a fák testvére".
A létezés egészéért való helytállás Hamvas számára az emberi személynek is az egészét követeli, az "éber, univerzális személy" megvalósítását és jelenlétét, amelynek súlypontja már kívül van minden körülményen és szövevényen, amelynek "teljes és igaz volta az aranykori tudaton nyugszik", amelyből nem hiányzik semmi, "élét nem vesztette el, fénye, illata, aurája ép", s amely - miként Hamvas mondja - az egészet azért tudja elfogadni, mert maga is egész.

Amit a jelen kötet megidézni kíván, ezért inkább a személyességnek ez a "fénye és aurája", s mindaz, ami benne egybegyűjtve megtalálható, valamiképp erről az elbeszélhetetlenről kíván szólni: kép, szó és film ebben a közelségben kísérli meg Hamvas Béla portréját megrajzolni, életének és művének állomásairól számot adni


„ITT MINDENNEK KELL LENNI”
Kép, szó és film ebben a közelségben kísérli meg Hamvas Béla portréját megrajzolni, életének és művének állomásairól számot adni. Oláh Andrea Palkovics Tiborral, a szerkesztővel és a hagyaték gondozójával beszélgetett.
Olvassa el a teljes cikket a Mindennap Könyv oldalon! >>



Sörrel emlékeznek A bor filozófiája szerzőjére.
Hamvas napokat rendeznek péntektől Balatonfüreden. Az 1968-ban elhunyt író, filozófus, esztéta emlékére szervezett kétnapos rendezvényen kötetbemutatóval, kiállítással és filmvetítéssel várják az érdeklődőket.
Olvassa el a teljes cikket a Mindennap Könyv oldalon! >>
Könyv adatok
Cím: A valóságban felébredni + DVD - Egy életút állomásai fotókban, írásokban, filmben elbeszélve - DVD melléklettel
Szerző: HAMVAS BÉLA
Kiadó: Medio Kiadó
Megjelenés: 2016. december 31.
ISBN: 9789639240599
Szerzőről
HAMVAS BÉLA további művei
Hamvas Béla (Eperjes, 1897. március 23. – Budapest, 1968. november 7.) posztumusz Kossuth-díjas magyar író, filozófus, esztéta és könyvtáros, Hamvas József evangélikus lelkész, tanár, író és hírlapszerkesztő fia.

Hamvas Béla 1897 március 23-án született a felvidéki Eperjesen, evangélikus papi családban. Pozsonyban nevelkedik, ahová mégszületésének évében költözik át a család. Édesapja az Evangélikus Lyceum magyar-német szakos tanára, ahol Hamvas Béla 1906-tól 1914-ig középiskoláit végzi. 1915-ben érettségizik, és tanulótársaihoz hasonlóan nagy lelkesedéssel önkéntes katonai szolgálatra jelentkezik. Tiszti iskolai kiképzést kap. 1916 és 1917 között szolgálatot teljesít az ukrán és az orosz fronton. Kétszer megsebesül, idegösszeomlással utalják kórházba.

1919-ben családjával Budapestre költözik (apja a szlovák hűségesküt megtagadja, a családot kiutasítják Pozsonyból). Budapesten a Pázmány Péter Tudományegyetem bölcsészeti karán magyar-német szakos hallgató (1919-1923). Emellett a Konzervatórium zeneelméleti előadásait látogatja, sőt alkalmi hallgatója az orvostudományi karnak is. Egyetemi tanulmányai végeztével újságírói állást vállal, a Budapesti Hírlapnál és a Szózatnál (1923-1926).

Álláshoz jut a Fővárosi Könyvtárban (1927-1948). Huszonöt különböző irányzatú és érdekeltségű folyóiratban publikál tanulmányt, esszét, kritikát, recenziót. Latin és görög nyelvű művek mellett németül, franciául valamint angolul is olvas. Első felesége Angyal Ilona, akivel 1929-ben köt házasságot, és akitől 1936-ban válik el.

Kerényi Károllyal megalapítják a Sziget-kört (1935), azt a klasszikus görög hagyományból merítkező szellemi szövetséget, amelyhez csatlakozott Szerb Antal, Németh László, Kövendi Dénes, Dobrovits Aladár, Molnár Antal és mások. 1936-ban megírja a Magyar Hyperiont, első írói korszaka ars poeticáját.

1937-ben feleségül veszi Kemény Katalint. Lakást bérelnek Óbudán, a Remetehegy oldalában.

1940-1944: háromszor kap behívó parancsot (1942 április-szeptember: orosz frontszolgálat). A háború alatt is fordít - Lao-ce, Böhme, Hérakleitosz, Kungfu-ce, Henoch műveit. Első esszékötete, A láthatatlan történet1943-ban jelenik meg. 1943 - 1944-ben megírja a Scientia Sacra c. nagyesszét, amely második írói korszakának megnyitója.A Hamvas házaspár megéli Budapest megszállását. A lakást bombatalálat éri (1945), könyvtára, kéziratai megsemmisülnek.

1945-1947: az orosz megszállás alatt kiéleződő politikai légkör és a hatósági zaklatások ellenére élete egyik legtermékenyebb korszaka.

1948-ban Hamvas Bélát könyvtári állásából felfüggesztik és "b-listázzák" - ez a politikailag megbízhatatlanok belügyminisztériumi kategóriája. A b-listás csak a legalacsonyabb rendű munkákat vállalhatja. Minden publikációs és szerkesztői jogától megfosztják.Közéleti eltiltásáig ugyan több mint 250 szövegét publikálták, életművének nagyobb részét azonban a névtelenségben írt művek alkotják.1951-től 1964-ig az Erőműberuházó Vállalat erőmű-építkezésein (Tiszapalkonya, Inota, Bokod) vállal munkát mint raktáros, segédmunkás, gondnok.

1959-1966 között megírja Patmosz c. háromkötetes esszégyűjteményét, az életmű utolsó periódusának főművét. 1964-ben másodszor nyugdíjazzák. Holott munkái többnyire csak illegálisan, kézirat formájában terjeszthetők, továbbra is ír, és írásai egyre népszerűbbé válnak.

1968 november 7-én agyvérzésben meghal.Felesége Szentendrén helyezteti örök nyugalomra.

1990-ben posztumusz Kossuth-díjat kap.
Bolti készlet  
Vélemény:


Minden jog fenntartva © 1999-2019 Líra Könyv Zrt.
A weblapon található információk közzétételéhez, másolásához a működtetők írásbeli beleegyezése szükséges.
Powered by ERBA 96. Minden jog fenntartva.
mobil nézet