Árpád és Kurszán /A Honfoglalás-sorozat 3. kötete

A 9. század második feléről egyre többet tudunk, bár ez ma még nem jelenik meg a tankönyvekben. Bizánci császárok írásaiból, óorosz krónikákból, keresztény szerzetesek feljegyzéseiből áll össze a színes tabló. A regény idején a magyarság keresi a korosodó Álmos örökösét, a nemzetség legrátermettebb tagját. Árpád győztes csaták során bizonyítja, hogy ő a nagyfejedelem méltó utóda, végül Álmos fejedelemtársaként irányítja a szövetséget. Megismerhetjük a kor titokzatos alakját, Kurszánt is, aki egy névtelen ágyas gyermekéből, nagyúrrá, majd gyulává emelkedik. Az ő vezetésével indul 882-ben, egy kisebb sereg a Kárpát-medencébe, a frank hűbér ellen harcoló Szvatopluk, morva fejedelem megsegítésére.
Bonyolult, véres, kegyetlen kort ismerhetünk meg Urbánszki Lászó regényéből. A besenyő törzseket a magyarok felé szorítják az úz nomádok, a kereszténnyé vált Bulgária egyre erősebb, terjeszkedik a Kijevi Rusz. Mindenkinek útjában van az erős, magyar szövetség, égető szükségességé válik elhagyni Etelközt. Hosszas szervezés után elkezdődik a magyar nép áttelepülése a Kárpát-medencébe, a régi-új hazába. Legelőször a Dnyeper keleti partján élő nemzetségek állatait és a védtelen asszonyokat, gyerekeket kell átvinni az óriásfolyam gázlóin. Az átkeléseket azonban szinte lehetetlenné teszik a hatalmas nyájak látványától nekivaduló besenyők támadásai. Árpád fejedelemnek újra meg újra meg kell mutatnia, milyen hadvezér... és a Kárpátokig még hátra van négy óriásfolyó.