Bővebb ismertető
1948. március 10-én a hetvenéves Dohnányi Ernő hajóra
szállt Genovában, s végleg maga mögött hagyta Európát.
Másfél évet töltött Argentínában, majd reményeiben
csalatkozva az Egyesült Államokba költözött. Itt élt
1960-ban bekövetkezett haláláig, a floridai Tallahassee-ben.
A Zeneakadémia volt főigazgatója, a Filharmóniai Társaság
egykori elnök-karnagya, a Magyar Rádió leköszönt zenei
vezetője, a legendás zongoravirtuóz, a magyar zenei élet
valaha oly befolyásos alakja egy vidéki, amerikai kisváros
egyetemi tanáraként fejezte be pályafutását.
Dohnányi különleges életútjának utolsó szakaszát
mutatja be Kusz Veronika monográfiája, amely korábban
feldolgozatlan források széles körére épít, s számos
Dohnányival kapcsolatos sztereotípiát gondol újra.
Bepillantást nyerhetünk - korábban publikálatlan fotók révén
szó szerint is - a tanár, a zongoraművész, a zeneszerző
és a családfő mindennapjaiba, szó esik az emigráció
nehézségeiről, a Dohnányit ért politikai vádakról,
az elszigeteltségről, a zeneszerző esztétikai dilemmáiról,
s persze a több-kevesebb intenzitással az utolsó pillanatig
zajló kompozíciós munkáról. Kusz Veronika a zeneszerző
életének érzékletes bemutatásán túl zenetörténeti
kontextusba helyezi és részletesen elemzi - nem egy
esetben a szakirodalomban elsőként - az amerikai
időszakban keletkezett műveket. A kötet a 20. század
egyik legjelentősebb magyar muzsikusa iránt érdeklődő
átlagolvasó számára ugyanolyan izgalmakat kínál, mint
a Dohnányi zenéje iránt érdeklődő zenésztársadalomnak.
Kusz Veronika (1980) zenetörténész, zenekritikus,
az MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont
Zenetudományi Intézetének tudományos munkatársa.