Bővebb ismertető
Vannak-e tündérek, vannak-e törpék? Aki azt hiszi, hogy a testi szemeivel láthatja őket, mint a Kálvin téri torony óráját, az babonás, de aki azt hiszi, hogy mivel nem láthatja őket, biztos, hogy nincsenek is, az is babonás (csak ő a felvilágosult babona foglya). Ezt Török Sándortól tanultam, aki a Fogarasi-havasokból hozta ezt a tudást GeorgheFenes szálfatermetű román favágótól. Öngyilkosság tizenhat évesen egy vándorszínházi primadonna miatt, favágás a havasokban, szíjártó mesterség, statisztálás és színészkedés a kolozsvári színházban (életre szóló barátság a legnagyobbakkal Kiss Manyitól Feleki Kamillig), újságírás a legendás kolozsvári Ellenzéknél, nyomorgás Pesten, újságírás Szegeden, kirobbanó siker a Nemzeti Színházban.Kököjszi és Bobojsza, a két törpe, a legendás Kner nyomdászcsalád legkisebb gyerekének elmesélve; munkaszolgálat, szökés, bujkálás, hamis igazolványok gyártása és kiosztása, az auschwitzi kicsempészett jegyzőkönyv lefordíttatása és eljuttatása a kormányzóhoz, 45 után ünnepi levelek a rádióban Einsteintől, G. B. Shawtól a pápáig és Sztálinig, majd kirúgatás, állástalanság, négerkedés. 56 után rehabilitáció és nagy tanítványi kör Rudolf Steiner tanai és más tiltott nyugati szerzők (C. G. Jung, GotthardMontesi és egyebek) körül, majd rehabilitáció,Család és Iskola, hatezres muszlapbólhatvanezres, utcán árult folyóirat... Mészöly Miklós, PolczAlaine, Popper Péter, MontághImre mint tanítványok, nagyívű különös életút, sok varázslattal. Csilicsala bácsi és Balogh Gyuszi, ló az erkélyen, filmek és könyvek, kitüntetések - 1904-től 1985-ig ível ez az élet. És ennek fontos esszenciáját tartja kezében az olvasó úgy, ahogy azt az egykori főszereplő (aki magát mindig csak mellékszereplőnek tartotta) akarta újra elmesélni.Vekerdy Tamás
Török Sándor (Homoróddaróc, 1904. február 25. – Budapest, 1985. április 30.) író, műfordító, újságíró, antropozófus.
Apai nagyapja útbiztos volt a Szilágyságban, anyai nagyapja pedig jegyző Küküllőben. Apja, Török Lajos, jegyző volt.
A gyermek Sándor Szerdahelyen nőtt fel, Brassóban lett kisiskolás.
Tanulmányait Brassóban, Fogarason végezte, majd a középiskolát 14 éves korában abbahagyva különböző fizikai munkákból tartotta fenn magát. Volt kazánfűtő és kocsis a Czell sörgyárban, mezei munkás, facsúsztató a havasokban. Ipari tanuló volt Brassóban, majd napszámos lett a feleki üveggyárban. Pályafenntartó és kovács volt Vöröstoronyban, postai alkalmazott Nagytalmácsban. Kolozsvárott, a Renner bőrgyárban gépszíjgyártó vizsgát tett, rövid ideig kórista és színész volt a Magyar Színháznál.
Először pertörténeteket írt, majd folytatásos rémregényeket adott le néplapoknak.
Első regénye Az idegen város volt, amelyből később színdarabot is írt.
1933-ban Baumgarten-díjban részesítették, 1938-ban a Petőfi Társaság tagja lett.
A magyar hatóságok által kinevezett Zsidó Tanácsban a konvertiták képviselője volt, az 1944-ben alakult Keresztény Zsidók Szövetségének alelnöke. Özvegy Horthy Istvánnén keresztül eljuttatta a kormányzóhoz az Auschwitz-jegyzőkönyv egy példányát. Török Sándor a háború utolsó hónapjait Nagy Emilék kissvábhegyi házának rejtekén vészelte át, amit részletesen leírt Egy kis kertet szerettem volna c. emlékirataiban és a Titokzatos utazások című regényében.
1945-től 1948-ig a Magyar Rádió Ünnepi levelek c. sorozatát szerkeszti, mely a világ vezető tudósait, művészeit szólaltatta meg. A műsort 7 adás után betiltották. 1951-től a Tankönyvkiadó szerkesztője. 1959-1966 között a Család és Iskola c. lap felelős, majd főszerkesztője.
A komédiás c. darabjából – amelyet csak hétszer játszottak – később Richard Nash írt Az esőcsináló címen világhírűvé vált színdarabot.
A Csilicsala csodái folytatásos rádiójáték széles körű, országos népszerűséget biztosított számára. A műsort 1953 nyarán kezdték sugározni, havonta egy alkalommal vasárnap délelőtt 10 és 11 óra között volt hallható. A varázslót Ráday Imre alakította.
Lakásán antropozófiai összejöveteleket tartott, amelyeken a fiatal Montágh Imre is részt vett. Török Sándor műveit francia, olasz, portugál nyelvekre is lefordították.