kategória
szerző
cím
sorozat
kiadó
ISBN
évszám
ár
-
leírás
Előrendelhető
A mezők bármelyike illeszkedjen
A mezők mind illeszkedjen
Líra törzsvásárlónak további kedvezmények>
 
 
Ingyenes szállítás 13.000 Ft felett

Személyes ajánlatunk Önnek

A kert [antikvár]

Rónay György

online ár: Webáruházunkban a termékek mellett feltüntetett fekete színű online ár csak internetes megrendelés esetén érvényes.
840 Ft

Cirkusz [antikvár]

Rónay György

online ár: Webáruházunkban a termékek mellett feltüntetett fekete színű online ár csak internetes megrendelés esetén érvényes.
2480 Ft

Szeptemberi halászat [antikvár]

Rónay György

online ár: Webáruházunkban a termékek mellett feltüntetett fekete színű online ár csak internetes megrendelés esetén érvényes.
780 Ft

Százegy elbeszélés II. (töredék) [antikvár]

Balázs Béla, Barabás Tibor, Bárány Tamás, Bernát Aurél, Bertha Bulcsu, Boldizsár Iván, Csák Gyula, Császár István, Cseres Tibor, Csoóri Sándor, Csurka István, Darvas József, Déry Tibor, Devecseri Gábor, Dobozy Imre, Eörsi István, Fejes Endre, Fekete Gyula, Földeák János, Füst Milán, Gábor Andor, Galambos Lajos, Galgóczi Erzsébet, Gáll István, Galsai Pongrác, Gerelyes Endre, Gergely Sándor, Goda Gábor, Granasztói Pál, Gyárfás Miklós, Gyergyai Albert, Gyurkovics Tibor, Hernádi Gyula, Illés Béla, Illyés Gyula, Jékely Zoltán, Jókai Anna, Kamondy László, Kardos G. György, Karinthy Ferenc, Kassák Lajos, Kellér Andor, Kertész Ákos, Kodolányi János, Kolozsvári Grandpierre Emil, Laczkó Géza, Lázár Ervin, Lengyel József, Mándy Iván, Mesterházi Lajos, Mészöly Miklós, Mocsár Gábor, Moldova György, Molnár Géza, Molnár Zoltán, Móricz Virág, Nagy Lajos, Nemes György, Németh Andor, Németh László, Ottlik Géza, Örkény István, Palotai Boris, Palotai Erzsi, Pilinszky János, Rákosy Gergely, Remenyik Zsigmond, Rideg Sándor, Rónay György, Sándor Kálmán, Sánta Ferenc, Sarkadi Imre, Somogyi Tóth Sándor, Sőtér István, Szabó István, Szabó Lőrinc, Szabó Magda, Szabó Pál, Szakonyi Károly, Szántó Tibor, Szász Imre, Szeberényi Lehel, Szentkuthy Miklós, Szép Ernő, Sziráky Judith, Szobotka Tibor, Takáts Gyula, Tamási Áron, Tatay Sándor, Tersánszky Józsi Jenő, Thury Zsuzsa, Thurzó Gábor, Török Sándor, Urbán Ernő, Várkonyi Mihály, Vas István, Végh Antal, Veres Péter, Vészi Endre, Weöres Sándor

online ár: Webáruházunkban a termékek mellett feltüntetett fekete színű online ár csak internetes megrendelés esetén érvényes.
840 Ft

Vigilia 1939. március [antikvár]

Fábián István, Harsányi Lajos, Rónay György, Semjén Gyula, Sinka István, Toldalaghy Pál, Végh György

online ár: Webáruházunkban a termékek mellett feltüntetett fekete színű online ár csak internetes megrendelés esetén érvényes.
940 Ft
Részletesen erről a termékről
Áprily Lajos művei
A szerzőről
Babits Mihály művei
Szentistváni Babits Mihály László Ákos költő, író, irodalomtörténész, műfordító, a 20. század eleji magyar irodalom jelentős alakja, a Nyugat első nemzedékének tagja. Török Sophie férje, Babits Ildikó nevelőapja.
Csorba Győző művei
Eörsi István művei
Garai Gábor művei
Gulyás Pál művei
Hajnal Gábor művei
Hárs Ernő művei
Jékely Zoltán művei
József Attila művei
Kálnoky László művei
Kardos László művei
A szerzőről
Karinthy Frigyes művei
Karinthy Frigyes (teljes nevén: Karinthy Frigyes Ernő, Budapest, 1887. június 25. – Siófok, 1938. augusztus 29.)

Magyar író, költő, műfordító. Karinthi Ada festő és illusztrátor öccse. Édesapja Karinthi József (1846–1921) művelt tisztviselő, a Magyar Filozófiai Társaság alapító tagja. Családneve eredetileg Kohn volt, amit 1874-ben magyarosított Karinthira. 1886. január 3-án evangélikus hitre tért át feleségével és négy leánygyermekével, Elzával, Adával, Gizivel és Emiliával együtt. Doleschall Sándor, a Deák téri német evangélikus egyház lelkésze keresztelte meg őket, akárcsak később született gyermekeiket, Mariskát, Mária Katalint, Frigyest és Józsefet. Édesanyja, Engel Karolina (1850–1895) halála után apjuk egyedül nevelte a hat életben maradt gyermeket.

A Markó utcai főreál gimnáziumban végezte tanulmányait.1898 és 1900 között kezdett írni: színműveket, kalandos történeteket, verses meséket, emellett naplót vezetett. Mintegy ezer versét, 10-15 nagyobb zsengéjét, iskolai bukása miatt apja elégette. Tizenöt éves volt, amikor a Magyar Képes Világ folytatásokban közölte a Nászutazás a Föld középpontján keresztül című regényét.1905-ben tett érettségi vizsgát, majd utána matematika-fizika szakon, a bölcsészkaron és a sebészeten is hallgatott egyetemi előadásokat. Noha diplomát soha sem szerzett, egész életében élénk érdeklődéssel és feltétlen tisztelettel fordult a tudományok felé.

1906-ban Az Újság munkatársa lett. Ebből az időből ered legendás barátsága Kosztolányi Dezsővel. A következő években sorra jelentek meg novellái, paródiái, humoros írásai a különböző budapesti lapokban, de az ismertséget az Így írtok ti című paródiakötete hozta meg számára, 1912-ben.

1914. szeptember 17-én Budapesten, Józsefvárosban vette feleségül Judik Etel színésznőt, aki 1918-ban spanyolnáthában meghalt. Gyermekük Karinthy Gábor költő.1920-ban házasodott össze Böhm Arankával. Gyermekük Karinthy Ferenc (Cini) író.

Mesterének Jonathan Swiftet vallotta; az Utazás Faremidóba és Capillária című regényei a Gulliver ötödik és hatodik utazása alcímet viselik.

1929-es Láncszemek című novellájában megalapozza a hat lépés távolság elméletét, mely később világhíres lett, főként a vele foglalkozó tudósok és művészek által.

Karinthy 1932-től a Magyar Országos Eszperantó Egyesület (1911-1951) elnöke volt.1935-ben Baumgarten-díjjal jutalmazták.1936. május 5-én agydaganattal műtötte meg Stockholmban Herbert Olivecrona. A betegségével kapcsolatos élményeiről és gondolatairól írta Utazás a koponyám körül című regényét.

1938. augusztus 29-én Siófokon agyvérzésben meghalt. Sírja a Kerepesi úti temetőben található.
Kárpáty Csilla művei
Képes Géza művei
Kiss Zsuzsa művei
Kosztolányi Dezső művei
Kurdi Imre művei
Lothár László művei
Molnár Imre művei
A szerzőről
Nemes Nagy Ágnes művei
Nemes Nagy Ágnes (Budapest, 1922. január 3. – Budapest, 1991. augusztus 23.) magyar költő, műfordító, esszéíró, pedagógus, a Digitális Irodalmi Akadémia posztumusz tagja; Lengyel Balázs műkritikus első felesége.

Budapesten született 1922. január 3-án. Mindvégig eredeti nevén publikált. Budapesten élt. 1939-ben a Baár–Madas Református Leánylíceumban kitüntetéssel érettségizett. Ezt követően a Pázmány Péter Tudományegyetem magyar–latin–művészettörténet szakos hallgatója lett, s itt szerzett diplomát 1944-ben. Egyetemi éveiben munkakapcsolatba került Szerb Antallal és Halász Gáborral.

Diákkorától kezdve írt verseket, folyóiratokban 1945-től publikált. Első verseskötete 1946-ban jelent meg. 1946-ban lépett be a Magyar Írószövetségbe, később tagja volt a Magyar PEN Clubnak is. Ez évben alapította – férjével közösen – az Újhold című irodalmi folyóiratot, amely csak 1948 őszéig jelenhetett meg, de betiltása után mintegy emblémája lett a babitsi Nyugat eszmeiségét és minőségigényét vállaló írói-irodalmi törekvéseknek. 1947-1948 augusztusa között ösztöndíjjal – a magyar tudomány és művészet, az irodalom nagyjaival együtt, mint Pilinszky János, Károlyi Amy, Ottlik Géza vagy Weöres Sándor – a Római Magyar Akadémián, illetve Párizsban tartózkodott tanulmányúton, mintegy a háború szörnyűségeit feldolgozandó.

Elsősorban francia és német nyelvű műveket fordított (így Corneille, Racine, Molière drámáit, Victor Hugo, Saint-John Perse verseit, Rilke és Bertolt Brecht műveit), de antológiákban számos más nyelvből is készült fordítása megjelent. 1946-tól a Köznevelés című pedagógiai folyóirat munkatársa volt, 1954-1958 között pedig a budapesti Petőfi Sándor Gimnázium tanára. 1958-tól szabadfoglalkozású író.

A költői életmű terjedelmét és a kötetek számát tekintve keveset publikált. További új verseit az 1967-es Napfordulóban, majd pedig három gyűjteményes kötetének egy-egy új ciklusában adta közre. Ebben az időszakban írta (sokak által főművének tartott) versciklusát az "Ekhnáton jegyzeteiből"-t.

Költői munkája mellett a magyar esszéirodalom kimagasló művelője volt. 1975-től kezdődően több kötetben publikálta esszéit, verselemzéseit és a vele készült interjúkat. Önálló kötetet szentelt Babits Mihály költői portréjának. Műelemzései, a költészet rendeltetéséről, a vers belső természetéről szóló írásai a szakszerűség és az érzékletes, sőt élvezetes eleven szemléletesség példái, a tárgyszerűség és személyesség finom ötvözetének mintái.

Az 1970-es, 1980-as években mértékadó és meghatározó személyisége lett a magyar irodalmi életnek. Kapcsolatot tartott a magyar irodalmi emigráció számos jeles tagjával is. Több ízben képviselte hazája irodalmát külföldi felolvasóesteken és nemzetközi írótalálkozókon, 1979-ben pedig 4 hónapot töltött Iowában, az egyetem nemzetközi írótáborában.

1986-ban Lengyel Balázzsal közösen – évkönyv formában – újraindították az Újholdat Újhold Évkönyv címen. A 12 kötet arról tanúskodik, hogy Nemes Nagy Ágnes az Újhold-eszme megvalósítását életműve részének tekintette.

Élete utolsó évében meghívott alapító tagja lett az MTA-n belül szerveződő Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémiának.

1998-ban posztumusz megkapta Izrael állam Világ Igaza-kitüntetését, Lengyel Balázzsal együtt, mert a Holokauszt idején zsidókat mentettek.1998-ban a Pro Renovanda Cultura Hungariae Alapítvány Nemes Nagy Ágnes-emlékdíjat alapított a magyar esszéirodalom legjobbjainak elismerésére. A díjat először 1999-ben ítélték oda három személynek.1999-ben, a budapesti Petőfi Sándor Gimnázium falán helyezték el bronzból készült emléktábláját, szobrászművész alkotását.2001-ben Budapest XII. kerületének önkormányzata, a Magyar Írószövetség és a Széchenyi Művészeti Akadémia emléktáblát állíttatott a költő egykori lakóhelyén, a Királyhágó utca 2. szám alatti ház falán.
A szerzőről
Oravecz Imre művei
A Heves megyei Szajlán született 1943-ban. Jelenleg is ott él. Költő, író, műfordító. A kortárs magyar költészet egyik legnagyobb megújítója.

Fontosabb díjak

Pásztor Béla-díj (1970), Kassák-díj (1972), Alföld-díj (1981, 1997), Füst Milán-díj (1985), DAAD-ösztöndíj (1988), Örley-díj (1988), A Jövő Irodalmáért-jutalom (1988), József Attila-díj (1989 – nem vette át), Weöres Sándor-díj (1996), az Év Könyve-jutalom (1997), a Szépírók Társaságának díja (2001), MAOE Alkotói Nagydíj (2002), Kossuth-díj (2003) Artisjus-díj (2008), Príma-díj (2015), Aegon Művészeti Díj Távozó fa című kötetéért (2016)
Orbán Ottó művei
Petra-Szabó Gizella művei
A szerzőről
Petri György művei
Petri György

Petri György (1943–2000) Kossuth-díjas költő, műfordító, újságíró.

Fontosabb díjai

Az Európa Könyvkiadó Nívódíja (1986), a Mikes Kelemen Kör Díja (Hollnadia – 1988), Déry Tibor-jutalom (1989, 1994), József Attila-díj (1990), A Jövő Irodalmáért Díj (1989), Örley-díj (1990), Év Könyve Díj (1991), A Soros Alapítvány Életműdíja (1992), Nagy Imre-emlékplakett (1995), Weöres Sándor-díj (1995), Kossuth-díj (1996), Nicolaus Lenau-díj (1997), Pro Urbe Budapest (1998), Az Írók Boltja Üveggolyó-rendje (1998)
Pór Judit művei
Rab Zsuzsa művei
Rakovszky Zsuzsa művei
Rónay György művei
Sárközi György művei
Schein Gábor művei
Somlyó György művei
A szerzőről
Szijj Ferenc művei
József Attila-díjas író, költő, műfordító, könyvtáros, szerkesztő

1977-ben érettségizett a Nagy Lajos Gimnáziumban. Egyetemi tanulmányait a József Attila Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának magyar-német szakán végezte el 1978–1984 között. 1984–1988 között a fővárosi Egyetemi Könyvtár könyvtárosa, 1989–1996 között a Nappali ház szerkesztője volt. 1989-90-ben az Eötvös József Gimnáziumban tanított.

A szerző portréját Szilágyi Lenke készítette.

Korábban megjelent művei
A lassú élet titka (versek, 1990)
A futás napja (elbeszélések, 1992)
A nagy salakmező (versek, 1997)
Kéregtorony (versek, 1999)
Szuromberek királyfi (meseregény, 2001)
A hurok belseje. Közmeghallgatás (2004)
Kenyércédulák (versek, 2007)
Zöldség Anna és a beszélő póniló (mesék, 2008)

A Magvető Kiadónál megjelent műve
Agyag és kátrány - Fényleírás (2014)

Díjai
Móricz Zsigmond-ösztöndíj (1988)
Soros-ösztöndíj (1990, 2000)
Déry Tibor-díj (2000)
József Attila-díj (2001)
Alföld-díj (2002)
Artisjus Irodalmi Díj (2015)
Tandori Dezső művei
Tapfer Klára művei
Tatár Sándor művei
Tellér Gyula művei
A szerzőről
Tótfalusi István művei
Tótfalusi István

Tótfalusi István (1936–2020) író, nyelvész, műfordító.

Fontosabb díjai

A Svéd Irodalmi Alap díja (1995), Magyar Köztársasági Arany Érdemkereszt (1996), József Attila-díj (1997), Füst Milán-díj (2014), Wessely László-díj (2015).
Tóth Árpád művei
Vajda Endre művei
Vas István művei
Vidor Miklós művei
Viola József művei
Weöres Sándor művei
Bolti készlet  
Vélemény:
Minden jog fenntartva © 1999-2019 Líra Könyv Zrt.
A weblapon található információk közzétételéhez, másolásához a működtetők írásbeli beleegyezése szükséges.
Powered by ERBA 96. Minden jog fenntartva.
mobil nézet