kategória
szerző
cím
sorozat
betöltés...
kiadó
betöltés...
ISBN
évszám
ár
-
leírás
Előrendelhető
A mezők bármelyike illeszkedjen
A mezők mind illeszkedjen
![Ábrányi Emil - Hét évszázad magyar versei II. (töredék) [antikvár]](https://lira.erbacdn.net/upload/M_28/rek1/342/2087342.jpg "Ábrányi Emil - Hét évszázad magyar versei II. (töredék) [antikvár]")
Hét évszázad magyar versei II. (töredék) [antikvár]
Ábrányi Emil, Ady Endre, Amade Antal, Amade László, Ányos Pál, Apáti Ferenc, Áprily Lajos, Arany János, Arany László, Babits Mihály, Bajza József, Balassi Bálint, Balogh Zsigmond, Bányai Kornél, Barcsay Ábrahám, Bárd Miklós, Baróti Szabó Dávid, Barta Sándor, Batsányi János, Beniczky Péter, Berzsenyi Dániel, Bessenyi György, Bethlen Gábor, Bornemissza Péter, Bozzai Pál, Butter Flórián, Csáti Demeter, Csizmadia Sándor, Csokonai Vitéz Mihály, Czóbel Minka, Darmay Viktor, Dayka Gábor, Debreceni S. János, Déry Tibor, Dukai Takács Judit, Emőd Tamás, Endrődi Sándor, Eötvös József, Erdélyi János, Erdélyi József, Eszterházy Pál, Faludi Ferenc, Fazekas Mihály, Forbáth Imre, Gaál József, Gábor Andor, Garay János, Gárdonyi Géza, Gergei Albert, Greguss Ágost, Gulyás Pál, Gvadányi József, Gyóni Géza, Gyulai Pál, Heltai Jenő, Ilosvai Selymes Péter, Janus Pannonius, Juhász Gyula, Katona József, Kecskeméti Vég Mihály, Kemény Simon, Kerényi Frigyes, Kis János, Kisfaludy Károly, Kisfaludy Sándor, Kiss József, Koháry István, Komjáthy Jenő, Kozma Andor, Kölcsey Ferenc, Kőszeghy Pál, Kriza János, Lauka Gusztáv, Madách Imre, Madarász Emil, Makai Emil, Mentovich Ferenc, Nadányi Zoltán, Nagy Imre, Nagy Zoltán, Németh Andor, Oláh Gábor, Oláh Gergő, Pákh Albert, Palágyi Lajos, Pálóczi Horváth Ádám, Pap Endre, Pázmándi Horvát Endre, Péczeli József, Péteri Takács József, Petőfi Sándor, Ráday Gedeon, Ráday Pál, Radvánszky János, Rájnis József, Reményik Sándor, Révai Miklós, Reviczky Gyula, Rimay János, Rudnyánszky Gyula, Samarjay Károly, Sárközi Máté, Sárosi Gyula, Sík Sándor, Sylvester János, Szabatkay Mihály, Szabó Endre, Szabolcska Mihály, Szász Károly, Szegedi Gergely, Szenci Molnár Albert, Szentessy Gyula, Szentiváni Mihály, Szentpáli Ferenc, Szép Ernő, Szilágyi Géza, Sztárai Mihály, Tar Benedek, Thaly Kálmán, Tinódi Sebestyén, Tolnai Lajos, Tóth Árpád, Tóth Lőrinc, Vachott Sándor, Vajda János, Vajda Péter, Vargha Gyula, Várnai Zseni, Vásárhelyi András, Vörösmarty Mihály, Zempléni Árpád, Zrínyi Miklós
Antikvár
online ár:
Webáruházunkban a termékek mellett feltüntetett fekete színű online ár csak internetes megrendelés esetén érvényes.
940 Ft
Személyes ajánlatunk Önnek
A magyar irodalom kincsesháza [antikvár]
Ady Endre, Amadé László, Ambrus Zoltán, Ányos Pál, Apáczai Csere János, Arany János, Arany László, Árva Bethlen Kata, Babits Mihály, Bacsányi János, Bajza József, Balassi Bálint, Bárd Miklós, Baróti Szabó Dávid, Batizi András, Berzsenyi Dániel, Bessenyei György, Bornemissza Péter, Bródy Sándor, Cholnoky Viktor, Csiky Gergely, Csokonai Vitéz Mihály, Czuczor Gergely, Dugonics András, Eötvös József, Eötvös Károly, Faludi Ferenc, Fáy András, Fazekas Mihály, Garay János, Gárdonyi Géza, Gvadányi József, Gyóni Géza, Gyöngyösi István, Gyulai Pál, Harsányi Kálmán, Heltai Gáspár, Ilosvai Selymes Péter, Jókai Mór, Jósika Miklós, Juhász Gyula, Justh Zsigmond, Kaffka Margit, Karinthy Frigyes, Kármán József, Károli Gáspár, Katona József, Kazinczy Ferenc, Kemény Zsigmond, Kisfaludy Károly, Kisfaludy Sándor, Kiss József, Komjáthy Jenő, Kosztolányi Dezső, Kozma Andor, Kölcsey Ferenc, Kriza János, Krudy Gyula, Madách Imre, Mikes Kelemen, Mikszáth Kálmán, Móra Ferenc, Nagy Ignác, Pálóczi Horváth Ádám, Pázmány Péter, Petelei István, Péterfy Jenő, Petőfi Sándor, Prohászka Ottokár, Rajnis József, Rákosi Jenő, Rákosi Viktor, Reviczky Gyula, Riedl Frigyes, Rimay János, Surányi Miklós, Szabolcska Mihály, Széchenyi István, Szegedi Lőrinc, Szenczi Molnár Albert, Szentjóbi Szabó László, Szigligeti Ede, Sztárai Mihály, Tinódi Lantos Sebestyén, Tolnai Lajos, Tompa Mihály, Tormay Cecile, Tóth Árpád, Tóth Kálmán, Tömörkény István, Török Gyula, Vajda János, Vajda Péter, Vargha Gyula, Vas Gereben, Verseghy Ferenc, Virág Benedek, Vörösmarty Mihály, Zrínyi Miklós
![Ady Endre - A magyar irodalom kincsesháza [antikvár]](https://lira.erbacdn.net/upload/M_28/rek1/699/2392699_1.jpg "Ady Endre - A magyar irodalom kincsesháza [antikvár]")
online ár:
Webáruházunkban a termékek mellett feltüntetett fekete színű online ár csak internetes megrendelés esetén érvényes.
2940 Ft
Énekes poézis [antikvár]
Pálóczi Horváth Ádám
![Pálóczi Horváth Ádám - Énekes poézis [antikvár]](https://lira.erbacdn.net/upload/M_28/rek1/985/2598985_1.jpg "Pálóczi Horváth Ádám - Énekes poézis [antikvár]")
online ár:
Webáruházunkban a termékek mellett feltüntetett fekete színű online ár csak internetes megrendelés esetén érvényes.
4580 Ft
Hét évszázad magyar versei III. (töredék) [antikvár]
Gábor Andor, Komját Aladár, Lányi Sarolta, Nadányi Zoltán, Várnai Zseni
![Gábor Andor - Hét évszázad magyar versei III. (töredék) [antikvár]](https://lira.erbacdn.net/upload/M_28/rek1/741/2403741_1.jpg "Gábor Andor - Hét évszázad magyar versei III. (töredék) [antikvár]")
online ár:
Webáruházunkban a termékek mellett feltüntetett fekete színű online ár csak internetes megrendelés esetén érvényes.
940 Ft
Kosztolányi Dezső összegyűjtött versei I. (töredék) [antikvár]
Kosztolányi Dezső
![Kosztolányi Dezső - Kosztolányi Dezső összegyűjtött versei I. (töredék) [antikvár]](https://lira.erbacdn.net/upload/M_28/rek1/122/2403122_1.jpg "Kosztolányi Dezső - Kosztolányi Dezső összegyűjtött versei I. (töredék) [antikvár]")
online ár:
Webáruházunkban a termékek mellett feltüntetett fekete színű online ár csak internetes megrendelés esetén érvényes.
980 Ft
Arany János összes költeményei III. (töredék) [antikvár]
Arany János
![Arany János - Arany János összes költeményei III. (töredék) [antikvár]](https://lira.erbacdn.net/upload/M_28/rek1/793/2939793_1.jpg "Arany János - Arany János összes költeményei III. (töredék) [antikvár]")
online ár:
Webáruházunkban a termékek mellett feltüntetett fekete színű online ár csak internetes megrendelés esetén érvényes.
840 Ft
Arany János összes költeményei III. (töredék) [antikvár]
Arany János
![Arany János - Arany János összes költeményei III. (töredék) [antikvár]](https://lira.erbacdn.net/upload/M_28/rek1/772/2926772_1.jpg "Arany János - Arany János összes költeményei III. (töredék) [antikvár]")
online ár:
Webáruházunkban a termékek mellett feltüntetett fekete színű online ár csak internetes megrendelés esetén érvényes.
840 Ft
Beszélgetés a szüzességről és a házasélet tisztaságáról I-II. (töredék) [antikvár]
Antonio Bonfini
![Antonio Bonfini - Beszélgetés a szüzességről és a házasélet tisztaságáról I-II. (töredék) [antikvár]](https://lira.erbacdn.net/upload/M_28/rek1/4/2937004_1.jpg "Antonio Bonfini - Beszélgetés a szüzességről és a házasélet tisztaságáról I-II. (töredék) [antikvár]")
online ár:
Webáruházunkban a termékek mellett feltüntetett fekete színű online ár csak internetes megrendelés esetén érvényes.
840 Ft
Az egész város beszéli III. (töredék) [antikvár]
Karinthy Frigyes
![Karinthy Frigyes - Az egész város beszéli III. (töredék) [antikvár]](https://lira.erbacdn.net/upload/M_28/rek1/609/2933609_1.jpg "Karinthy Frigyes - Az egész város beszéli III. (töredék) [antikvár]")
online ár:
Webáruházunkban a termékek mellett feltüntetett fekete színű online ár csak internetes megrendelés esetén érvényes.
880 Ft
Részletesen erről a termékről
Termékadatok
Cím: Hét évszázad magyar versei II. (töredék) [antikvár]
Szerző:
Ábrányi Emil
,
Ady Endre
,
Amade Antal
,
Amade László
,
Ányos Pál
,
Apáti Ferenc
,
Áprily Lajos
,
Arany János
,
Arany László
,
Babits Mihály
,
Bajza József
,
Balassi Bálint
,
Balogh Zsigmond
,
Bányai Kornél
,
Barcsay Ábrahám
,
Bárd Miklós
,
Baróti Szabó Dávid
,
Barta Sándor
,
Batsányi János
,
Beniczky Péter
,
Berzsenyi Dániel
,
Bessenyi György
,
Bethlen Gábor
,
Bornemissza Péter
,
Bozzai Pál
,
Butter Flórián
,
Csáti Demeter
,
Csizmadia Sándor
,
Csokonai Vitéz Mihály
,
Czóbel Minka
,
Darmay Viktor
,
Dayka Gábor
,
Debreceni S. János
,
Déry Tibor
,
Dukai Takács Judit
,
Emőd Tamás
,
Endrődi Sándor
,
Eötvös József
,
Erdélyi János
,
Erdélyi József
,
Eszterházy Pál
,
Faludi Ferenc
,
Fazekas Mihály
,
Forbáth Imre
,
Gaál József
,
Gábor Andor
,
Garay János
,
Gárdonyi Géza
,
Gergei Albert
,
Greguss Ágost
,
Gulyás Pál
,
Gvadányi József
,
Gyóni Géza
,
Gyulai Pál
,
Heltai Jenő
,
Ilosvai Selymes Péter
,
Janus Pannonius
,
Juhász Gyula
,
Katona József
,
Kecskeméti Vég Mihály
,
Kemény Simon
,
Kerényi Frigyes
,
Kis János
,
Kisfaludy Károly
,
Kisfaludy Sándor
,
Kiss József
,
Koháry István
,
Komjáthy Jenő
,
Kozma Andor
,
Kölcsey Ferenc
,
Kőszeghy Pál
,
Kriza János
,
Lauka Gusztáv
,
Madách Imre
,
Madarász Emil
,
Makai Emil
,
Mentovich Ferenc
,
Nadányi Zoltán
,
Nagy Imre
,
Nagy Zoltán
,
Németh Andor
,
Oláh Gábor
,
Oláh Gergő
,
Pákh Albert
,
Palágyi Lajos
,
Pálóczi Horváth Ádám
,
Pap Endre
,
Pázmándi Horvát Endre
,
Péczeli József
,
Péteri Takács József
,
Petőfi Sándor
,
Ráday Gedeon
,
Ráday Pál
,
Radvánszky János
,
Rájnis József
,
Reményik Sándor
,
Révai Miklós
,
Reviczky Gyula
,
Rimay János
,
Rudnyánszky Gyula
,
Samarjay Károly
,
Sárközi Máté
,
Sárosi Gyula
,
Sík Sándor
,
Sylvester János
,
Szabatkay Mihály
,
Szabó Endre
,
Szabolcska Mihály
,
Szász Károly
,
Szegedi Gergely
,
Szenci Molnár Albert
,
Szentessy Gyula
,
Szentiváni Mihály
,
Szentpáli Ferenc
,
Szép Ernő
,
Szilágyi Géza
,
Sztárai Mihály
,
Tar Benedek
,
Thaly Kálmán
,
Tinódi Sebestyén
,
Tolnai Lajos
,
Tóth Árpád
,
Tóth Lőrinc
,
Vachott Sándor
,
Vajda János
,
Vajda Péter
,
Vargha Gyula
,
Várnai Zseni
,
Vásárhelyi András
,
Vörösmarty Mihály
,
Zempléni Árpád
Zrínyi Miklós
Kiadó: Szépirodalmi Könyvkiadó
Kötés: Vászon
Méret: 130 mm x 200 mm
Diósadi Ady Endre, születési nevén: Ady András Endre a huszadik század egyik legjelentősebb magyar költője. A magyar politikai újságírás egyik legnagyobb alakja. A műveltségről, irodalomról írt cikkei a fejlődést és a haladást sürgetik. Költészetének témái az emberi lét minden jelentős területére kiterjednek.
Arany János (Nagyszalonta, 1817. március 2. – Budapest, 1882. október 22.)
Magyar költő, tanár, újságíró, a Kisfaludy Társaság igazgatója, a Magyar Tudományos Akadémia tagja és főtitkára. A magyar irodalom egyik legismertebb és egyik legjelentősebb alakja. A legnagyobb magyar balladaköltő, ezért nevezték a ballada Shakespeare-jének, vállalt hivatala miatt a szalontai nótáriusnak, de szülővárosában – vélhetően természete miatt – a hallgati ember titulussal is illették. Fordításai közül kiemelkednek Shakespeare-fordításai.
Szegény református családba született. Szüleinek késői gyermeke volt, akik féltő gonddal nevelték, hiszen a tüdőbaj miatt kilenc testvére közül nyolcat előtte elvesztettek. Ő azonban igazi csodagyerek volt, már tizennégy éves korában segédtanítói állást tudott vállalni, és támogatta idősödő szüleit. Az anyagi javakban nem dúskáló családi háttér ellenére olyan nagy és sokoldalú szellemi műveltségre tett szert, hogy felnőtt korára a latin, a görög, a német, az angol és a francia irodalom remekeit eredetiben olvasta, és jelentős fordítói munkát is végzett. Ő a magyar nyelv egyik legnagyobb ismerője, és ehhez mérten páratlanul gazdag szókinccsel rendelkezett. Pusztán kisebb költeményeiben mintegy 23 ezer szót, illetve 16 ezer egyedi szótövet használt.
Irodalmi pályafutása 1845-ben Az elveszett alkotmány című szatirikus eposszal indult, de igazán ismertté az 1846-ban készült elbeszélő költeménye, a Toldi tette. Már pályája kezdetén is foglalkozott a közélettel, és politikai tárgyú cikkeket írt. Az 1848–49-es forradalom és szabadságharcban nemzetőrként vett részt, majd a Szemere Bertalan által vezetett belügyminisztériumban volt fogalmazó. A bukást követően egy ideig bujdosott, ám végül elkerülte a megtorlást, és Nagykőrösre költözött, ahol 1851 és 1860 között tanári állást tudott vállalni.
Az élete teljesen megváltozott, amikor a Kisfaludy Társaság igazgatójává választotta, és Pestre költözött. A kiegyezés idején a magyar irodalmi és a politikai élet kiemelkedő és meghatározó képviselője. Irodalmi munkássága kihatott a talán addig kevésbé ismert történelmi szereplők ismertségére is, hiszen a műveiben megformált alakok közül több neki köszönhetően vált igazán halhatatlanná. Petőfi Sándor kortársa és barátja is volt egyben. Költészetükben nagy különbség, hogy a gyorsan érő és rövid életű Petőfivel szemben az övé lassabban bontakozott ki. Halála is összeköti őket, hiszen a már egyébként is gyengélkedő népi költőfejedelem 1882. október 15-én egy Petőfi-szobor-avatáson fázott meg, és az azt követő tüdőgyulladásban hunyt el 65 éves korában.
Magyar költő, tanár, újságíró, a Kisfaludy Társaság igazgatója, a Magyar Tudományos Akadémia tagja és főtitkára. A magyar irodalom egyik legismertebb és egyik legjelentősebb alakja. A legnagyobb magyar balladaköltő, ezért nevezték a ballada Shakespeare-jének, vállalt hivatala miatt a szalontai nótáriusnak, de szülővárosában – vélhetően természete miatt – a hallgati ember titulussal is illették. Fordításai közül kiemelkednek Shakespeare-fordításai.
Szegény református családba született. Szüleinek késői gyermeke volt, akik féltő gonddal nevelték, hiszen a tüdőbaj miatt kilenc testvére közül nyolcat előtte elvesztettek. Ő azonban igazi csodagyerek volt, már tizennégy éves korában segédtanítói állást tudott vállalni, és támogatta idősödő szüleit. Az anyagi javakban nem dúskáló családi háttér ellenére olyan nagy és sokoldalú szellemi műveltségre tett szert, hogy felnőtt korára a latin, a görög, a német, az angol és a francia irodalom remekeit eredetiben olvasta, és jelentős fordítói munkát is végzett. Ő a magyar nyelv egyik legnagyobb ismerője, és ehhez mérten páratlanul gazdag szókinccsel rendelkezett. Pusztán kisebb költeményeiben mintegy 23 ezer szót, illetve 16 ezer egyedi szótövet használt.
Irodalmi pályafutása 1845-ben Az elveszett alkotmány című szatirikus eposszal indult, de igazán ismertté az 1846-ban készült elbeszélő költeménye, a Toldi tette. Már pályája kezdetén is foglalkozott a közélettel, és politikai tárgyú cikkeket írt. Az 1848–49-es forradalom és szabadságharcban nemzetőrként vett részt, majd a Szemere Bertalan által vezetett belügyminisztériumban volt fogalmazó. A bukást követően egy ideig bujdosott, ám végül elkerülte a megtorlást, és Nagykőrösre költözött, ahol 1851 és 1860 között tanári állást tudott vállalni.
Az élete teljesen megváltozott, amikor a Kisfaludy Társaság igazgatójává választotta, és Pestre költözött. A kiegyezés idején a magyar irodalmi és a politikai élet kiemelkedő és meghatározó képviselője. Irodalmi munkássága kihatott a talán addig kevésbé ismert történelmi szereplők ismertségére is, hiszen a műveiben megformált alakok közül több neki köszönhetően vált igazán halhatatlanná. Petőfi Sándor kortársa és barátja is volt egyben. Költészetükben nagy különbség, hogy a gyorsan érő és rövid életű Petőfivel szemben az övé lassabban bontakozott ki. Halála is összeköti őket, hiszen a már egyébként is gyengélkedő népi költőfejedelem 1882. október 15-én egy Petőfi-szobor-avatáson fázott meg, és az azt követő tüdőgyulladásban hunyt el 65 éves korában.
Arany László (Nagyszalonta, 1844. március 24. – Budapest, 1898. augusztus 1.) magyar költő és népmesegyűjtő. Arany János gyermekeként született Nagyszalontán. Legjelentősebb műve „A délibábok hőse”.
1844-ben született Nagyszalontán, Arany János és Ercsey Julianna második gyermekeként, nővére Arany Julianna volt.
Apjának kiemelkedése a paraszti sorból még bizonytalan volt, de ő már a kezdetektől fogva értelmiségi pályára készült. Gyermekkorának egyéniségformáló polgári légkörét erősen módosította, illetve az átlagos értelmiségi szint fölé emelte apjának költő és irodalmár volta, illetve az is, hogy apja bizonyos mértékig (vitatható nemességük tudata ellenére) mindvégig kötve érezte magát a parasztsághoz, amelyből származott.
Nem tudni, hogy Nagyszalonta és a szabadságharc emléke, illetve az ezt megelőző Petőfi-látogatások milyen módon befolyásolták az ifjú Arany Lászlót. Egy ilyen látogatás alkalmával írta hozzá Petőfi Sándor Arany Lacinak című versét. Ifjúi gondolkodásmódját a világosi fegyverletétel utáni évek és apja nagykőrösi tanárkodásának időszaka határozta meg. Magyarország történetének egyik legnehezebb korszaka volt ez. Ő azonban éppen ennek a tragikus időszaknak köszönhette azt a kitűnő iskolát, amilyen irodalmunkban valaha is osztályrészül jutott valakinek.
Székelyföldön gyűjtött népmeséit 1862-ben Eredeti népmesék címen adta ki. Apja, Arany János nyomdokain haladt, fő műve A délibábok hőse (1873) című verses regény; hősével, a beszédes nevű Hübele Balázzsal megalkotottak egy új figurát, a koncepció nélküli magyart, amolyan fordított Pató Pál urat. Műve tematikája miatt sokan az 1870–80-as évek „reményvesztett nemzedéke” tagjaihoz sorolták.
Apja halála után az 1885-ben Nagyszalontán megnyitott emlékszoba számára átadott több Arany János relikviát. Később ez a gyűjtemény képezte a szalontai Csonka toronyban 1899-ben kialakított Arany János Emlékmúzeum alapját. Sajtó alá rendezte apja irodalmi hagyatékát: Arany János hátrahagyott iratai és levelezése (1887–89).
1898-ban, ötvennégy éves korában halt meg. Életműve összesen öt kötet, ebből egy mesegyűjtemény, egy műfordítások, kettő tanulmányok, szépirodalmi alkotásai beleférnek egyetlen nem túl nagy terjedelmű kötetbe. Ebben megtalálható a fent említett "A délibábok hőse", irodalmunk egyik hibátlan remekműve. Csiky Gergely, Mikszáth Kálmán és a többi magyar író mind csak utána indultak el a realizmus útján, és csak kevesen érték el színvonalát.
Neje Szalay Gizella volt.
1844-ben született Nagyszalontán, Arany János és Ercsey Julianna második gyermekeként, nővére Arany Julianna volt.
Apjának kiemelkedése a paraszti sorból még bizonytalan volt, de ő már a kezdetektől fogva értelmiségi pályára készült. Gyermekkorának egyéniségformáló polgári légkörét erősen módosította, illetve az átlagos értelmiségi szint fölé emelte apjának költő és irodalmár volta, illetve az is, hogy apja bizonyos mértékig (vitatható nemességük tudata ellenére) mindvégig kötve érezte magát a parasztsághoz, amelyből származott.
Nem tudni, hogy Nagyszalonta és a szabadságharc emléke, illetve az ezt megelőző Petőfi-látogatások milyen módon befolyásolták az ifjú Arany Lászlót. Egy ilyen látogatás alkalmával írta hozzá Petőfi Sándor Arany Lacinak című versét. Ifjúi gondolkodásmódját a világosi fegyverletétel utáni évek és apja nagykőrösi tanárkodásának időszaka határozta meg. Magyarország történetének egyik legnehezebb korszaka volt ez. Ő azonban éppen ennek a tragikus időszaknak köszönhette azt a kitűnő iskolát, amilyen irodalmunkban valaha is osztályrészül jutott valakinek.
Székelyföldön gyűjtött népmeséit 1862-ben Eredeti népmesék címen adta ki. Apja, Arany János nyomdokain haladt, fő műve A délibábok hőse (1873) című verses regény; hősével, a beszédes nevű Hübele Balázzsal megalkotottak egy új figurát, a koncepció nélküli magyart, amolyan fordított Pató Pál urat. Műve tematikája miatt sokan az 1870–80-as évek „reményvesztett nemzedéke” tagjaihoz sorolták.
Apja halála után az 1885-ben Nagyszalontán megnyitott emlékszoba számára átadott több Arany János relikviát. Később ez a gyűjtemény képezte a szalontai Csonka toronyban 1899-ben kialakított Arany János Emlékmúzeum alapját. Sajtó alá rendezte apja irodalmi hagyatékát: Arany János hátrahagyott iratai és levelezése (1887–89).
1898-ban, ötvennégy éves korában halt meg. Életműve összesen öt kötet, ebből egy mesegyűjtemény, egy műfordítások, kettő tanulmányok, szépirodalmi alkotásai beleférnek egyetlen nem túl nagy terjedelmű kötetbe. Ebben megtalálható a fent említett "A délibábok hőse", irodalmunk egyik hibátlan remekműve. Csiky Gergely, Mikszáth Kálmán és a többi magyar író mind csak utána indultak el a realizmus útján, és csak kevesen érték el színvonalát.
Neje Szalay Gizella volt.
Szentistváni Babits Mihály László Ákos költő, író, irodalomtörténész, műfordító, a 20. század eleji magyar irodalom jelentős alakja, a Nyugat első nemzedékének tagja. Török Sophie férje, Babits Ildikó nevelőapja.
Katona József (Kecskemét, 1791. november 11. – Kecskemét, 1830. április 16.) főügyész, drámaíró, a magyar drámairodalom kiemelkedő alakja.
Kecskeméten született, iparos, nem nemesi családban. Szülővárosában, más alföldi mezővárosokhoz hasonlóan, az iparos-paraszt polgárság tehetősebb tagjai támogatták a művelődés intézményeit. Katona szülei, bár maguk iskolázatlan emberek voltak (apja takácsmester), fontosnak tartották, hogy legidősebb fiúgyermeküket taníttassák. Gimnáziumi osztályait befejezve Katona József jogi tanulmányokat kezdett: a kor szokásai szerint a nem nemesi származású ifjak számára a jogi pálya tette lehetővé a vármegyei vagy városi tisztségek betöltését, illetve az értelmiségi foglalkozások művelését.
Egyetemi tanulmányai során nem ért el különösebben jó eredményeket, viszont számos egyetemi társához hasonlóan színészként csatlakozott a pesti magyar színtársulathoz. Békesi József álnéven írta alá a szerződését. Kisebb szerepeket játszott, de drámafordításokkal, átdolgozásokkal és eredeti darabok írásával szintén kimutatta a színjátszás iránti elkötelezettségét. Színésztársai között volt Széppataki Róza, aki később Déryné néven vált halhatatlanná.Katona félszegen, levélben vallott szerelmet a színésznőnek, aki nem viszonozta érzelmeit; valójában nem is tudta igazán, kitől kapta a vallomást, hiszen a fiatalember csak a neve kezdőbetűit írta alá. A színészet mellett egyetemi évei alatt a történelem foglalkoztatta, korai drámái is főként történelmi tárgyúak.
1815-ben tett ügyvédi vizsgát, és ebben az évben készítette el Bánk bán című történelmi drámája első változatát. Ezután drámát többet nem írt. Pesti ügyvédek irodájában dolgozott mindaddig, míg 1820-ban rövid ideig önálló irodát nem működtetett. Ez a vállalkozása kudarccal végződött, viszont sikeres pályázata alapján ugyanebben az évben szülővárosában alügyésszé választották. 1826-ban városi főügyész lett. Zárkózott, magányos életet élt, színjátszással, irodalommal hivatásszerűen nem foglalkozott.
Még nem volt negyven éves, amikor egy nap, 1830-ban a mostani kecskeméti városháza előtt szívrohamban meghalt. Szülei a Seress Pál ismerősüktől kért kölcsönpénzből temették el fiukat április 17-én.
Az írója halála után "legelső nemzeti drámává" magasztosult Bánk bán elhomályosítja Katona többi művét, holott a színművek mellett jelentős költeményeket írt (Idő, Andal, Gyermek-kor), több fontos, színházi és dramaturgiai kérdésekről szóló tanulmány szerzője volt, és értékes kutatásokat végzett Kecskemét város történetéről.
Kecskeméten született, iparos, nem nemesi családban. Szülővárosában, más alföldi mezővárosokhoz hasonlóan, az iparos-paraszt polgárság tehetősebb tagjai támogatták a művelődés intézményeit. Katona szülei, bár maguk iskolázatlan emberek voltak (apja takácsmester), fontosnak tartották, hogy legidősebb fiúgyermeküket taníttassák. Gimnáziumi osztályait befejezve Katona József jogi tanulmányokat kezdett: a kor szokásai szerint a nem nemesi származású ifjak számára a jogi pálya tette lehetővé a vármegyei vagy városi tisztségek betöltését, illetve az értelmiségi foglalkozások művelését.
Egyetemi tanulmányai során nem ért el különösebben jó eredményeket, viszont számos egyetemi társához hasonlóan színészként csatlakozott a pesti magyar színtársulathoz. Békesi József álnéven írta alá a szerződését. Kisebb szerepeket játszott, de drámafordításokkal, átdolgozásokkal és eredeti darabok írásával szintén kimutatta a színjátszás iránti elkötelezettségét. Színésztársai között volt Széppataki Róza, aki később Déryné néven vált halhatatlanná.Katona félszegen, levélben vallott szerelmet a színésznőnek, aki nem viszonozta érzelmeit; valójában nem is tudta igazán, kitől kapta a vallomást, hiszen a fiatalember csak a neve kezdőbetűit írta alá. A színészet mellett egyetemi évei alatt a történelem foglalkoztatta, korai drámái is főként történelmi tárgyúak.
1815-ben tett ügyvédi vizsgát, és ebben az évben készítette el Bánk bán című történelmi drámája első változatát. Ezután drámát többet nem írt. Pesti ügyvédek irodájában dolgozott mindaddig, míg 1820-ban rövid ideig önálló irodát nem működtetett. Ez a vállalkozása kudarccal végződött, viszont sikeres pályázata alapján ugyanebben az évben szülővárosában alügyésszé választották. 1826-ban városi főügyész lett. Zárkózott, magányos életet élt, színjátszással, irodalommal hivatásszerűen nem foglalkozott.
Még nem volt negyven éves, amikor egy nap, 1830-ban a mostani kecskeméti városháza előtt szívrohamban meghalt. Szülei a Seress Pál ismerősüktől kért kölcsönpénzből temették el fiukat április 17-én.
Az írója halála után "legelső nemzeti drámává" magasztosult Bánk bán elhomályosítja Katona többi művét, holott a színművek mellett jelentős költeményeket írt (Idő, Andal, Gyermek-kor), több fontos, színházi és dramaturgiai kérdésekről szóló tanulmány szerzője volt, és értékes kutatásokat végzett Kecskemét város történetéről.
Új vásárló vagyok!
új vásárlóval indíthatsz rendelést............