kategória
szerző
cím
sorozat
betöltés...
kiadó
betöltés...
ISBN
évszám
ár
-
leírás
Előrendelhető
A mezők bármelyike illeszkedjen
A mezők mind illeszkedjen
![Anghi Csaba - Szereti Ön az állatokat? [antikvár]](https://lira.erbacdn.net/upload/M_28/rek1/556/2049556.jpg "Anghi Csaba - Szereti Ön az állatokat? [antikvár]")
Szereti Ön az állatokat? [antikvár]
Anghi Csaba, Balázs Árpád, Bálint Ágnes, Bános Tibor, Berkesi András, Bertha Bulcsu, Bródy János, Csongor Barnabás, Csőke József, Csurka István, Esztergályos Cecília, Feleki Kamill, Gábor Miklós, Gálvölgyi János, Gink Károly, Halász László, Hegedüs Géza, Illés Lajos, Janikovszky Éva, Juhász Előd, Kákosy László, Kass János, Kazimir Károly, Kovács András, Kovács Sándor Iván, Kuczka Péter, Lázár Ervin, Lőrincze Lajos, Lukács Sándor, Márkus László, Marton Frigyes, Muray Róbert, Patachich Iván, Pernye András, Rodolfo, Szabó Magda, Szegedi Márton, Végh Antal, Vitray Tamás
Antikvár
online ár:
Webáruházunkban a termékek mellett feltüntetett fekete színű online ár csak internetes megrendelés esetén érvényes.
1580 Ft
Személyes ajánlatunk Önnek
Bombasiker [antikvár]
Szegő András
![Szegő András - Bombasiker [antikvár]](https://lira.erbacdn.net/upload/M_28/rek1/123/2649123_1.jpg "Szegő András - Bombasiker [antikvár]")
online ár:
Webáruházunkban a termékek mellett feltüntetett fekete színű online ár csak internetes megrendelés esetén érvényes.
2940 Ft
Százhúsz percek [antikvár]
Hász Róbert, Ilia Mihály, Jakab Tamás, Kovács Gábor, Molnár Gyula, Novák István, Pethő András, Petróczy Sándor, Szilasi László, Szuromi Pál, Vágvölgyi B. András
![Hász Róbert - Százhúsz percek [antikvár]](https://lira.erbacdn.net/upload/M_28/rek1/392/3786392_1.jpg "Hász Róbert - Százhúsz percek [antikvár]")
online ár:
Webáruházunkban a termékek mellett feltüntetett fekete színű online ár csak internetes megrendelés esetén érvényes.
940 Ft
Nyugalmam itthon lesz-e még? [antikvár]
Domonkos István, Fekete Vince, Hász Róbert, Hendi Ilma, Keszeli Ferenc, Király László, Kocsis István, Kulcsár Ferenc, Lengyel Tamás, Lovas Ildikó, Mózes Attila, Orbán János Dénes, Sütő András, Török Elemér, Wass Albert
![Domonkos István - Nyugalmam itthon lesz-e még? [antikvár]](https://lira.erbacdn.net/upload/M_28/rek1/147/2935147_1.jpg "Domonkos István - Nyugalmam itthon lesz-e még? [antikvár]")
eredeti ár:
Az eredeti ár (könyvre nyomtatott ár), a kiadó által ajánlott fogyasztói ár, amely megegyezik a bolti árral (bolti akció esetét kivéve).
1940 Ft
előző ár:
30 napon belüli legalacsonyabb ár.
1746 Ft
akciós ár:
1552 Ft
Az OFI története narratívák tükrében [antikvár]
Báthory Zoltán, Benedek András, Horváth Attila, Környei László, Mátrai Zsuzsa, Trencsényi László
![Báthory Zoltán - Az OFI története narratívák tükrében [antikvár]](https://lira.erbacdn.net/upload/M_28/rek1/91/2908091_1.jpg "Báthory Zoltán - Az OFI története narratívák tükrében [antikvár]")
online ár:
Webáruházunkban a termékek mellett feltüntetett fekete színű online ár csak internetes megrendelés esetén érvényes.
1680 Ft
Téli fürdő [antikvár]
Karinthy Ferenc
![Karinthy Ferenc - Téli fürdő [antikvár]](https://lira.erbacdn.net/upload/M_28/rek1/300/2652300_1.jpg "Karinthy Ferenc - Téli fürdő [antikvár]")
online ár:
Webáruházunkban a termékek mellett feltüntetett fekete színű online ár csak internetes megrendelés esetén érvényes.
880 Ft
Sikeres életek [antikvár]
Szemes Piroska
![Szemes Piroska - Sikeres életek [antikvár]](https://lira.erbacdn.net/upload/M_28/rek1/789/2583789_1.jpg "Szemes Piroska - Sikeres életek [antikvár]")
online ár:
Webáruházunkban a termékek mellett feltüntetett fekete színű online ár csak internetes megrendelés esetén érvényes.
780 Ft
Zenészekkel - zenéről (dedikált példány) [antikvár]
Varga Bálint András
![Varga Bálint András - Zenészekkel - zenéről (dedikált példány) [antikvár]](https://lira.erbacdn.net/upload/M_28/rek1/866/3802866_1.jpg "Varga Bálint András - Zenészekkel - zenéről (dedikált példány) [antikvár]")
online ár:
Webáruházunkban a termékek mellett feltüntetett fekete színű online ár csak internetes megrendelés esetén érvényes.
3320 Ft
Mulandóság sebei [antikvár]
Mezei András
![Mezei András - Mulandóság sebei [antikvár]](https://lira.erbacdn.net/upload/M_28/rek1/226/2903226_1.jpg "Mezei András - Mulandóság sebei [antikvár]")
online ár:
Webáruházunkban a termékek mellett feltüntetett fekete színű online ár csak internetes megrendelés esetén érvényes.
980 Ft
Részletesen erről a termékről
Termékadatok
Cím: Szereti Ön az állatokat? [antikvár]
Szerző:
Anghi Csaba
,
Balázs Árpád
,
Bálint Ágnes
,
Bános Tibor
,
Berkesi András
,
Bertha Bulcsu
,
Bródy János
,
Csongor Barnabás
,
Csőke József
,
Csurka István
,
Esztergályos Cecília
,
Feleki Kamill
,
Gábor Miklós
,
Gálvölgyi János
,
Gink Károly
,
Halász László
,
Hegedüs Géza
,
Illés Lajos
,
Janikovszky Éva
,
Juhász Előd
,
Kákosy László
,
Kass János
,
Kazimir Károly
,
Kovács András
,
Kovács Sándor Iván
,
Kuczka Péter
,
Lázár Ervin
,
Lőrincze Lajos
,
Lukács Sándor
,
Márkus László
,
Marton Frigyes
,
Muray Róbert
,
Patachich Iván
,
Pernye András
,
Rodolfo
,
Szabó Magda
,
Szegedi Márton
,
Végh Antal
Vitray Tamás
Kiadó: Gondolat Könyvkiadó
Kötés: Ragasztott papírkötés
ISBN: 9632821807
Méret: 130 mm x 210 mm
Bálint Ágnes (Németh Sándorné, Adony, 1922. október 23. – Vecsés, 2008. október 24.) József Attila-díjas magyar író, szerkesztő, dramaturg.
Már kisgyermekként is jól rajzolt. Anyja már 5 éves korában megtanította olvasni, írni. Korai olvasmányai (Karl May, Jókai Mór) nagy hatással voltak rá.A gimnázium első két osztályát magánúton végezte. Vizsgáit a székesfehérvári leánygimnáziumban (jelenleg Teleki Blanka Gimnázium) tette le. Ott végezte el a III. évet is. A következő évben a család úgy döntött, hogy a budapesti Angolkisasszonyok zárdájában tanul tovább. A zárdai életet nagyon nem szerette.1937. októberétől Bécsben a Frauenakademie nevű rajzintézetben rajzolni tanult. Tanultak könyvillusztrálást és plakátrajzolást is. Ezt az iskolát nagyon szerette. Közben (14 éves korában) a Magyar Úriasszonyok nevű folyóirat mellékletében a Fánni, a modern tündér című meseregényét folytatásokban közölték.
1944-ben feleségül ment dr. Németh Sándorhoz, akitől két lánya született, Ágnes és Anna.
1958. február 1-jétől 1986-os nyugdíjazásáig a Magyar Televíziónál dolgozott. Bálint Ágnest a TV Maci szülőanyjának nevezik, mert ő írta az Esti mese szignálfilmjének eredeti forgatókönyvét, és ő találta ki a kis maci karakterét is. 1961-től bábjátékokat írt (Mi újság a Futrinka utcában, Mazsola), majd a rajzfilmek forgatókönyvét (Kukori és Kotkoda, Frakk, a macskák réme). 1968-ban indította az első környezetvédelmi műsort, a Kuckót.
Később több könyve (Mi újság a Futrinka utcában, Mazsola-kötetek, Frakk-kötetek, Szeleburdi család) és fordítása (Babar) is megjelent. A Szeleburdi családot és a Hajónaplót Palásthy György két filmben feldolgozta. A Magyarországon a 90-es évek közepén bemutatott Garfield rajzfilmekhez is ő készítette el a magyar szövegeket.
Férje 1989-ben meghalt, s ezt a csapást nem tudta feldolgozni. Utána visszavonultan élt.2008. október 24-én, egy nappal 86. születésnapja után elhunyt. 2008. november 5-én Budapesten a Farkasréti temetőben helyezték végső nyugalomra, a pályatársak nevében Csukás István mondott búcsúztató
Már kisgyermekként is jól rajzolt. Anyja már 5 éves korában megtanította olvasni, írni. Korai olvasmányai (Karl May, Jókai Mór) nagy hatással voltak rá.A gimnázium első két osztályát magánúton végezte. Vizsgáit a székesfehérvári leánygimnáziumban (jelenleg Teleki Blanka Gimnázium) tette le. Ott végezte el a III. évet is. A következő évben a család úgy döntött, hogy a budapesti Angolkisasszonyok zárdájában tanul tovább. A zárdai életet nagyon nem szerette.1937. októberétől Bécsben a Frauenakademie nevű rajzintézetben rajzolni tanult. Tanultak könyvillusztrálást és plakátrajzolást is. Ezt az iskolát nagyon szerette. Közben (14 éves korában) a Magyar Úriasszonyok nevű folyóirat mellékletében a Fánni, a modern tündér című meseregényét folytatásokban közölték.
1944-ben feleségül ment dr. Németh Sándorhoz, akitől két lánya született, Ágnes és Anna.
1958. február 1-jétől 1986-os nyugdíjazásáig a Magyar Televíziónál dolgozott. Bálint Ágnest a TV Maci szülőanyjának nevezik, mert ő írta az Esti mese szignálfilmjének eredeti forgatókönyvét, és ő találta ki a kis maci karakterét is. 1961-től bábjátékokat írt (Mi újság a Futrinka utcában, Mazsola), majd a rajzfilmek forgatókönyvét (Kukori és Kotkoda, Frakk, a macskák réme). 1968-ban indította az első környezetvédelmi műsort, a Kuckót.
Később több könyve (Mi újság a Futrinka utcában, Mazsola-kötetek, Frakk-kötetek, Szeleburdi család) és fordítása (Babar) is megjelent. A Szeleburdi családot és a Hajónaplót Palásthy György két filmben feldolgozta. A Magyarországon a 90-es évek közepén bemutatott Garfield rajzfilmekhez is ő készítette el a magyar szövegeket.
Férje 1989-ben meghalt, s ezt a csapást nem tudta feldolgozni. Utána visszavonultan élt.2008. október 24-én, egy nappal 86. születésnapja után elhunyt. 2008. november 5-én Budapesten a Farkasréti temetőben helyezték végső nyugalomra, a pályatársak nevében Csukás István mondott búcsúztató
Énekes, gitáros, szövegíró, zeneszerző.
A hatvanas években az Illés együttes tagjaként vált országosan ismertté, 1974-ben megalapította a Fonográfot, első saját lemeze, a Hungarian Blues 1980-ban jelent meg. Számos egyéb elismerés mellett 1996-ban Liszt Ferenc-díjat, 2000-ben pedig Kossuth-díjat kapott.
A hatvanas években az Illés együttes tagjaként vált országosan ismertté, 1974-ben megalapította a Fonográfot, első saját lemeze, a Hungarian Blues 1980-ban jelent meg. Számos egyéb elismerés mellett 1996-ban Liszt Ferenc-díjat, 2000-ben pedig Kossuth-díjat kapott.
Kétszeres József Attila-díjas író, dramaturg, politikus. 1934-ben született. Irodalmi munkásságát elsősorban drámaíróként folytatta.
A rendszerváltás idején aktívan részt vett a monori, illetve a lakiteleki találkozó munkájában, a Magyar Demokrata Fórum egyik alapítója volt. 1
993-ban kizárták az MDF-ből, ekkor megalapította a Magyar Igazság és Élet Pártját, amelynek haláláig elnöke volt. 1990–1994 között az MDF, majd 1998–2002 között a MIÉP színeiben országgyűlési képviselő volt. Csurka Péter újságíró fia és Csurka László színművész bátyja.
A rendszerváltás idején aktívan részt vett a monori, illetve a lakiteleki találkozó munkájában, a Magyar Demokrata Fórum egyik alapítója volt. 1
993-ban kizárták az MDF-ből, ekkor megalapította a Magyar Igazság és Élet Pártját, amelynek haláláig elnöke volt. 1990–1994 között az MDF, majd 1998–2002 között a MIÉP színeiben országgyűlési képviselő volt. Csurka Péter újságíró fia és Csurka László színművész bátyja.
Szociológus, egyetemi tanár, tudományos tanácsadó.
Egyetemi diplomáját az ELTE Bölcsészkarának filozófia és történelem szakán szerezte 1971-ben. Doktori disszertációját 1973-ban védte meg ugyanott, szociológiából. 2001-ben az ELTÉ-n habilitált, 2006-tól az MTA doktora, 2008-tól egyetemi tanár a Közép-európai Egyetemen CEU). Az egyetem után könyvkiadó szerkesztőként dolgozott, és az ELTE filozófia szakán volt óraadó. 1977-től 1990-ig ellenzéki tevékenység és illegális publikációk miatt foglalkoztatási tilalom alatt állt, ezekben az években alkalmi munkákból élt. 1980 és 1984 között németországi, franciaországi, amerikai és holland egyetemeken illetve kutatóintézetekben dolgozott meghívott kutatóként. 1990-től 2002-ig az ELTE Szociológiai Intézetében tanított, majd az MTA Etnikai és Kisebbségkutató Intézetében lett tudományos főmunkatárs. 1997-től tanít a Közép-európai Egyetem Nacionalizmus Tanulmányok programjában, és az egyetem Zsidó Tanulmányok programjának tudományos igazgatója. Fontosabb publikációi az utóbbi évekből: - Zsidók a mai Magyarországon. (Szerk.) Múlt és Jövő Könyvkiadó, Budapest, 2002. - NATO, Neutrality and National Identity: the case of Austria and Hungary. (Ed. with R. Wodak) Böhlau Verlag, Wien – Köln – Weimar, 2003. - New Jewish Identities. (Ed. with Zvi Gitelman, Barry Kosmin) Central European University Press, Budapest, New York, 2003. - Jews and Jewry in contemporary Hungary: results of a sociological survey Institute for Jewish Policy Research, London 2004. - A kéznél lévő Idegen. Antiszemita előítéletek a rendszerváltozás utáni Magyarországon. POLGART Kiadó, Budapest 2005. - A Másik szeme. Zsidók és antiszemiták a háború utáni Magyarországon. Gondolat Kiadó, Budapest, 2008. - A Kádár-rendszer és a zsidók, Corvina Kiadó, Budapest, 2019.
Egyetemi diplomáját az ELTE Bölcsészkarának filozófia és történelem szakán szerezte 1971-ben. Doktori disszertációját 1973-ban védte meg ugyanott, szociológiából. 2001-ben az ELTÉ-n habilitált, 2006-tól az MTA doktora, 2008-tól egyetemi tanár a Közép-európai Egyetemen CEU). Az egyetem után könyvkiadó szerkesztőként dolgozott, és az ELTE filozófia szakán volt óraadó. 1977-től 1990-ig ellenzéki tevékenység és illegális publikációk miatt foglalkoztatási tilalom alatt állt, ezekben az években alkalmi munkákból élt. 1980 és 1984 között németországi, franciaországi, amerikai és holland egyetemeken illetve kutatóintézetekben dolgozott meghívott kutatóként. 1990-től 2002-ig az ELTE Szociológiai Intézetében tanított, majd az MTA Etnikai és Kisebbségkutató Intézetében lett tudományos főmunkatárs. 1997-től tanít a Közép-európai Egyetem Nacionalizmus Tanulmányok programjában, és az egyetem Zsidó Tanulmányok programjának tudományos igazgatója. Fontosabb publikációi az utóbbi évekből: - Zsidók a mai Magyarországon. (Szerk.) Múlt és Jövő Könyvkiadó, Budapest, 2002. - NATO, Neutrality and National Identity: the case of Austria and Hungary. (Ed. with R. Wodak) Böhlau Verlag, Wien – Köln – Weimar, 2003. - New Jewish Identities. (Ed. with Zvi Gitelman, Barry Kosmin) Central European University Press, Budapest, New York, 2003. - Jews and Jewry in contemporary Hungary: results of a sociological survey Institute for Jewish Policy Research, London 2004. - A kéznél lévő Idegen. Antiszemita előítéletek a rendszerváltozás utáni Magyarországon. POLGART Kiadó, Budapest 2005. - A Másik szeme. Zsidók és antiszemiták a háború utáni Magyarországon. Gondolat Kiadó, Budapest, 2008. - A Kádár-rendszer és a zsidók, Corvina Kiadó, Budapest, 2019.
Lázár Ervin (Budapest, 1936. május 5. – Budapest, 2006. december 22.) Kossuth-díjas magyar író, elbeszélő, meseíró, a Digitális Irodalmi Akadémia alapító tagja.
A leginkább meséiről ismert író első novellája a Jelenkorban jelent meg 1958-ban. Írásaihoz az inspirációt javarészt gyermekkorából merítette. Írásai jellegéből fakad, hogy szövegeit gyakran feldolgozták színházi, filmes adaptációk és rádiójátékok formájában, illetve ő maga is írt hangjátékokat. Műveinek nyelvezete egyéni és játékos. Jellegzetes hangvételű meséi mind a gyermekek, mind pedig a felnőttek körében népszerűségnek örvendettek, örvendenek. Az 1964-ben megjelent A kisfiú meg az oroszlánok című kötetét Réber László illusztrálta, aki ekkortól kezdve az íróval rendszeresen együttműködött. Egyetlen regénye az 1971-es A fehér tigris. Meseregényéért, az 1979-es Berzsián és Didekiért 1982-ben nemzetközi Andersen-diplomával tüntették ki. Ó be szép az élet, s minden más madár című hangjátéka elnyerte szerzőjének a Magyar Rádió 1986. évi kishangjáték-pályázatának első díját.
A Tolna megyei Alsó-Rácegrespusztán nevelkedett, a családja 1951-ig élt itt. Apja, Lázár István, uradalmi ügyintéző volt, édesanyja Pentz Etelka. Felsőrácegresre járt át iskolába, majd Sárszentlőrincre. Tízéves korában a székesfehérvári Ciszterci Szent István Gimnáziumba íratták, de amikor 1948-ban államosították az iskolát, egy idős tanár magántanítványa lett, Sárszentlőrincen.
1950 októberétől Szekszárdra járt középiskolába, a Garay János Gimnáziumba. Ide apja származása miatt nem akarták felvenni, egy élsportoló rokon közbenjárására sikerült mégis. Szüleit, akik a földosztással szegényebbek lettek, mint a környék lakói, mégis osztályidegennek számítottak, 1951-ben kitették a szolgálati lakásból. Tüskéspusztára költöztek.
1954-ben érettségizett. Ezután a budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészkarára járt.
1959. február 1-jétől az Esti Pécsi Napló újságírója. 1961-ben megszerzi a magyartanári diplomát.
Az újságnál 1963-ig marad: utána a Dunántúli Napló és Tüskés Tibor segítségével az irodalmi folyóirat Jelenkor munkatársa. 1965-ben Budapestre költözik, itt az Élet és Irodalomnál helyezkedik el tördelőszerkesztőként. 1971-től 1989-ig szabadfoglalkozású író.
A Magyar Fórum alapító tagja (1989. október 1.), ennél a lapnál egy szűk évig főmunkatárs. A következő években a Magyar Napló, a Pesti Hírlap és a Magyar Nemzet munkatársa; 1992-től a Hitel olvasószerkesztője.
A Magyar Újságírók Országos Szövetségének tagja volt (1991-1994). A Magyar Írószövetség tagja (1969-től).
Felesége Vathy Zsuzsa írónő volt, gyermekeik: Fruzsina (magyar–földrajz szakos középiskolai tanárnő), Zsigmond (jogász).
2006. december 22-én hunyt el Budapesten.
A leginkább meséiről ismert író első novellája a Jelenkorban jelent meg 1958-ban. Írásaihoz az inspirációt javarészt gyermekkorából merítette. Írásai jellegéből fakad, hogy szövegeit gyakran feldolgozták színházi, filmes adaptációk és rádiójátékok formájában, illetve ő maga is írt hangjátékokat. Műveinek nyelvezete egyéni és játékos. Jellegzetes hangvételű meséi mind a gyermekek, mind pedig a felnőttek körében népszerűségnek örvendettek, örvendenek. Az 1964-ben megjelent A kisfiú meg az oroszlánok című kötetét Réber László illusztrálta, aki ekkortól kezdve az íróval rendszeresen együttműködött. Egyetlen regénye az 1971-es A fehér tigris. Meseregényéért, az 1979-es Berzsián és Didekiért 1982-ben nemzetközi Andersen-diplomával tüntették ki. Ó be szép az élet, s minden más madár című hangjátéka elnyerte szerzőjének a Magyar Rádió 1986. évi kishangjáték-pályázatának első díját.
A Tolna megyei Alsó-Rácegrespusztán nevelkedett, a családja 1951-ig élt itt. Apja, Lázár István, uradalmi ügyintéző volt, édesanyja Pentz Etelka. Felsőrácegresre járt át iskolába, majd Sárszentlőrincre. Tízéves korában a székesfehérvári Ciszterci Szent István Gimnáziumba íratták, de amikor 1948-ban államosították az iskolát, egy idős tanár magántanítványa lett, Sárszentlőrincen.
1950 októberétől Szekszárdra járt középiskolába, a Garay János Gimnáziumba. Ide apja származása miatt nem akarták felvenni, egy élsportoló rokon közbenjárására sikerült mégis. Szüleit, akik a földosztással szegényebbek lettek, mint a környék lakói, mégis osztályidegennek számítottak, 1951-ben kitették a szolgálati lakásból. Tüskéspusztára költöztek.
1954-ben érettségizett. Ezután a budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészkarára járt.
1959. február 1-jétől az Esti Pécsi Napló újságírója. 1961-ben megszerzi a magyartanári diplomát.
Az újságnál 1963-ig marad: utána a Dunántúli Napló és Tüskés Tibor segítségével az irodalmi folyóirat Jelenkor munkatársa. 1965-ben Budapestre költözik, itt az Élet és Irodalomnál helyezkedik el tördelőszerkesztőként. 1971-től 1989-ig szabadfoglalkozású író.
A Magyar Fórum alapító tagja (1989. október 1.), ennél a lapnál egy szűk évig főmunkatárs. A következő években a Magyar Napló, a Pesti Hírlap és a Magyar Nemzet munkatársa; 1992-től a Hitel olvasószerkesztője.
A Magyar Újságírók Országos Szövetségének tagja volt (1991-1994). A Magyar Írószövetség tagja (1969-től).
Felesége Vathy Zsuzsa írónő volt, gyermekeik: Fruzsina (magyar–földrajz szakos középiskolai tanárnő), Zsigmond (jogász).
2006. december 22-én hunyt el Budapesten.
1932. november 5-én született Budapesten újságíró, főszerkesztő, riporter. A Kölcsey Ferenc Gimnáziumban érettségizett 1952-ben, majd angol sajtó szakon szerzett diplomát az Idegen Nyelvek Főiskoláján 1955-ben. A Testnevelési Főiskola sportszervezői oklevelét 1963-ban kapta meg.
Dolgozott díszletmunkásként (a Magyar Néphadsereg Színházában), fordítóként (a Honvédelmi Minisztériumban), riporterkedett előbb a Magyar Rádiónál, majd – 1959 óta – a Magyar Televíziónál. 1968. július 1-jétől lett az MTV főmunkatársa, ahol a sportközvetítsek mellett vezetett vetélkedőket, és 1970-ben az első Hétnek, valamint az első Fórumnak is ő volt a műsorvezetője. 2004. november 1-jétől a Magyar Televízió elnöki főtanácsosa. Tanít a Színház- és Filmművészeti Egyetemen, a Magyar Televízió Örökös Tagja.Fontosabb televíziós műsorai: 12 szék, Fekete-fehér, igen-nem, Ötszemközt, Csak ülök és mesélek, Sok van mi csodálatos, Kapcsoltam, Siker, Tengerre magyar, Telefere, Apád, anyád ide jöjjön, VT-TV, Töltsön egy órát velem!, Hogy is van ez?, Az én olimpiáim. Több könyve jelent meg (Jégországból jelentkezem, Mexikói mozaik, Amerikai mozaik, Hivatásos sportrajongó, Az egész fele, Csak ülök és kérdezek…, Vitray, Morzsabál). Önéletrajzi regénye 2008 őszén a Magvető Kiadónál látott napvilágot, Kiképzés címmel, ezzel egy időben megjelent a regényből készült hangoskönyv is – Vitray Tamás tolmácsolásában.
A Magvető Kiadónál megjelent műve
Kiképzés (2008), Kiképzés - hangoskönyv (2008)
Díjai
Sport Érdemérem ezüst fokozat (1968), Rózsa Ferenc-díj (1971), Sport Érdemérem arany fokozat (1972), Munka Érdemrend arany fokozat (1980), Kiváló Művész (1987), Magyar Köztársaság zászlórendje (1990), Opus-díj (1993), Aranyszarvas-díj (1994), Pulitzer-életműdíj (1995), Egon Erwin Kisch-díj (1995), Magyar Köztársaság Érdemrend Tisztikereszt, polgári tagozat (1996), Pethő Sándor-díj (1999), Aranytoll (2000), Gerevich-díj (2001), MSZOSZ-díj (2001), Aranykor-díj (2001), Magyar Köztársaság Érdemrend Középkereszt (2002), Prima Primissima-díj (2003), Kossuth-díj (2005)
Dolgozott díszletmunkásként (a Magyar Néphadsereg Színházában), fordítóként (a Honvédelmi Minisztériumban), riporterkedett előbb a Magyar Rádiónál, majd – 1959 óta – a Magyar Televíziónál. 1968. július 1-jétől lett az MTV főmunkatársa, ahol a sportközvetítsek mellett vezetett vetélkedőket, és 1970-ben az első Hétnek, valamint az első Fórumnak is ő volt a műsorvezetője. 2004. november 1-jétől a Magyar Televízió elnöki főtanácsosa. Tanít a Színház- és Filmművészeti Egyetemen, a Magyar Televízió Örökös Tagja.Fontosabb televíziós műsorai: 12 szék, Fekete-fehér, igen-nem, Ötszemközt, Csak ülök és mesélek, Sok van mi csodálatos, Kapcsoltam, Siker, Tengerre magyar, Telefere, Apád, anyád ide jöjjön, VT-TV, Töltsön egy órát velem!, Hogy is van ez?, Az én olimpiáim. Több könyve jelent meg (Jégországból jelentkezem, Mexikói mozaik, Amerikai mozaik, Hivatásos sportrajongó, Az egész fele, Csak ülök és kérdezek…, Vitray, Morzsabál). Önéletrajzi regénye 2008 őszén a Magvető Kiadónál látott napvilágot, Kiképzés címmel, ezzel egy időben megjelent a regényből készült hangoskönyv is – Vitray Tamás tolmácsolásában.
A Magvető Kiadónál megjelent műve
Kiképzés (2008), Kiképzés - hangoskönyv (2008)
Díjai
Sport Érdemérem ezüst fokozat (1968), Rózsa Ferenc-díj (1971), Sport Érdemérem arany fokozat (1972), Munka Érdemrend arany fokozat (1980), Kiváló Művész (1987), Magyar Köztársaság zászlórendje (1990), Opus-díj (1993), Aranyszarvas-díj (1994), Pulitzer-életműdíj (1995), Egon Erwin Kisch-díj (1995), Magyar Köztársaság Érdemrend Tisztikereszt, polgári tagozat (1996), Pethő Sándor-díj (1999), Aranytoll (2000), Gerevich-díj (2001), MSZOSZ-díj (2001), Aranykor-díj (2001), Magyar Köztársaság Érdemrend Középkereszt (2002), Prima Primissima-díj (2003), Kossuth-díj (2005)
Új vásárló vagyok!
új vásárlóval indíthatsz rendelést............