Bővebb ismertető
Részlet a könyvből:1853 egyik legforróbb nyári napján két fiatalember heverészett a fűben a Moszkva-folyó partján, nem messze Kuncovótól, egy nagy hársfa árnyékában. Az egyik, alakja, arca után ítélve, huszonhároméves lehetett, szép szál legény volt, barnaarcú, magashomlokú, hegyes, kissé hajlott orral, széles ajkán tartózkodó mosollyal. Hanyatt feküdt a fűben és apró, szürke szemét kissé összehunyorítva, elgondolkozva nézett a messzeségbe. A másik hasalt a füvön, fürtös, szőke fejét mind a két kezével megtámasztva és szintén valahova a távolba merengett el. Ez három évvel volt idősebb, mint a másik, de sokkal fiatalabbnak látszott: még alig ütközött a bajusza és állán lágy pihe göndörödött. Valami gyermeteg kedvesség, valami bájosan vonzó kellem fejeződött ki üde, kerek arcának finom vonalaiban, édes, gesztenyebarna szemében, szép, húsos ajkán és fehér kezén. Egész lényéből áradt az egészség boldog vidámsága, a fiatalság, a gondtalanság, az önbizalom, elkényeztetettség és az ifjúság bája. Ő is szerte kalandozott tekintetével és mosolygott és könyökölve feltámasztotta fejét, mint a kis fiúk, akik tudják, hogy gyönyörködnek bennük. Bő, fehér köpönyeg volt rajta kabát helyett; kék kendő fonta körül vékony nyakát, viseltes szalmakalapja mellette hevert a füvön...