kategória
szerző
cím
sorozat
kiadó
ISBN
évszám
ár
-
leírás
Előrendelhető
A mezők bármelyike illeszkedjen
A mezők mind illeszkedjen
Líra törzsvásárlónak további kedvezmények>
 
 
Ingyenes szállítás 13.000 Ft felett

 
online ár: Webáruházunkban a termékek mellett feltüntetett fekete színű online ár csak internetes megrendelés esetén érvényes.
750 Ft
Szállítás: 3-7 munkanap
Személyes ajánlatunk Önnek

Szeptemberi halászat [antikvár]

Rónay György

online ár: Webáruházunkban a termékek mellett feltüntetett fekete színű online ár csak internetes megrendelés esetén érvényes.
780 Ft

A kert [antikvár]

Rónay György

online ár: Webáruházunkban a termékek mellett feltüntetett fekete színű online ár csak internetes megrendelés esetén érvényes.
840 Ft

Százegy elbeszélés II. (töredék) [antikvár]

Balázs Béla, Barabás Tibor, Bárány Tamás, Bernát Aurél, Bertha Bulcsu, Boldizsár Iván, Csák Gyula, Császár István, Cseres Tibor, Csoóri Sándor, Csurka István, Darvas József, Déry Tibor, Devecseri Gábor, Dobozy Imre, Eörsi István, Fejes Endre, Fekete Gyula, Földeák János, Füst Milán, Gábor Andor, Galambos Lajos, Galgóczi Erzsébet, Gáll István, Galsai Pongrác, Gerelyes Endre, Gergely Sándor, Goda Gábor, Granasztói Pál, Gyárfás Miklós, Gyergyai Albert, Gyurkovics Tibor, Hernádi Gyula, Illés Béla, Illyés Gyula, Jékely Zoltán, Jókai Anna, Kamondy László, Kardos G. György, Karinthy Ferenc, Kassák Lajos, Kellér Andor, Kertész Ákos, Kodolányi János, Kolozsvári Grandpierre Emil, Laczkó Géza, Lázár Ervin, Lengyel József, Mándy Iván, Mesterházi Lajos, Mészöly Miklós, Mocsár Gábor, Moldova György, Molnár Géza, Molnár Zoltán, Móricz Virág, Nagy Lajos, Nemes György, Németh Andor, Németh László, Ottlik Géza, Örkény István, Palotai Boris, Palotai Erzsi, Pilinszky János, Rákosy Gergely, Remenyik Zsigmond, Rideg Sándor, Rónay György, Sándor Kálmán, Sánta Ferenc, Sarkadi Imre, Somogyi Tóth Sándor, Sőtér István, Szabó István, Szabó Lőrinc, Szabó Magda, Szabó Pál, Szakonyi Károly, Szántó Tibor, Szász Imre, Szeberényi Lehel, Szentkuthy Miklós, Szép Ernő, Sziráky Judith, Szobotka Tibor, Takáts Gyula, Tamási Áron, Tatay Sándor, Tersánszky Józsi Jenő, Thury Zsuzsa, Thurzó Gábor, Török Sándor, Urbán Ernő, Várkonyi Mihály, Vas István, Végh Antal, Veres Péter, Vészi Endre, Weöres Sándor

online ár: Webáruházunkban a termékek mellett feltüntetett fekete színű online ár csak internetes megrendelés esetén érvényes.
840 Ft

A Tamás templom karnagya [antikvár]

Láng György

online ár: Webáruházunkban a termékek mellett feltüntetett fekete színű online ár csak internetes megrendelés esetén érvényes.
950 Ft

A három vaskorona (dedikált példány) [antikvár]

Szántó György

online ár: Webáruházunkban a termékek mellett feltüntetett fekete színű online ár csak internetes megrendelés esetén érvényes.
4340 Ft

Cirkusz [antikvár]

Rónay György

online ár: Webáruházunkban a termékek mellett feltüntetett fekete színű online ár csak internetes megrendelés esetén érvényes.
2480 Ft
Részletesen erről a termékről
Termékadatok
Cím: Nefelejcs [antikvár]
Szerző: Ady Endre , Ágh István , Áprily Lajos , Arany János , Babits Mihály , Beney Zsuzsa , Beniczky Péter , Benjámin László , Csanádi Imre , Csokonai Vitéz Mihály , Csoóri Sándor , Csukás István , Czuczor Gergely , Demény Ottó , Devecseri Gábor , Devecsery Gábor , Dsida Jenő , Eörsi István , Erdélyi József , Faludi Ferenc , Fazekas Mihály , Fodor József , Füst Milán , Gábor Andor , Garai Gábor , Gazdag Erzsi , Gulyás Pál , Gyurkovics Tibor , Hajnal Anna , Hárs László , Heltai Jenő , Horgas Béla , Illyés Gyula , Jankovich Ferenc , Jékely Zoltán , József Attila , Juhász Ferenc , Juhász Gyula , Kaffka Margit , Kalász Márton , Károly Amy , Károlyi Amy , Kassák Lajos , Képes Géza , Kisfaludy Károly , Kiss Dénes , Kormos István , Kosztolányi Dezső , Lauka Gusztáv , Lévay József , Mándy Stefánia , Mezei András , Nagy László , Nemes Nagy Ágnes , Oláh Gábor , Orbán Ottó , Osvát Erzsébet , Petőfi Sándor , Pilinszky János , Radnóti Miklós , Raics István , Rákos Sándor , Rónay György , Salamon Ernő , Sebők Éva , Simon István , Sinka István , Somlyó György , Somlyó Zoltán , Szabó Lőrinc , Szécsi Margit , Székely Magda , Szép Ernő , Szüdi György , Takáts Gyula , Tamkó Sirató Károly , Tarbay Ede , Tóth Árpád , Tóth Eszter , Váci Mihály , Várnai Zseni , Vas István , Vasvári István , Végh György , Vidor Miklós , Weöres Sándor Zelk Zoltán
Kiadó: Móra Ferenc Ifjúsági Könyvkiadó
Kötés: Könyvkötői kötés
ISBN: 9631128024
Méret: 170 mm x 240 mm
A szerzőről
Ady Endre művei
Diósadi Ady Endre, születési nevén: Ady András Endre a huszadik század egyik legjelentősebb magyar költője. A magyar politikai újságírás egyik legnagyobb alakja. A műveltségről, irodalomról írt cikkei a fejlődést és a haladást sürgetik. Költészetének témái az emberi lét minden jelentős területére kiterjednek.
Áprily Lajos művei
A szerzőről
Arany János művei
Arany János (Nagyszalonta, 1817. március 2. – Budapest, 1882. október 22.)

Magyar költő, tanár, újságíró, a Kisfaludy Társaság igazgatója, a Magyar Tudományos Akadémia tagja és főtitkára. A magyar irodalom egyik legismertebb és egyik legjelentősebb alakja. A legnagyobb magyar balladaköltő, ezért nevezték a ballada Shakespeare-jének, vállalt hivatala miatt a szalontai nótáriusnak, de szülővárosában – vélhetően természete miatt – a hallgati ember titulussal is illették. Fordításai közül kiemelkednek Shakespeare-fordításai.

Szegény református családba született. Szüleinek késői gyermeke volt, akik féltő gonddal nevelték, hiszen a tüdőbaj miatt kilenc testvére közül nyolcat előtte elvesztettek. Ő azonban igazi csodagyerek volt, már tizennégy éves korában segédtanítói állást tudott vállalni, és támogatta idősödő szüleit. Az anyagi javakban nem dúskáló családi háttér ellenére olyan nagy és sokoldalú szellemi műveltségre tett szert, hogy felnőtt korára a latin, a görög, a német, az angol és a francia irodalom remekeit eredetiben olvasta, és jelentős fordítói munkát is végzett. Ő a magyar nyelv egyik legnagyobb ismerője, és ehhez mérten páratlanul gazdag szókinccsel rendelkezett. Pusztán kisebb költeményeiben mintegy 23 ezer szót, illetve 16 ezer egyedi szótövet használt.

Irodalmi pályafutása 1845-ben Az elveszett alkotmány című szatirikus eposszal indult, de igazán ismertté az 1846-ban készült elbeszélő költeménye, a Toldi tette. Már pályája kezdetén is foglalkozott a közélettel, és politikai tárgyú cikkeket írt. Az 1848–49-es forradalom és szabadságharcban nemzetőrként vett részt, majd a Szemere Bertalan által vezetett belügyminisztériumban volt fogalmazó. A bukást követően egy ideig bujdosott, ám végül elkerülte a megtorlást, és Nagykőrösre költözött, ahol 1851 és 1860 között tanári állást tudott vállalni.

Az élete teljesen megváltozott, amikor a Kisfaludy Társaság igazgatójává választotta, és Pestre költözött. A kiegyezés idején a magyar irodalmi és a politikai élet kiemelkedő és meghatározó képviselője. Irodalmi munkássága kihatott a talán addig kevésbé ismert történelmi szereplők ismertségére is, hiszen a műveiben megformált alakok közül több neki köszönhetően vált igazán halhatatlanná. Petőfi Sándor kortársa és barátja is volt egyben. Költészetükben nagy különbség, hogy a gyorsan érő és rövid életű Petőfivel szemben az övé lassabban bontakozott ki. Halála is összeköti őket, hiszen a már egyébként is gyengélkedő népi költőfejedelem 1882. október 15-én egy Petőfi-szobor-avatáson fázott meg, és az azt követő tüdőgyulladásban hunyt el 65 éves korában.
A szerzőről
Babits Mihály művei
Szentistváni Babits Mihály László Ákos költő, író, irodalomtörténész, műfordító, a 20. század eleji magyar irodalom jelentős alakja, a Nyugat első nemzedékének tagja. Török Sophie férje, Babits Ildikó nevelőapja.
Beney Zsuzsa művei
Beniczky Péter művei
Benjámin László művei
Csukás István művei
Czuczor Gergely művei
Demény Ottó művei
Devecsery Gábor művei
Dsida Jenő művei
Eörsi István művei
Erdélyi József művei
Fodor József művei
Füst Milán művei
Gábor Andor művei
Garai Gábor művei
A szerzőről
Gazdag Erzsi művei
Gazdag Erzsi (eredeti neve: Sebesi Erzsébet) (Budapest, 1912. november 14. – Szombathely, 1987. február 9.) magyar ifjúsági író, költő.

Sebesi Erzsébet néven született, törvénytelen gyermekként. Korán Sárvárra került, anyai nagyanyjához, Gazdag Erzsébethez (az ő nevét vette fel később). Első versét 13 éves korában írta, diákként színésznő szeretett volna lenni. Szombathelyen a neves nyelvész, költő, néprajztudós, Pável Ágoston karolta fel már az elemi iskolában. Büszkén vallotta magáról, hogy 14 éves korától önálló kereső. Az önfenntartás nehézségeivel is magyarázható, hogy tanulmányait gyakorta megszakította. 1936-ban érettségizett Kőszegen, az 1938-1939-es tanévben a Szegedi Ferenc József Tudományegyetem Természettudományi Karára iratkozott be. 1945-től a Pécsi Tudományegyetem Jog- és Államtudományi Karán végzett el egy fél évet. Közben újságírásból, leckeadásokból, alkalmi munkákból tartotta fenn magát. Volt laboráns, gyógyszertári technikus, gyógynövénybegyűjtő, majd 1961-től nyugdíjazásáig, 1970-ig a szombathelyi Berzsenyi Dániel Megyei Könyvtár munkatársa. Fiatalkori barátságot kötött Weöres Sándorral. Otthona 1974-től haláláig a könyvtár szomszédságában, a Petőfi Sándor utca 45. alatt volt.
Gulyás Pál művei
Gyurkovics Tibor művei
Hajnal Anna művei
Hárs László művei
Heltai Jenő művei
Horgas Béla művei
Illyés Gyula művei
Jankovich Ferenc művei
Jékely Zoltán művei
József Attila művei
Juhász Ferenc művei
Juhász Gyula művei
Kalász Márton művei
Károly Amy művei
Károlyi Amy művei
Kassák Lajos művei
Képes Géza művei
Kisfaludy Károly művei
Kiss Dénes művei
A szerzőről
Kormos István művei
Kormos István (Mosonszentmiklós, 1923. október 28. – Budapest, 1977. október 6.) magyar költő, író, műfordító, dramaturg, kiadói szerkesztő.

Kormos István az elemi népiskolát Győrben kezdte el, 1948–1949-ben a Vörösmarty Gimnáziumban a Dolgozók Gimnáziumában elvégezte az V. és a VI. osztályt, a hetedikből kimaradt. 1939-től dolgozott mint biciklista-kifutó. 1940-1946 között tisztviselő egy gyarmatáru-kereskedésben.

Első feleségét Pallos Klárát (1929–1984) a Dolgozók Gimnáziumában ismerte meg, 1948-ban házasságot kötöttek. 1950-ben megszületett Anna lányuk. A férj „bohém” életmódja miatt 1952-ben elváltak. A második feleség Rab Zsuzsa költő és műfordító (1926–1998). Kötetnyi orosz népköltészeti alkotást fordítottak együtt. Ez a házasság 1956-tól 1964-ig tartott. Nagyrészt a feleség fegyelmezetten munkás életformája elől menekült Kormos 1963 májusában Párizsba. Kamaszkora óta a francia költészetnek is híve volt, s idehaza megismerkedett a kint élő Nagy Cécile műfordítóval – utána ment ki. 1964 januárjában tért haza. Elvált Rab Zsuzsától, majd 1964 augusztusa és 1965 novembere között ismét Párizsban élt, miközben Cécile Amerikában tanított.

Párizs felszabadító hatással volt a költőre, s kiteljesedett ifjúkora óta formálódó műfordítói életműve is (Tu Fu, Chaucer, Burns, Puskin, Max Jacob, Frénaud stb.). Azonban, mint első válása után, ezidőben is zaklatott az életformája: nincs rendes lakása, napirendje. 1970-ben kötött harmadik házassága hoz megnyugvást számára. Péter Márta (1940–1991) művészettörténésszel évekig a szülők lakásában élt, 1977 elején kaptak lakást Őrmezőn. Luca lányuk 1973-ban született.

1977. október 6-án este, lakásában halt meg, az infarktus percek alatt végzett vele. A Farkasréti temetőben nyugszik.

2000-től a Digitális Irodalmi Akadémia posztumusz tagja.
Kosztolányi Dezső művei
Lauka Gusztáv művei
Lévay József művei
Mándy Stefánia művei
Mezei András művei
A szerzőről
Nemes Nagy Ágnes művei
Nemes Nagy Ágnes (Budapest, 1922. január 3. – Budapest, 1991. augusztus 23.) magyar költő, műfordító, esszéíró, pedagógus, a Digitális Irodalmi Akadémia posztumusz tagja; Lengyel Balázs műkritikus első felesége.

Budapesten született 1922. január 3-án. Mindvégig eredeti nevén publikált. Budapesten élt. 1939-ben a Baár–Madas Református Leánylíceumban kitüntetéssel érettségizett. Ezt követően a Pázmány Péter Tudományegyetem magyar–latin–művészettörténet szakos hallgatója lett, s itt szerzett diplomát 1944-ben. Egyetemi éveiben munkakapcsolatba került Szerb Antallal és Halász Gáborral.

Diákkorától kezdve írt verseket, folyóiratokban 1945-től publikált. Első verseskötete 1946-ban jelent meg. 1946-ban lépett be a Magyar Írószövetségbe, később tagja volt a Magyar PEN Clubnak is. Ez évben alapította – férjével közösen – az Újhold című irodalmi folyóiratot, amely csak 1948 őszéig jelenhetett meg, de betiltása után mintegy emblémája lett a babitsi Nyugat eszmeiségét és minőségigényét vállaló írói-irodalmi törekvéseknek. 1947-1948 augusztusa között ösztöndíjjal – a magyar tudomány és művészet, az irodalom nagyjaival együtt, mint Pilinszky János, Károlyi Amy, Ottlik Géza vagy Weöres Sándor – a Római Magyar Akadémián, illetve Párizsban tartózkodott tanulmányúton, mintegy a háború szörnyűségeit feldolgozandó.

Elsősorban francia és német nyelvű műveket fordított (így Corneille, Racine, Molière drámáit, Victor Hugo, Saint-John Perse verseit, Rilke és Bertolt Brecht műveit), de antológiákban számos más nyelvből is készült fordítása megjelent. 1946-tól a Köznevelés című pedagógiai folyóirat munkatársa volt, 1954-1958 között pedig a budapesti Petőfi Sándor Gimnázium tanára. 1958-tól szabadfoglalkozású író.

A költői életmű terjedelmét és a kötetek számát tekintve keveset publikált. További új verseit az 1967-es Napfordulóban, majd pedig három gyűjteményes kötetének egy-egy új ciklusában adta közre. Ebben az időszakban írta (sokak által főművének tartott) versciklusát az "Ekhnáton jegyzeteiből"-t.

Költői munkája mellett a magyar esszéirodalom kimagasló művelője volt. 1975-től kezdődően több kötetben publikálta esszéit, verselemzéseit és a vele készült interjúkat. Önálló kötetet szentelt Babits Mihály költői portréjának. Műelemzései, a költészet rendeltetéséről, a vers belső természetéről szóló írásai a szakszerűség és az érzékletes, sőt élvezetes eleven szemléletesség példái, a tárgyszerűség és személyesség finom ötvözetének mintái.

Az 1970-es, 1980-as években mértékadó és meghatározó személyisége lett a magyar irodalmi életnek. Kapcsolatot tartott a magyar irodalmi emigráció számos jeles tagjával is. Több ízben képviselte hazája irodalmát külföldi felolvasóesteken és nemzetközi írótalálkozókon, 1979-ben pedig 4 hónapot töltött Iowában, az egyetem nemzetközi írótáborában.

1986-ban Lengyel Balázzsal közösen – évkönyv formában – újraindították az Újholdat Újhold Évkönyv címen. A 12 kötet arról tanúskodik, hogy Nemes Nagy Ágnes az Újhold-eszme megvalósítását életműve részének tekintette.

Élete utolsó évében meghívott alapító tagja lett az MTA-n belül szerveződő Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémiának.

1998-ban posztumusz megkapta Izrael állam Világ Igaza-kitüntetését, Lengyel Balázzsal együtt, mert a Holokauszt idején zsidókat mentettek.1998-ban a Pro Renovanda Cultura Hungariae Alapítvány Nemes Nagy Ágnes-emlékdíjat alapított a magyar esszéirodalom legjobbjainak elismerésére. A díjat először 1999-ben ítélték oda három személynek.1999-ben, a budapesti Petőfi Sándor Gimnázium falán helyezték el bronzból készült emléktábláját, szobrászművész alkotását.2001-ben Budapest XII. kerületének önkormányzata, a Magyar Írószövetség és a Széchenyi Művészeti Akadémia emléktáblát állíttatott a költő egykori lakóhelyén, a Királyhágó utca 2. szám alatti ház falán.
Oláh Gábor művei
Orbán Ottó művei
Osvát Erzsébet művei
Petőfi Sándor művei
A szerzőről
Pilinszky János művei
(Budapest, 1921. november 27. – Budapest, 1981. május 27.) a huszadik század egyik legjelentősebb magyar költője, Baumgarten-díjas, József Attila-díjas és Kossuth-díjas. A Nyugat irodalmi folyóirat negyedik, úgynevezett „újholdas” nemzedékének tagja Nemes Nagy Ágnessel, Örkény Istvánnal és Mándy Ivánnal együtt; a Nyugat, majd szellemi utódja, a Magyar Csillag megszűnése után az Újhold körül csoportosultak. E lapnak 1946–1948 között társszerkesztője is volt. Mindemellett munkatársa volt a Vigilia, az Élet, az Ezüstkor s az Új Ember lapnak is.

Olyan művekről ismert, mint az Apokrif, Harbach 1944, Ravensbrücki passió, vagy rövid epigrammáiról mint a Négysoros, Mire megjössz vagy Harmadnapon. Életművében a 20. század kegyetlen világát elemzi, leképezvén az ember magárahagyottságát, a létezés szenvedése elől való menekvés hiábavalóságát, az élet stációit átható félelmet és rémületet.

Költészetén megfigyelhető az 1940-es évek alatti lágertapasztalatai, a keresztény egzisztencializmus, a tárgyias líra s katolikus hitének hatása, melyek ellenére nem tartozik a hagyományos értelemben vett, szakrális témájú úgynevezett papi írók katolikus irodalmába, minthogy elutasította a vallásos és a profán irodalmat elválasztó falat („Én költő vagyok és katolikus”).

Líra mellett az epika és a dráma műnemében is alkotott. Esszéi és esszészerű prózakölteményei (Meditáció, Bársonycsomó) versesköteteiben jelentek meg, 1977-ben adták ki a „Beszélgetések Sheryl Suttonnal” című párbeszédes regényét, 1957-től kezdve pedig gyermekeknek írt verses meséket (Aranymadár, A Nap születése).[25] Drámái az 1974-es „Végkifejlet” című kötetében szerepelnek először, köztük egyfelvonásosak (Urbi et orbi – a testi szenvedésről, Élőképek) és hosszabb színművek is fellelhetőek. A Digitális Irodalmi Akadémia posztumusz tagja 1998-tól.
Raics István művei
Rákos Sándor művei
Rónay György művei
Salamon Ernő művei
Sebők Éva művei
Sinka István művei
Somlyó György művei
Szép Ernő művei
Szüdi György művei
Tóth Árpád művei
Váci Mihály művei
Várnai Zseni művei
Vas István művei
Vasvári István művei
Vidor Miklós művei
Weöres Sándor művei
Zelk Zoltán művei
Bolti készlet  
Vélemény:
Minden jog fenntartva © 1999-2019 Líra Könyv Zrt.
A weblapon található információk közzétételéhez, másolásához a működtetők írásbeli beleegyezése szükséges.
Powered by ERBA 96. Minden jog fenntartva.
mobil nézet