Bővebb ismertető
Az ünneplés életigenlés, a köszöntés szeretetkifejezés. Ünneplő köszöntésünk ekképp illeti meg az emberszolgálati professziók puritán professzorát és polihisztorát, Buda Bélát, aki életútján elérkezett a hetvenedik év megállójához. Ez a kötet tisztelgés páratlanul impozáns szellemi teljesítménye, fénylő szellemisége, mintaadó moralitása, szakmaetikai magatartása, intellektuális tevékenysége és különleges kapcsolathálózat építésére képes, mások megsegítésére, kollégáinak szolgálatára mindig kész személyisége előtt. Lényében sűrűsödik a század(ezred)fordulónak a múltat a jövővel összekötő értelmiségi személyiségeszménye: a hiteles, autentikus, körülményfüggetlen, szabad alkotó ember, aki (pl. akár térdére helyezett írógépén is) bármely mostoha körülményben rendkívülit képes alkotni. Tisztelettel köszöntjük a „közvetlen emberi kommunikáció" szerelmesét, aki komputeromorf világunkba belenőve ma már az internetről is játszi könnyedséggel sugározza szét a legfrissebb szakmai-tudományos információkat, tudást terjeszt, tanít „nem középiskolás fokon! Életművének eddig született értékeire tekintve mindünket elfoghat az ámulat alkotó erőinek sokágúsága, a szellemi dimenziók tágassága és műveinek már-már számbavehetetlen sokasága láttán. Bibliográfiájának teljességét ily módon legfeljebb óhajtani lehet, a tökéletes teljesség összeállításán (talán az Ő segítségével is) tovább kell dolgoznunk. A kommunikáció elméleti művelése és zsonglőri gyakorlatának valósága alkotja mégis az alapszövetet, amelyben a tudományterületek képviseletének sokszínűsége szőtte, formálta ki az összetett mintázatot. Buda Béla kétségkívül évtizedek óta mindenütt jelen van a magyar értelmiségi létezés valóságában. A tudománytörténet, kommunikáció, nyelvészet, antropológia, szociológia, addiktológia, szexológia, szuicidológia, pszichiátria-pszichoterápia (a pszichoanalízistől a családterápián át a csoportterápiákig) és a mentálhigiéné területein éppúgy otthonos, mint a szakképviselet és a kapcsolatok nemzetközi színterein, ahol szakmai nagykövetünknek tekinthetjük. Minden közösségisége mellett mégis benne tisztelhetjük a szellemi szabadságát soha fel nem adó, megvesztegethetetlenül autonóm embert.