kategória
szerző
cím
sorozat
betöltés...
kiadó
betöltés...
ISBN
évszám
ár
-
leírás
Előrendelhető
A mezők bármelyike illeszkedjen
A mezők mind illeszkedjen
![BÉRES JÁNOS - Furulyaiskola I. [antikvár]](https://lira.erbacdn.net/upload/M_28/rek1/925/3966925.jpg "BÉRES JÁNOS - Furulyaiskola I. [antikvár]")
A furulya tanításának a zeneiskolán belül kettős szerepe van: 1. Azok a tanulók, akik hangszer vagy zenei rátermettség hiánya, ill. elfoglaltság miatt zongorázni vagy zenekari hangszeren tanulni nem tudnak, furulyázással kevesebb idő alatt, minimális anyagi befektetéssel...
online ár:
Webáruházunkban a termékek mellett feltüntetett fekete színű online ár csak internetes megrendelés esetén érvényes.
2500 Ft
Részletesen erről a termékről
Bővebb ismertető
A furulya tanításának a zeneiskolán belül kettős szerepe van: 1. Azok a tanulók, akik hangszer vagy zenei rátermettség hiánya, ill. elfoglaltság miatt zongorázni vagy zenekari hangszeren tanulni nem tudnak, furulyázással kevesebb idő alatt, minimális anyagi befektetéssel megszerezhetik a zenei alapműveltséget és a muzsikálás örömét. 2. Azok a tanulók, akik koruknál, ill. fizikumuknál fogva még zenekari fúvós hangszereken nem tanulhatnak, furulyával megfelelő előképzést kaphatnak, tekintettel arra, hogy furulyázni már 6-7 éves korban elkezdhet a gyermek.
Termékadatok
Cím: Furulyaiskola I. [antikvár]
Szerző:
BÉRES JÁNOS
Oldalak száma: 61
Kötés: tűzött
Méret: 240 mm x 160 mm
Béres János (Gagybátor, 1930. március 28. – ) Kossuth-díjas furulyaművész, zenepedagógus, „A magyar kultúra lovagja”
Gyermekéveit olyan közösségben töltötte, ahol máig élő hagyomány a népművészet. Közvetlenül szüleitől tanulta a népdalokat, népmeséket, néptáncot és a kézművességet, így a család és a környezete egy egész életre szóló ihletést adott számára. Már gyermekkorában megtanult játszani a saját készítette hangszerén, a furulyán, amellyel 1948-ban megnyerte a négyfordulós „Centenáriumi Országos zenei versenyt”, 1953-ban pedig a „Bukaresti Világ Ifjúsági Találkozó” népzenei versenyén nyert első díjat.
1951-ben lett hivatásos művész, előbb mint táncos, majd furulyával szólista a Magyar Állami Népi Együttesben, ezzel egy időben a Magyar Rádió és Televízió, valamint az Országos Filharmónia is foglalkoztatta.
1960-ban népi-kamarazenekart alapított, amely a mai napig működik. Számtalan felvétel készült vele a Magyar Rádióban és a Televízióban. A „Béres Kamarazenekar” volt kísérője a Magyar Televízió „Röpülj Páva” versenyének és az Országos Filharmónia hangverseny sorozatainak. Mind a hazai mind a külföldi hangversenyeken szenzációként hatott, hogy a különböző létszámú és összetételű zenekarokat karmester nélkül vezette furulyával.
Megközelítőleg 5-6000 alkalommal lépett színpadra furulyával elsősorban itthon, de hangversenyezett Európa majdnem mindegyik országában, ezenkívül Ausztráliában, Új-Zélandon, Japánban, Törökországban és az Amerikai Egyesült Államokban. A felsorolt országok mindegyikében volt rádió és televízió felvétele is.
A zenetanári pálya választásához döntő indítékot adott Kodály Zoltánnal való találkozása 1951-ben, akivel mindvégig szoros kapcsolatot tartott. 1952-től tanár, ő indította el a magyarországi furulyaoktatást. Elkészítette a hangszereket (Béres furulya), tanterveket. A furulya oktatáshoz 12 tankönyvet írt, amelyből a három kötetes Furulyaiskolája 1965 óta több százezer példányban megjelent, valamint más nyelvekre is lefordították.
1975-ben megalapította az ország első népi hangszeres zeneiskoláját, az Óbudai Népzenei Iskolát.
Gyermekéveit olyan közösségben töltötte, ahol máig élő hagyomány a népművészet. Közvetlenül szüleitől tanulta a népdalokat, népmeséket, néptáncot és a kézművességet, így a család és a környezete egy egész életre szóló ihletést adott számára. Már gyermekkorában megtanult játszani a saját készítette hangszerén, a furulyán, amellyel 1948-ban megnyerte a négyfordulós „Centenáriumi Országos zenei versenyt”, 1953-ban pedig a „Bukaresti Világ Ifjúsági Találkozó” népzenei versenyén nyert első díjat.
1951-ben lett hivatásos művész, előbb mint táncos, majd furulyával szólista a Magyar Állami Népi Együttesben, ezzel egy időben a Magyar Rádió és Televízió, valamint az Országos Filharmónia is foglalkoztatta.
1960-ban népi-kamarazenekart alapított, amely a mai napig működik. Számtalan felvétel készült vele a Magyar Rádióban és a Televízióban. A „Béres Kamarazenekar” volt kísérője a Magyar Televízió „Röpülj Páva” versenyének és az Országos Filharmónia hangverseny sorozatainak. Mind a hazai mind a külföldi hangversenyeken szenzációként hatott, hogy a különböző létszámú és összetételű zenekarokat karmester nélkül vezette furulyával.
Megközelítőleg 5-6000 alkalommal lépett színpadra furulyával elsősorban itthon, de hangversenyezett Európa majdnem mindegyik országában, ezenkívül Ausztráliában, Új-Zélandon, Japánban, Törökországban és az Amerikai Egyesült Államokban. A felsorolt országok mindegyikében volt rádió és televízió felvétele is.
A zenetanári pálya választásához döntő indítékot adott Kodály Zoltánnal való találkozása 1951-ben, akivel mindvégig szoros kapcsolatot tartott. 1952-től tanár, ő indította el a magyarországi furulyaoktatást. Elkészítette a hangszereket (Béres furulya), tanterveket. A furulya oktatáshoz 12 tankönyvet írt, amelyből a három kötetes Furulyaiskolája 1965 óta több százezer példányban megjelent, valamint más nyelvekre is lefordították.
1975-ben megalapította az ország első népi hangszeres zeneiskoláját, az Óbudai Népzenei Iskolát.
Új vásárló vagyok!
új vásárlóval indíthatsz rendelést............