Windows alkalmazások fejlesztése Visual Basic 5 rendszerben [antikvár]

Öt-hat évvel ezelőtt hosszú és eldöntetlen vitát folytattunk egy volt kollegánkkal - dr. Nyulász Pállal -, aki mérnökként használta, és valószínüleg használja ma is, a számítógépet munkája végzéséhez. Mi akkor a Windows API lehetőségeivel és rejtelmeivel foglalkoztunk, Ő viszont a frissen megjelent Visual Basic rendszert tanulmányozta. A Basic melletti legfontosabb érve az volt, hogy értelmetlen vesződni az ablakosztályok létrehozásával, az üzenetkezelő ciklus megírásával, a callback függvényekkel akkor, amikor azt a Visual Basic rendszerben néhány gomnyomással el lehet intézni és utána csak a felhasználói program lényegével kell foglalkozni. A Basic ellen szóló érvek - az interpreter használata, a speciális programozási feladatok megoldhatatlansága stb. - akkor igencsak súlyosak voltak, úgy tűnt, hogy a felhasználási célok közti eltérés okozta nézetkülönbség áthidalhatatlan. Azóta azonban megváltozott a világ. A Microsoft a fókuszba állította a Visual Basic rendszert, ami alkalmas lett az egyszerű alkalmazói programok fejlesztésére, akár valamelyik nagy Microsoft termék a WinWord vagy az Excel felügyelete alatt történő munkára, akár a professzionlis felhasználásra pl. újrafelhasználható programkomponensek fejlesztésére. Ez a tény eldönteni látszik a többéves vitát. A Visual Basic-ben majdnem mindent meg lehet oldani, könnyen gyorsan és hatékonyan. Az idők folyamán a Visual Basic akkora rendszerré nőtte ki magát, hogy ez nehézségeket okozott könyvünk szerkesztésekor is. Teljesen reménytelen, hogy teljes referencia szintű könyvet írjunk a rendszerről, annak minden felhasználási céljáról. Munkamódszerünk az volt, hogy az egyes témaköröket rövid áttekintés után példák sorával dolgozzuk fel, Igyekeztünk könyvünket úgy szerkeszteni, hogy a különböző témakörök a felhasználási igényeknek megfelelően kerüljenek tárgyalásra. Az alapvető gyakorlati tudnivalókat tartalmazó témákban - például a vezérlők használata - a példák kerültek előtérbe. A nagyobb elméleti megalapozást igénylő területeken - mint például a grafika - az elméleti áttekintés kapott nagyobb szerepet.