A tudományos diákkörök kilencedik országos konferenciája marxizmus-leninizmus és közgazdaságtudományi szekcióján díjazott tanulmányok I. [antikvár]

Részlet:BevezetésAz ember élete során különböző közösségekbe kerül (iskola, munkahely). A kérdés csak az, mit nevezünk közösségnek? Köznapi értelme az emberek egy csoportjának együttlétét jelenti csak. Tudományos értelemben közösségről mint ideális közösségről beszélünk. Ez a fogalom sokrétű tartalmat takar, röviden azt mondhatjuk, ideális egy közösség akkor, ha minden egyes tagjának lehetősége van képességei sokoldalú fejlesztésére.Munkánk célja egy középiskolai osztály struktúrájának feltárása és annak megállapítása, mennyiben tekinthető ez közösségnek. Felmérésünket 1969. februárjában és decemberében a n. Rákóczi Ferenc Gyakorló Közgazdasági Szakközépiskola ugyanazon osztályában (februárban I. E; decemberben n. E) végeztük. így lehetőségünk volt arra, hogy az osztály szerkezetét ne csak egy adott pillanatban, hanem változásában is megvizsgáljuk.Az osztály létszáma februárban 44; decemberben 43 fő. Tanulói lányok. Az első felméréskor a 43., 44.; a második felméréskor a 5., 26. sorszámú tanulók hiányoztak. Bár a a két felmérés között eltelt idő viszonylag rövid, a konkrét tárgyalás során kiderül, hogy a tíz hónap alatt bizonyos strukturális változás következett be az osztályban.Az osztály szerkezetének feltárása szociometriai módszerekkel történt.A tanulóknak feltett kérdéseket az alábbiak szerint csoportosítjuk:a)rokonszenvi vagy szubjektív (1-es, 5-ös, 7-es kérdések)b)objektív-funkcióvezérlésű (2-es, 3-as, 4-es, 6-os kérdések)-egyéni képességre vonatkozó (8-as kérdés)-tanári karra, illetve osztályközösségre vonatkozó (10-es kérdés)c)negatív jellegű kérdés (9-es)(A kérdések konkrét tartalmát az egyes számú melléklet tartalmazza.)I. A rokonszenvi kapcsolatok vizsgálataA három szubjektív kérdésnek - a feltételezések alapján - nagy részben fednie kellene egymást. A kapott válaszokat Moreno-féle szociogramon