Fundamentum 1997/1-2. [antikvár]

Ön egy új folyóirat első számát tartja kezében. Folyóiratot alapítani csak szerénytelen célokat kitűzve szoktak, és mi, a FUNDAMENTUM szerkesztői sem vagyunk ebben a tekintetben kivételek. A FUNDAMENTUM az emberi jogok negyedévenként megjelenő folyóirata, amely az alapvető jogokról szeretne alapvető ismereteket és véleményeket közölni. A szerkesztők, miközben nyitottságukat és minden értékkel szembeni tiszteletüket is bizonyítani akarják, a jogok egyfajta felfogását képviselik. Az alkotmány biztosította szabadságot az emberi méltóságból fakadó morális jogok rendszerének tekintjük. Első számunk erős hangsúllyal képviseli ezt a nézetet. Reméljük, hogy a társadalomtudományok minden művelője és fogyasztója - akár egyetértve, akár ellenvéleményében megerősödve, de - haszonnal forgatja majd ezt a folyóiratot. Sokan vélik úgy - nem kevesen az emberi jogok elkötelezettjei közül is -, hogy ma Magyarországon nincs szezonja az emberi jogoknak. Egy kifáradt, évtizedeken keresztül ide-oda rángatott országra - felemelő kollektív élmények hiányában - 1989-ben úgyszólván rászakadt a függetlenség, a szabadság. A társadalom, benne az értelmiség is, nem az erkölcsi igazságért, hanem a megélhetésért küzd. A FUNDAMENTUM szerkesztőiként mégsem látjuk sötéten az alapjogi kultúra kilátásait Magyarországon. Szakmájuknak elkötelezett bírák, ügyvédek, ügyészek, rendőrök, lelkészek, emberi jogi és kisebbségi szervezetek tagjai tapasztalják nap nap után a magyar társadalom növekvő szabadságigényét. Erre alapítjuk azt a nagyratörő tervünket, hogy az erkölcsi jogok alapján hassunk reménybeli olvasóinkra, olyan megközelítéseket, gondolatmeneteket közzétéve, amelyek sem a jogi oktatásban, sem a joggyakorlatban nem számítottak közismertnek az elmúlt évtizedekben. Egyfajta ars poetica-nak is szántuk az első szám nyitó tanulmányát, Ronald Dworkin írását, annak a rovatnak az élén, amelyben hosszabb lélegzetű, elméleti munkákat jelentetünk meg. Magyarul nem hozzáférhetőeket, illetve - reményeink szerint - hazai szerzők folyóiratunk számára írott dolgozatait. Az interjú-rovat - ha talán nem is minden számban - az alapjogok alkalmazóit vagy éppenséggel azok kritikusait szólaltatja meg, lehetőség szerint reflexióként is a szám más írásaira. Sólyom Lászlót, a nemegyszer dworkinistának titulált magyar Alkotmánybíróság elnökét a testület alapjogi ítélkezési gyakorlatáról kérdeztük. Dokumentum és kommentár című állandó rovatunkban emberi jogokkal kapcsolatos magyar és külföldi dokumentumokat (törvényeket, alkotmány- és rendes bírósági ítéleteket, nemzetközi egyezményeket, illetve azok végrehajtásáról szóló beszámolókat) közlünk, minden esetben a szerkesztőség által felkért szerzők kommentárjaival. Az első számban a magyar Alkotmánybíróság cenzúráról szóló határozata olvasható értékelő tanulmánnyal. Ez év tavaszán készültek azok a beszámolók, amelyekben az országgyűlési biztosok számot adtak másfél éves működésükről. A három terjedelmes beszámoló egy-egy részletét választottuk ki, és adjuk közre ugyancsak kommentárokkal. A Döntés előtt címet viselő rovat előkészületben lévő, emberi jogi tárgyú törvények vagy (alkotmány)bírósági ügyek elemzésével foglalkozik. Első alkalommal a készülő egészségügyi törvény emberi jogi problémái voltak témái a felkért szakértőd írásainak. Beköszöntőnek és bemutatkozásnak ennyi talán elegendő is. Köszönjük, hogy olvasónk lett. Azon leszünk, hogy a jövőben is az maradjon.