kategória
szerző
cím
sorozat
betöltés...
kiadó
betöltés...
ISBN
évszám
ár
-
leírás
Előrendelhető
A mezők bármelyike illeszkedjen
A mezők mind illeszkedjen
![Alföldy Jenő - Irodalom a tizennégy éves diákoknak [antikvár]](https://lira.erbacdn.net/upload/M_28/rek1/16/2057016.jpg "Alföldy Jenő - Irodalom a tizennégy éves diákoknak [antikvár]")
Irodalom a tizennégy éves diákoknak [antikvár]
Alföldy Jenő, Áprily Lajos, Arthur Rimbaud, Babits Mihály, Benjámin László, Christian Morgenstern, Csanádi Imre, Déry Tibor, Franz Kafka, Gabriel García Marquez, Gelléri Andor Endre, Guillaume Apollinaire, Illyés Gyula, Jacques Prévert, Jékely Zoltán, József Attila, Juhász Gyula, Kálnoky László, Karinthy Frigyes, Kassák Lajos, Kosztolányi Dezső, Móricz Zsigmond, Nagy Lajos, Nagy László, Nemes Nagy Ágnes, Örkény István, Pilinszky János, Radnóti Miklós, Sütő András, Szabó Lőrinc, Tamási Áron, Tóth Árpád, Walt Whitman, Weöres Sándor
Antikvár
Ez a tankönyv a Nemzeti Tankönyvkiadó által közreadott Irodalmi olvasókönyv az általános iskolák 5. osztálya számára című könyvvel kezdődő felsős sorozat negyedik kötete. Könyvünk a XX. század irodalmát tartalmazza Móricz Zsigmondtól irodalmunk közeli múltjáig -...
online ár:
Webáruházunkban a termékek mellett feltüntetett fekete színű online ár csak internetes megrendelés esetén érvényes.
780 Ft
Személyes ajánlatunk Önnek
Irodalom 6. - Munkafüzet [antikvár]
Szmolyan Gabriella
![Szmolyan Gabriella - Irodalom 6. - Munkafüzet [antikvár]](https://lira.erbacdn.net/upload/M_28/rek1/41/2913041_1.jpg "Szmolyan Gabriella - Irodalom 6. - Munkafüzet [antikvár]")
eredeti ár:
Az eredeti ár (könyvre nyomtatott ár), a kiadó által ajánlott fogyasztói ár, amely megegyezik a bolti árral (bolti akció esetét kivéve).
780 Ft
előző ár:
30 napon belüli legalacsonyabb ár.
702 Ft
akciós ár:
624 Ft
A két világháború közti magyar irodalom története I. [antikvár]
Bóka László
![Bóka László - A két világháború közti magyar irodalom története I. [antikvár]](https://lira.erbacdn.net/upload/M_28/rek1/203/2592203_1.jpg "Bóka László - A két világháború közti magyar irodalom története I. [antikvár]")
online ár:
Webáruházunkban a termékek mellett feltüntetett fekete színű online ár csak internetes megrendelés esetén érvényes.
1740 Ft
Stilisztika [antikvár]
![Stilisztika [antikvár]](https://lira.erbacdn.net/upload/M_28/rek1/70/2557070_1.jpg "Stilisztika [antikvár]")
online ár:
Webáruházunkban a termékek mellett feltüntetett fekete színű online ár csak internetes megrendelés esetén érvényes.
2640 Ft
Szöveggyűjtemény a "Bevezetés a műelemzésbe" c. jegyzethez [antikvár]
![Szöveggyűjtemény a "Bevezetés a műelemzésbe" c. jegyzethez [antikvár]](https://lira.erbacdn.net/upload/M_28/rek1/383/2899383_1.jpg "Szöveggyűjtemény a \"Bevezetés a műelemzésbe\" c. jegyzethez [antikvár]")
eredeti ár:
Az eredeti ár (könyvre nyomtatott ár), a kiadó által ajánlott fogyasztói ár, amely megegyezik a bolti árral (bolti akció esetét kivéve).
780 Ft
előző ár:
30 napon belüli legalacsonyabb ár.
702 Ft
akciós ár:
624 Ft
Szöveggyűjtemény a felvilágosodás második fele és a reformkor irodalmából [antikvár]
![Szöveggyűjtemény a felvilágosodás második fele és a reformkor irodalmából [antikvár]](https://lira.erbacdn.net/upload/M_28/rek1/76/2575076_1.jpg "Szöveggyűjtemény a felvilágosodás második fele és a reformkor irodalmából [antikvár]")
online ár:
Webáruházunkban a termékek mellett feltüntetett fekete színű online ár csak internetes megrendelés esetén érvényes.
1640 Ft
Poétika olvasmányokkal [antikvár]
Arany János, Burns Róbert, Csokonai Vitéz Mihály, Petőfi Sándor
![Arany János - Poétika olvasmányokkal [antikvár]](https://lira.erbacdn.net/upload/M_28/rek1/465/3793465_1.jpg "Arany János - Poétika olvasmányokkal [antikvár]")
online ár:
Webáruházunkban a termékek mellett feltüntetett fekete színű online ár csak internetes megrendelés esetén érvényes.
4900 Ft
Drámai olvasmányok [antikvár]
![Drámai olvasmányok [antikvár]](https://lira.erbacdn.net/upload/M_28/rek1/470/2901470_1.jpg "Drámai olvasmányok [antikvár]")
eredeti ár:
Az eredeti ár (könyvre nyomtatott ár), a kiadó által ajánlott fogyasztói ár, amely megegyezik a bolti árral (bolti akció esetét kivéve).
2940 Ft
előző ár:
30 napon belüli legalacsonyabb ár.
2646 Ft
akciós ár:
2352 Ft
Irodalmi szöveggyűjtemény IV/1-2. [antikvár]
Madocsai László
![Madocsai László - Irodalmi szöveggyűjtemény IV/1-2. [antikvár]](https://lira.erbacdn.net/upload/M_28/rek1/460/2392460_1.jpg "Madocsai László - Irodalmi szöveggyűjtemény IV/1-2. [antikvár]")
online ár:
Webáruházunkban a termékek mellett feltüntetett fekete színű online ár csak internetes megrendelés esetén érvényes.
980 Ft
Részletesen erről a termékről
Bővebb ismertető
Ez a tankönyv a Nemzeti Tankönyvkiadó által közreadott Irodalmi olvasókönyv az általános iskolák 5. osztálya számára című könyvvel kezdődő felsős sorozat negyedik kötete. Könyvünk a XX. század irodalmát tartalmazza Móricz Zsigmondtól irodalmunk közeli múltjáig - úgyszólván napjainkig. Azért „úgyszólván", mert általában csak lezárt életműveket szokás iskolában tanítani. Mindössze két kivétellel éltünk: szerepel a könyvben a romániai magyar irodalomból Sütő András, illetve a világirodalmi kitekintést nyújtó fejezetben a Nobel-díjas kolumbiai író, García Márquez. Arra törekedtünk, hogy a korosztály és a tanév adta lehetőségeket figyelembe véve, minél több értékes művet vonultassunk fel. Ebből következően a könyvben olvasható művek valamelyest meghaladják az adott óraszámban tanítható szövegmennyiséget, így a törzsanyag az iskola sajátosságainak és a tanár, valamint az osztályközösség vonzalmainak megfelelően egészíthető ki. Móricztól Nagy Lászlóig terjed a törzsanyag kínálata, mely kívánság szerint keverhető vagy cserélhető a kiegészítő résszel s a világirodalmi kitekintésben található művekkel. Ajánljuk a diákok figyelmébe a könyv végén szereplő kis fogalomtárat, mely segít eligazodni az előforduló szakkifejezésekben. E válogatás vezérelve, hogy kiemelkedő műveket ismertessen meg a tanulókkal, s hogy ezek a művek egy részükben a magyar történelem jelentős korszakaihoz, fordulópontjaihoz kapcsolódjanak. így lesz láthatóvá íróink helytállása a történelem megrázkódtatásaiban, megoldásén kiáltó helyzeteiben. Stílustörténeti korszerűség, művészi és erkölcsi érték, nyelvművelés, nemzeti önismeret. magyarság és európaiság, az emberi jogok tisztelete, szociális
igazságosság, egyéniség és közösség, valamint az olvasmányosság - mindezek egyenrangú szempontjaink voltak a válogatásban. A tanórák száma és a tizennégy évesek befogadóképessége szabta meg, mi fér a könyvbe a kor gazdag irodalmából. Elsőrendű célunk az értő olvasás megszerettetése, a művek önálló befogadásához és feldolgozásához adott segítség s a sikeres fölkészülés szolgálata. Eredményes oktatást és tanulást kíván a könyv összeállítója.
Alföldy Jenő
Termékadatok
Cím: Irodalom a tizennégy éves diákoknak [antikvár]
Szerző:
Alföldy Jenő
,
Áprily Lajos
,
Arthur Rimbaud
,
Babits Mihály
,
Benjámin László
,
Christian Morgenstern
,
Csanádi Imre
,
Déry Tibor
,
Franz Kafka
,
Gabriel García Marquez
,
Gelléri Andor Endre
,
Guillaume Apollinaire
,
Illyés Gyula
,
Jacques Prévert
,
Jékely Zoltán
,
József Attila
,
Juhász Gyula
,
Kálnoky László
,
Karinthy Frigyes
,
Kassák Lajos
,
Kosztolányi Dezső
,
Móricz Zsigmond
,
Nagy Lajos
,
Nagy László
,
Nemes Nagy Ágnes
,
Örkény István
,
Pilinszky János
,
Radnóti Miklós
,
Sütő András
,
Szabó Lőrinc
,
Tamási Áron
,
Tóth Árpád
,
Walt Whitman
Weöres Sándor
Kiadó: Nemzeti Tankönyvkiadó
Kötés: Ragasztott papírkötés
ISBN: 9631887200
Méret: 150 mm x 220 mm
Szentistváni Babits Mihály László Ákos költő, író, irodalomtörténész, műfordító, a 20. század eleji magyar irodalom jelentős alakja, a Nyugat első nemzedékének tagja. Török Sophie férje, Babits Ildikó nevelőapja.
Franz Kafka (Prága, 1883. július 3. – Kierling, 1924. június 3.)
Német nyelven alkotó író, a 20. századi irodalom egyik legkiemelkedőbb alakja. Műveiben az irodalmi realizmus és a fantasztikum keveredik, műveinek tipikus szereplője az elszigetelt ember, aki bizarr vagy szürreális helyzetekbe jut, érinthetetlen bürokratikus hatalmakkal kerül szembe. Kafka az elidegenedés, a félelem, a bűntudat és az abszurditás témáit vizsgálja. Legismertebb művei Az átváltozás, A per és A kastély. A kafkai kifejezés a műveiben gyakran előforduló abszurd, szürreális szituációkhoz hasonló helyzetekre használatos.
Kafka középosztálybeli, németül beszélő zsidó családba született a Cseh Királyság fővárosában, Prágában, amely akkor az Osztrák–Magyar Monarchia része volt, ma Csehországhoz tartozik. Jogásznak készült, tanulmányait követően egy biztosítónál helyezkedett el, az írással szabadidejében foglalkozott. Élete során levelek százait írta családjának és közeli barátainak, édesapjával feszült és formális kapcsolata volt. Több nőt is eljegyzett, de sosem házasodott meg. 1924-ben gümőkórban hunyt el, mindössze 40 évesen.
Életében kevés műve jelent meg: csak a Szemlélődés és az Egy falusi orvos című novellagyűjteményei, illetve külön történetek jelentek meg irodalmi lapokban, például az Az átváltozás, de nem arattak sikert. Befejezetlen műveit, mint A per, A kastély, az Amerika, barátjának, Max Brodnak meg kellett volna semmisítenie Kafka kérésére. Brod azonban nem engedelmeskedett, és gondoskodott arról, hogy kiadják a műveket. Kafka munkája a 20. század íróinak, kritikusainak, művészeinek és filozófusainak széles körére hatott.
Német nyelven alkotó író, a 20. századi irodalom egyik legkiemelkedőbb alakja. Műveiben az irodalmi realizmus és a fantasztikum keveredik, műveinek tipikus szereplője az elszigetelt ember, aki bizarr vagy szürreális helyzetekbe jut, érinthetetlen bürokratikus hatalmakkal kerül szembe. Kafka az elidegenedés, a félelem, a bűntudat és az abszurditás témáit vizsgálja. Legismertebb művei Az átváltozás, A per és A kastély. A kafkai kifejezés a műveiben gyakran előforduló abszurd, szürreális szituációkhoz hasonló helyzetekre használatos.
Kafka középosztálybeli, németül beszélő zsidó családba született a Cseh Királyság fővárosában, Prágában, amely akkor az Osztrák–Magyar Monarchia része volt, ma Csehországhoz tartozik. Jogásznak készült, tanulmányait követően egy biztosítónál helyezkedett el, az írással szabadidejében foglalkozott. Élete során levelek százait írta családjának és közeli barátainak, édesapjával feszült és formális kapcsolata volt. Több nőt is eljegyzett, de sosem házasodott meg. 1924-ben gümőkórban hunyt el, mindössze 40 évesen.
Életében kevés műve jelent meg: csak a Szemlélődés és az Egy falusi orvos című novellagyűjteményei, illetve külön történetek jelentek meg irodalmi lapokban, például az Az átváltozás, de nem arattak sikert. Befejezetlen műveit, mint A per, A kastély, az Amerika, barátjának, Max Brodnak meg kellett volna semmisítenie Kafka kérésére. Brod azonban nem engedelmeskedett, és gondoskodott arról, hogy kiadják a műveket. Kafka munkája a 20. század íróinak, kritikusainak, művészeinek és filozófusainak széles körére hatott.
Karinthy Frigyes (teljes nevén: Karinthy Frigyes Ernő, Budapest, 1887. június 25. – Siófok, 1938. augusztus 29.)
Magyar író, költő, műfordító. Karinthi Ada festő és illusztrátor öccse. Édesapja Karinthi József (1846–1921) művelt tisztviselő, a Magyar Filozófiai Társaság alapító tagja. Családneve eredetileg Kohn volt, amit 1874-ben magyarosított Karinthira. 1886. január 3-án evangélikus hitre tért át feleségével és négy leánygyermekével, Elzával, Adával, Gizivel és Emiliával együtt. Doleschall Sándor, a Deák téri német evangélikus egyház lelkésze keresztelte meg őket, akárcsak később született gyermekeiket, Mariskát, Mária Katalint, Frigyest és Józsefet. Édesanyja, Engel Karolina (1850–1895) halála után apjuk egyedül nevelte a hat életben maradt gyermeket.
A Markó utcai főreál gimnáziumban végezte tanulmányait.1898 és 1900 között kezdett írni: színműveket, kalandos történeteket, verses meséket, emellett naplót vezetett. Mintegy ezer versét, 10-15 nagyobb zsengéjét, iskolai bukása miatt apja elégette. Tizenöt éves volt, amikor a Magyar Képes Világ folytatásokban közölte a Nászutazás a Föld középpontján keresztül című regényét.1905-ben tett érettségi vizsgát, majd utána matematika-fizika szakon, a bölcsészkaron és a sebészeten is hallgatott egyetemi előadásokat. Noha diplomát soha sem szerzett, egész életében élénk érdeklődéssel és feltétlen tisztelettel fordult a tudományok felé.
1906-ban Az Újság munkatársa lett. Ebből az időből ered legendás barátsága Kosztolányi Dezsővel. A következő években sorra jelentek meg novellái, paródiái, humoros írásai a különböző budapesti lapokban, de az ismertséget az Így írtok ti című paródiakötete hozta meg számára, 1912-ben.
1914. szeptember 17-én Budapesten, Józsefvárosban vette feleségül Judik Etel színésznőt, aki 1918-ban spanyolnáthában meghalt. Gyermekük Karinthy Gábor költő.1920-ban házasodott össze Böhm Arankával. Gyermekük Karinthy Ferenc (Cini) író.
Mesterének Jonathan Swiftet vallotta; az Utazás Faremidóba és Capillária című regényei a Gulliver ötödik és hatodik utazása alcímet viselik.
1929-es Láncszemek című novellájában megalapozza a hat lépés távolság elméletét, mely később világhíres lett, főként a vele foglalkozó tudósok és művészek által.
Karinthy 1932-től a Magyar Országos Eszperantó Egyesület (1911-1951) elnöke volt.1935-ben Baumgarten-díjjal jutalmazták.1936. május 5-én agydaganattal műtötte meg Stockholmban Herbert Olivecrona. A betegségével kapcsolatos élményeiről és gondolatairól írta Utazás a koponyám körül című regényét.
1938. augusztus 29-én Siófokon agyvérzésben meghalt. Sírja a Kerepesi úti temetőben található.
Magyar író, költő, műfordító. Karinthi Ada festő és illusztrátor öccse. Édesapja Karinthi József (1846–1921) művelt tisztviselő, a Magyar Filozófiai Társaság alapító tagja. Családneve eredetileg Kohn volt, amit 1874-ben magyarosított Karinthira. 1886. január 3-án evangélikus hitre tért át feleségével és négy leánygyermekével, Elzával, Adával, Gizivel és Emiliával együtt. Doleschall Sándor, a Deák téri német evangélikus egyház lelkésze keresztelte meg őket, akárcsak később született gyermekeiket, Mariskát, Mária Katalint, Frigyest és Józsefet. Édesanyja, Engel Karolina (1850–1895) halála után apjuk egyedül nevelte a hat életben maradt gyermeket.
A Markó utcai főreál gimnáziumban végezte tanulmányait.1898 és 1900 között kezdett írni: színműveket, kalandos történeteket, verses meséket, emellett naplót vezetett. Mintegy ezer versét, 10-15 nagyobb zsengéjét, iskolai bukása miatt apja elégette. Tizenöt éves volt, amikor a Magyar Képes Világ folytatásokban közölte a Nászutazás a Föld középpontján keresztül című regényét.1905-ben tett érettségi vizsgát, majd utána matematika-fizika szakon, a bölcsészkaron és a sebészeten is hallgatott egyetemi előadásokat. Noha diplomát soha sem szerzett, egész életében élénk érdeklődéssel és feltétlen tisztelettel fordult a tudományok felé.
1906-ban Az Újság munkatársa lett. Ebből az időből ered legendás barátsága Kosztolányi Dezsővel. A következő években sorra jelentek meg novellái, paródiái, humoros írásai a különböző budapesti lapokban, de az ismertséget az Így írtok ti című paródiakötete hozta meg számára, 1912-ben.
1914. szeptember 17-én Budapesten, Józsefvárosban vette feleségül Judik Etel színésznőt, aki 1918-ban spanyolnáthában meghalt. Gyermekük Karinthy Gábor költő.1920-ban házasodott össze Böhm Arankával. Gyermekük Karinthy Ferenc (Cini) író.
Mesterének Jonathan Swiftet vallotta; az Utazás Faremidóba és Capillária című regényei a Gulliver ötödik és hatodik utazása alcímet viselik.
1929-es Láncszemek című novellájában megalapozza a hat lépés távolság elméletét, mely később világhíres lett, főként a vele foglalkozó tudósok és művészek által.
Karinthy 1932-től a Magyar Országos Eszperantó Egyesület (1911-1951) elnöke volt.1935-ben Baumgarten-díjjal jutalmazták.1936. május 5-én agydaganattal műtötte meg Stockholmban Herbert Olivecrona. A betegségével kapcsolatos élményeiről és gondolatairól írta Utazás a koponyám körül című regényét.
1938. augusztus 29-én Siófokon agyvérzésben meghalt. Sírja a Kerepesi úti temetőben található.
Nemes Nagy Ágnes (Budapest, 1922. január 3. – Budapest, 1991. augusztus 23.) magyar költő, műfordító, esszéíró, pedagógus, a Digitális Irodalmi Akadémia posztumusz tagja; Lengyel Balázs műkritikus első felesége.
Budapesten született 1922. január 3-án. Mindvégig eredeti nevén publikált. Budapesten élt. 1939-ben a Baár–Madas Református Leánylíceumban kitüntetéssel érettségizett. Ezt követően a Pázmány Péter Tudományegyetem magyar–latin–művészettörténet szakos hallgatója lett, s itt szerzett diplomát 1944-ben. Egyetemi éveiben munkakapcsolatba került Szerb Antallal és Halász Gáborral.
Diákkorától kezdve írt verseket, folyóiratokban 1945-től publikált. Első verseskötete 1946-ban jelent meg. 1946-ban lépett be a Magyar Írószövetségbe, később tagja volt a Magyar PEN Clubnak is. Ez évben alapította – férjével közösen – az Újhold című irodalmi folyóiratot, amely csak 1948 őszéig jelenhetett meg, de betiltása után mintegy emblémája lett a babitsi Nyugat eszmeiségét és minőségigényét vállaló írói-irodalmi törekvéseknek. 1947-1948 augusztusa között ösztöndíjjal – a magyar tudomány és művészet, az irodalom nagyjaival együtt, mint Pilinszky János, Károlyi Amy, Ottlik Géza vagy Weöres Sándor – a Római Magyar Akadémián, illetve Párizsban tartózkodott tanulmányúton, mintegy a háború szörnyűségeit feldolgozandó.
Elsősorban francia és német nyelvű műveket fordított (így Corneille, Racine, Molière drámáit, Victor Hugo, Saint-John Perse verseit, Rilke és Bertolt Brecht műveit), de antológiákban számos más nyelvből is készült fordítása megjelent. 1946-tól a Köznevelés című pedagógiai folyóirat munkatársa volt, 1954-1958 között pedig a budapesti Petőfi Sándor Gimnázium tanára. 1958-tól szabadfoglalkozású író.
A költői életmű terjedelmét és a kötetek számát tekintve keveset publikált. További új verseit az 1967-es Napfordulóban, majd pedig három gyűjteményes kötetének egy-egy új ciklusában adta közre. Ebben az időszakban írta (sokak által főművének tartott) versciklusát az "Ekhnáton jegyzeteiből"-t.
Költői munkája mellett a magyar esszéirodalom kimagasló művelője volt. 1975-től kezdődően több kötetben publikálta esszéit, verselemzéseit és a vele készült interjúkat. Önálló kötetet szentelt Babits Mihály költői portréjának. Műelemzései, a költészet rendeltetéséről, a vers belső természetéről szóló írásai a szakszerűség és az érzékletes, sőt élvezetes eleven szemléletesség példái, a tárgyszerűség és személyesség finom ötvözetének mintái.
Az 1970-es, 1980-as években mértékadó és meghatározó személyisége lett a magyar irodalmi életnek. Kapcsolatot tartott a magyar irodalmi emigráció számos jeles tagjával is. Több ízben képviselte hazája irodalmát külföldi felolvasóesteken és nemzetközi írótalálkozókon, 1979-ben pedig 4 hónapot töltött Iowában, az egyetem nemzetközi írótáborában.
1986-ban Lengyel Balázzsal közösen – évkönyv formában – újraindították az Újholdat Újhold Évkönyv címen. A 12 kötet arról tanúskodik, hogy Nemes Nagy Ágnes az Újhold-eszme megvalósítását életműve részének tekintette.
Élete utolsó évében meghívott alapító tagja lett az MTA-n belül szerveződő Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémiának.
1998-ban posztumusz megkapta Izrael állam Világ Igaza-kitüntetését, Lengyel Balázzsal együtt, mert a Holokauszt idején zsidókat mentettek.1998-ban a Pro Renovanda Cultura Hungariae Alapítvány Nemes Nagy Ágnes-emlékdíjat alapított a magyar esszéirodalom legjobbjainak elismerésére. A díjat először 1999-ben ítélték oda három személynek.1999-ben, a budapesti Petőfi Sándor Gimnázium falán helyezték el bronzból készült emléktábláját, szobrászművész alkotását.2001-ben Budapest XII. kerületének önkormányzata, a Magyar Írószövetség és a Széchenyi Művészeti Akadémia emléktáblát állíttatott a költő egykori lakóhelyén, a Királyhágó utca 2. szám alatti ház falán.
Budapesten született 1922. január 3-án. Mindvégig eredeti nevén publikált. Budapesten élt. 1939-ben a Baár–Madas Református Leánylíceumban kitüntetéssel érettségizett. Ezt követően a Pázmány Péter Tudományegyetem magyar–latin–művészettörténet szakos hallgatója lett, s itt szerzett diplomát 1944-ben. Egyetemi éveiben munkakapcsolatba került Szerb Antallal és Halász Gáborral.
Diákkorától kezdve írt verseket, folyóiratokban 1945-től publikált. Első verseskötete 1946-ban jelent meg. 1946-ban lépett be a Magyar Írószövetségbe, később tagja volt a Magyar PEN Clubnak is. Ez évben alapította – férjével közösen – az Újhold című irodalmi folyóiratot, amely csak 1948 őszéig jelenhetett meg, de betiltása után mintegy emblémája lett a babitsi Nyugat eszmeiségét és minőségigényét vállaló írói-irodalmi törekvéseknek. 1947-1948 augusztusa között ösztöndíjjal – a magyar tudomány és művészet, az irodalom nagyjaival együtt, mint Pilinszky János, Károlyi Amy, Ottlik Géza vagy Weöres Sándor – a Római Magyar Akadémián, illetve Párizsban tartózkodott tanulmányúton, mintegy a háború szörnyűségeit feldolgozandó.
Elsősorban francia és német nyelvű műveket fordított (így Corneille, Racine, Molière drámáit, Victor Hugo, Saint-John Perse verseit, Rilke és Bertolt Brecht műveit), de antológiákban számos más nyelvből is készült fordítása megjelent. 1946-tól a Köznevelés című pedagógiai folyóirat munkatársa volt, 1954-1958 között pedig a budapesti Petőfi Sándor Gimnázium tanára. 1958-tól szabadfoglalkozású író.
A költői életmű terjedelmét és a kötetek számát tekintve keveset publikált. További új verseit az 1967-es Napfordulóban, majd pedig három gyűjteményes kötetének egy-egy új ciklusában adta közre. Ebben az időszakban írta (sokak által főművének tartott) versciklusát az "Ekhnáton jegyzeteiből"-t.
Költői munkája mellett a magyar esszéirodalom kimagasló művelője volt. 1975-től kezdődően több kötetben publikálta esszéit, verselemzéseit és a vele készült interjúkat. Önálló kötetet szentelt Babits Mihály költői portréjának. Műelemzései, a költészet rendeltetéséről, a vers belső természetéről szóló írásai a szakszerűség és az érzékletes, sőt élvezetes eleven szemléletesség példái, a tárgyszerűség és személyesség finom ötvözetének mintái.
Az 1970-es, 1980-as években mértékadó és meghatározó személyisége lett a magyar irodalmi életnek. Kapcsolatot tartott a magyar irodalmi emigráció számos jeles tagjával is. Több ízben képviselte hazája irodalmát külföldi felolvasóesteken és nemzetközi írótalálkozókon, 1979-ben pedig 4 hónapot töltött Iowában, az egyetem nemzetközi írótáborában.
1986-ban Lengyel Balázzsal közösen – évkönyv formában – újraindították az Újholdat Újhold Évkönyv címen. A 12 kötet arról tanúskodik, hogy Nemes Nagy Ágnes az Újhold-eszme megvalósítását életműve részének tekintette.
Élete utolsó évében meghívott alapító tagja lett az MTA-n belül szerveződő Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémiának.
1998-ban posztumusz megkapta Izrael állam Világ Igaza-kitüntetését, Lengyel Balázzsal együtt, mert a Holokauszt idején zsidókat mentettek.1998-ban a Pro Renovanda Cultura Hungariae Alapítvány Nemes Nagy Ágnes-emlékdíjat alapított a magyar esszéirodalom legjobbjainak elismerésére. A díjat először 1999-ben ítélték oda három személynek.1999-ben, a budapesti Petőfi Sándor Gimnázium falán helyezték el bronzból készült emléktábláját, szobrászművész alkotását.2001-ben Budapest XII. kerületének önkormányzata, a Magyar Írószövetség és a Széchenyi Művészeti Akadémia emléktáblát állíttatott a költő egykori lakóhelyén, a Királyhágó utca 2. szám alatti ház falán.
(Budapest, 1921. november 27. – Budapest, 1981. május 27.) a huszadik század egyik legjelentősebb magyar költője, Baumgarten-díjas, József Attila-díjas és Kossuth-díjas. A Nyugat irodalmi folyóirat negyedik, úgynevezett „újholdas” nemzedékének tagja Nemes Nagy Ágnessel, Örkény Istvánnal és Mándy Ivánnal együtt; a Nyugat, majd szellemi utódja, a Magyar Csillag megszűnése után az Újhold körül csoportosultak. E lapnak 1946–1948 között társszerkesztője is volt. Mindemellett munkatársa volt a Vigilia, az Élet, az Ezüstkor s az Új Ember lapnak is.
Olyan művekről ismert, mint az Apokrif, Harbach 1944, Ravensbrücki passió, vagy rövid epigrammáiról mint a Négysoros, Mire megjössz vagy Harmadnapon. Életművében a 20. század kegyetlen világát elemzi, leképezvén az ember magárahagyottságát, a létezés szenvedése elől való menekvés hiábavalóságát, az élet stációit átható félelmet és rémületet.
Költészetén megfigyelhető az 1940-es évek alatti lágertapasztalatai, a keresztény egzisztencializmus, a tárgyias líra s katolikus hitének hatása, melyek ellenére nem tartozik a hagyományos értelemben vett, szakrális témájú úgynevezett papi írók katolikus irodalmába, minthogy elutasította a vallásos és a profán irodalmat elválasztó falat („Én költő vagyok és katolikus”).
Líra mellett az epika és a dráma műnemében is alkotott. Esszéi és esszészerű prózakölteményei (Meditáció, Bársonycsomó) versesköteteiben jelentek meg, 1977-ben adták ki a „Beszélgetések Sheryl Suttonnal” című párbeszédes regényét, 1957-től kezdve pedig gyermekeknek írt verses meséket (Aranymadár, A Nap születése).[25] Drámái az 1974-es „Végkifejlet” című kötetében szerepelnek először, köztük egyfelvonásosak (Urbi et orbi – a testi szenvedésről, Élőképek) és hosszabb színművek is fellelhetőek. A Digitális Irodalmi Akadémia posztumusz tagja 1998-tól.
Olyan művekről ismert, mint az Apokrif, Harbach 1944, Ravensbrücki passió, vagy rövid epigrammáiról mint a Négysoros, Mire megjössz vagy Harmadnapon. Életművében a 20. század kegyetlen világát elemzi, leképezvén az ember magárahagyottságát, a létezés szenvedése elől való menekvés hiábavalóságát, az élet stációit átható félelmet és rémületet.
Költészetén megfigyelhető az 1940-es évek alatti lágertapasztalatai, a keresztény egzisztencializmus, a tárgyias líra s katolikus hitének hatása, melyek ellenére nem tartozik a hagyományos értelemben vett, szakrális témájú úgynevezett papi írók katolikus irodalmába, minthogy elutasította a vallásos és a profán irodalmat elválasztó falat („Én költő vagyok és katolikus”).
Líra mellett az epika és a dráma műnemében is alkotott. Esszéi és esszészerű prózakölteményei (Meditáció, Bársonycsomó) versesköteteiben jelentek meg, 1977-ben adták ki a „Beszélgetések Sheryl Suttonnal” című párbeszédes regényét, 1957-től kezdve pedig gyermekeknek írt verses meséket (Aranymadár, A Nap születése).[25] Drámái az 1974-es „Végkifejlet” című kötetében szerepelnek először, köztük egyfelvonásosak (Urbi et orbi – a testi szenvedésről, Élőképek) és hosszabb színművek is fellelhetőek. A Digitális Irodalmi Akadémia posztumusz tagja 1998-tól.
Radnóti Miklós (született: Glatter; egyéb névváltozatai: Radnói, Radnóczi) (Budapest, Lipótváros, 1909. május 5. – Abda, 1944. november 9.) magyar költő, a modern magyar líra kiemelkedő képviselője, oklevelet szerzett magyar–francia szakos középiskolai tanár. Jellemző rá a tiszta műfajiságra való törekvés, illetve a hagyományos, kipróbált műfajok felelevenítése.
Új vásárló vagyok!
új vásárlóval indíthatsz rendelést............