kategória
szerző
cím
sorozat
kiadó
ISBN
évszám
ár
-
leírás
Előrendelhető
A mezők bármelyike illeszkedjen
A mezők mind illeszkedjen
Líra törzsvásárlónak további kedvezmények>
 
 
Ingyenes szállítás 13.000 Ft felett

Személyes ajánlatunk Önnek

Művészet 1962. január-december [antikvár]

A. Tóth Sándor, Aba-Novák Vilmos, Almási Gyula Béla, Andrássy Kurta János, Angyal Endre, Aradi Nóra, Áron Nagy Lajos, B. J., B. Koroknay Éva, B. Supka Magdolna, Balogh László, Bán István, Baranyó Sándor, Barcsay Jenő, Bartha Éva, Bartha Lajos, Bartha László, Ben Shahn, Bencsik István, Benedek Jenő, Bényi László, Berény Róbert, Bernáth Aurél, Bertalan Vilmos, Bíró Lajos, Blaski János, Boda Gábor, Bodnár Éva, Boglár Lajos, Bojár Iván, Bokros László, Bordás Ferenc, Bornemisza László, Boromisza Tibor, Borsos Miklós, Breznay József, Bundev-Todorov Ilona, Burghardt Rezső, Chiovini Ferenc, Courbet, Cs. Pataj Mihály, Csap Erzsébet, Csekovszky Árpád, Cserepes István, Csernus Tibor, Csikász Imre, Csillag István, Csillag Vera, Csohány Kálmán, Csontos László, Csontváry Kosztka Tivadar, Csorba Géza, Csorba Tibor, Czeglédi Imre, Czene Béla, Czinke Ferenc, Czóbel Béla, Czobor Ágnes, D. Fehér Zsuzsa, Dankó Imre, Dávid Ferenc, Degas, Dercsényi Dezső, Derkovits Gyula, Dési Huber István, Diósy Antal, Diószegi Balázs, Domanovszky Endre, Drégely László, Duray Tibor, Dutka Mária, Dürer, Ecsery Elemér, Egry József, Ék Sándor, Endre Béla, Ezüst György, F. J., Farkas János, Farkas Zoltán, Fehér Zsuzsa, Fejér Csaba, Fekete János, Feledy Gyula, Ferenczy Károly, Fischer Ernő, Fontos Sándor, Fónyi Géza, Fóthy János, Frank János, Frideczky Frigyes, Gáborjáni Szabó Kálmán, Gacs Gábor, Gádor Emil, Gádor István, Galavics Géza, Garami László, Genthon István, Gera Éva, Gergely István, Gergely Sándor, Goldman György, Göndör Bertalan, Greco, Gyulai László, Haits Géza, Halász László, Haulisch Lenke, Hegedűs István, Hegyi György, Hermán Lipót, Hernády Gyula, Hetzendorfer László, Hincz Gyula, Horváth Béla, Horváth Olivér, Horváth Tibor, Hundertwasser, Illés Árpád, Illés Gyula, Illés Jenő, Istók János, Izsó Miklós, Jakuba János, Jókai Mór, Józsa János, K. Á., K. E., Kajári Gyula, Kákonyi István, Kalló Viktor, Kampis Antal, Kápolnai Iván, Kaposy Vera, Kass János, Kassák Lajos, Katona Imre, Katona László, Kerényi Jenő, Kernstok Károly, Kisdéginé Kirimi Irén, Kiss István, Kiss Kovács Gyula, Koczogh Ákos, Kohán György, Kokas Ignác, Kondor Béla, Konfár Gyula, Kontha Sándor, Konyorcsik János, Kopp Jenő, Koszta József, Kovács Éva, Kovács Ferenc, Kovács Imre, Kovács Margit, Kovács Zsuzsa, Kozma Lajos, Kucs Béla, Kurucz D. István, Laborcz Ferenc, Lajta Edit, Láncz Sándor, László Gyula, Lechner Ödön, Lehőcz Mária, Lengyel Géza, Leonardo da Vinci, Lipták Pál, Lukovszky László, M. Abonyi Arany, Mácsai István, Makrisz Agamemnon, Makrisz Zizi, Maksay László, Márffy Ödön, Marosi Ernő, Marton László, Martyn Ferenc, Mata János, Máté András, Medgyessy Ferenc, Mednyánszky László, Meister Endre, Mészáros Dezső, Mészáros Fülöp, Mezei Ottó, Miklós István, Mikus Sándor, Miskolczi László, Moldován István, Molnár Éva, Molnár László, Munkácsy Mihály, Mustó János, N. Pénzes Éva, Nagy Balogh János, Nagy Béla, Nagy István, Németh József, Németh Mihály, Oelmacher Anna, Olcsai Kiss Zoltán, Orosz János, P. Brestyánszky Ilona, Pálffy László, Palicz József, Pap Gábor, Pap Gyula, Papp Gábor, Papp János, Párczer Ferenc, Passuth Krisztina, Pataky Dénes, Patay László, Pátzay Pál, Péczely Béla, Perneczky Géza, Petri Lajos, Philipp Clarisse, Pintér József, Pirk János, Plesnivy Károly, Pogány Géza, Pogány Ö. Gábor, Pór Bertalan, Poussin, Raszler Károly, Rembrandt, Révész Zsuzsa, Révészné Alexander Magda, Révné Földes Ilona, Ridovics László, Rózsa György, Rózsa Miklós, Rózsa Péter, Rudnay Gyula, S. L., Sarkadiné Hárs Éva, Sarkantyú Simon, Schaár Erzsébet, Sik Csaba, Simon Ferenc, Sobók Ferenc, Solymár István, Somlyó György, Somogyi József, Somos Miklós, Soós Klára, Stettner Béla, Sümeghy Veronika, Sz. Zs., Szabó Iván, Szabó Júlia, Szabó László, Szabó Zoltán, Szalay Ferenc, Szamosi Ferenc, Szántó Piroska, Szatmári Gizella, Szegi Pálné, Székely Zoltán, Szelesi Zoltán, Szenes Zsuzsa, Szentgyörgyi Kornél, Szentiványi Lajos, Szervátiusz Jenő, Szíj Béla, Szíj Rezső, Szilágyi Jolán, Szilvásy Nándor, Szinte Gábor, Szinyei Merse Pál, Szlávics László, Szőnyi István, Szurcsik János, Szűcs János, Tafner Vidor, Tálas Géza, Tamás Ervin, Tar István, Tasnádiné Marik Klára, Telepy Katalin, Tenkács Tibor, Thuróczy Kamill, Tihanyi Lajos, Tilless Béla, Torma Imre, Tornyai János, Tóth B. László, Tóth Ervin, Tóvári Tóth István, Túry Mária, Udvardi Erzsébet, Uitz Béla, Urbach Zsuzsa, Vajda Zsuzsa, Vajna Éva, Vámos Ferenc, Van Gogh, Varga Imre, Vaszary János, Vati József, Vayer Lajos, Vayerné Zibolen Ágnes, Végh János, Velázquez, Vértes György, Veszely Jelena, Vigh Tamás, Vincze András, Vinkler László, Watteau, Würtz Ádám, Xantus Gyula, Ybl Ervin, Zala Tibor, Ziffer Sándor

online ár: Webáruházunkban a termékek mellett feltüntetett fekete színű online ár csak internetes megrendelés esetén érvényes.
6980 Ft

Új Művészet 1990. november [antikvár]

Bakonyvári M. Ágnes, Bernáth Mária, Bodonyi Emőke, Boros Géza, Gellér Katalin, Keserü Katalin, Lóska Lajos, Majoros Valéria, Marosi Ernő, Mezei Ottó, Mravik László, Novotny Tihamér, P. Szabó Ernő, Pataki Gábor, Szegő György, Tímár Árpád, Váradi Júlia

eredeti ár: Az eredeti ár (könyvre nyomtatott ár), a kiadó által ajánlott fogyasztói ár, amely megegyezik a bolti árral (bolti akció esetét kivéve).
940 Ft
előző ár: 30 napon belüli legalacsonyabb ár.
846 Ft
akciós ár:
752 Ft

Szabad művészet 1949. május [antikvár]

Dr. Wilhelmb Gizella, Háy Károly László, Lukács György, Murányi Kovács Endre, Rabinovszky Máriusz, Redő Ferenc, Rózsa György, Toroczkay Oszvald, Vargha Balázs, Zárda István

eredeti ár: Az eredeti ár (könyvre nyomtatott ár), a kiadó által ajánlott fogyasztói ár, amely megegyezik a bolti árral (bolti akció esetét kivéve).
940 Ft
előző ár: 30 napon belüli legalacsonyabb ár.
846 Ft
akciós ár:
752 Ft

Műértő - különszám [antikvár]

eredeti ár: Az eredeti ár (könyvre nyomtatott ár), a kiadó által ajánlott fogyasztói ár, amely megegyezik a bolti árral (bolti akció esetét kivéve).
940 Ft
előző ár: 30 napon belüli legalacsonyabb ár.
846 Ft
akciós ár:
752 Ft

Művészet 1966. július [antikvár]

eredeti ár: Az eredeti ár (könyvre nyomtatott ár), a kiadó által ajánlott fogyasztói ár, amely megegyezik a bolti árral (bolti akció esetét kivéve).
880 Ft
előző ár: 30 napon belüli legalacsonyabb ár.
792 Ft
akciós ár:
704 Ft

Művészet 1966. október [antikvár]

Bauer Jenő, Bodri Ferenc, Cserjés János, Czifka Péter, Fóthy János, Furkó Zoltán, Galambos Ferenc, Heitler László, Maksay László, Szíj Rezső, Telepy Katalin

eredeti ár: Az eredeti ár (könyvre nyomtatott ár), a kiadó által ajánlott fogyasztói ár, amely megegyezik a bolti árral (bolti akció esetét kivéve).
880 Ft
előző ár: 30 napon belüli legalacsonyabb ár.
792 Ft
akciós ár:
704 Ft

Magyar Művészet 1933/3. [antikvár]

Dr. Bárány Istvánné, Dr. Décsei Géza, Dr. Eisler Mihály József

online ár: Webáruházunkban a termékek mellett feltüntetett fekete színű online ár csak internetes megrendelés esetén érvényes.
2480 Ft
Részletesen erről a termékről
Albert Mária művei
A szerzőről
Bodrogi Gyula művei
Bodrogi Gyula a Nemzet Színésze címmel kitüntetett, Kossuth- és kétszeres Jászai Mari-díjas színművész, rendező, színházigazgató, érdemes és kiváló művész, a Halhatatlanok Társulatának, a József Attila Színház és a Vidám Színpad örökös tagja.
Dalos László művei
Darvas Iván művei
Darvasi László művei
Dogossy Katalin művei
Dr. Tulassay Tivadar művei
A szerzőről
Esterházy Péter művei
Esterházy Péter

Esterházy Péter (1950–2016) az ELTE matematika szakán végzett, 1978 óta szabadfoglalkozású író. Világszerte az egyik legismertebb és legelismertebb magyar író. Első könyve megjelenésétől kezdve a Magvető Kiadó szerzője.

Fontosabb díjai

Füst Milán-jutalom (1983), Déry Tibor-díj (1984), József Attila-díj (1986), Örley-díj (1986), Ordre des Arts et des Lettres lovagi fokozata (Franciaország – 1992), Soros Alapítvány Irodalmi Életműdíj (1992), Premio Opera di Poesia (a Római Irodalmi Fesztivál Díja – 1993), Ordre des Arts et des Lettres tiszti fokozata (Franciaország – 1994), Björnson-díj (Norvégia – 1995), Kossuth-díj (1996), Vilenica-díj (Szlovénia, közép-európai irodalmi díj – 1998), Osztrák Állami Díj (1999), Magyar Irodalmi Díj (2001), Márai Sándor-díj (2001), Herder-díj (2002), Ordre des Arts et des Lettres parancsnoki fokozata (Franciaország – 2003), Pro Europa-díj (2004), Üveggolyó-díj (2004), A német könyvszakma békedíja (Friedenpreis des Deutschen Buchhandels – 2004), Grinzane Cavour-díj (a Harmonia caelestis című regényért – 2004), a Toszkán Tartomány Il Gonfalone d'Argento díja (2005), Cittá di Bari irodalmi különdíj (2006), Nápoly város könyvdíja (2006), Pablo Neruda Nemzetközi Irodalmi Díj (2006), Prima Primissima Díj (2006), Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztje (2007), Angelus Közép-Európai Irodalmi Díj (2008), Ovidius-díj (2009), 20 éves a Köztársaság Díj (2009), Román Kulturális Érdemrend Parancsnoki fokozata (2010), Grosso d'Oro Veneziano Díj (2010), AEGON Művészeti Díj (2011), Jeanette Schocken-díj (2013), Premio Letterario Internazionale Mondello (2013)
A szerzőről
Forgách András művei
1952-ben született Budapesten. 1976-ban diplomázott az ELTE Bölcsész-karán történelem–filozófia szakon, diplomamunkáját James Joyce és a filozófia nyelvi fordulata címmel írta. Az egyetem után különböző színházaknál volt dramaturg (Kecskeméti Katona József Színház, Népszínház, Nemzeti Színház) egészen 1984-ig, amikor szellemi szabadfoglalkozású lett. Azóta írásból, fordításból, rajzolásból él.

A Magvetőnél legutóbb Zehuze című regénye jelent meg, amely harminc évet ölel át. A zehuze azt jelenti, ez van, minden nyelvben vannak a zehuze szóhoz hasonló szavak: azt fejezik ki, az életet el kell fogadni olyannak, amilyen: ZEHUZE.

A Magvető Kiadónál megjelent művei
Aki nincs (1999), Gonosz siker (2000), Zehuze (2007)

Díjai
Kritikusok díja (Vitellius,1992), Szép Ernő-díj (2000), Bornemissza Gergely drámaírói ösztöndíj (2000), Országos Színházi Találkozó legjobb dráma díja (A szűz, a hulla, a püspök és a kések, 2000), Jászai Mari-díj (2002), Szinnyei Júlia-díj (2002), Stúdiószínházi fesztivál legjobb dráma díja (A görény dala, 2003), Édes anyanyelvünk pályázat I. díj dráma kategória (2004), Katona József pályázat díja (A kulcs, 2005), A legjobb dráma díja (A kulcs, 2005), József Attila-díj (2006), Az Írók Könyvesboltjának Üveggolyó-díja (2007), Déry-díj (2007) Füst Milán-díj (2007), Balázs Béla-díj (2009)

A szerző honlapja: www.zehuze.hu
Gantner Ilona művei
Gera Mihály művei
Gyurkovics Tibor művei
Jancsó Miklós művei
Janikovszky Éva művei
A szerzőről
Jankovics Marcell művei
Jankovics Marcell (Budapest, 1941. október 21. – Budapest, 2021. május 29.) a Nemzet Művésze címmel kitüntetett, Kossuth- és Balázs Béla-díjas magyar rajzfilmrendező, grafikus, könyvillusztrátor, kultúrtörténész, író, politikus. 1998-tól 2000-ig, majd 2010. augusztus 1. és 2011. október 15. között a Nemzeti Kulturális Alap Bizottságának elnöke volt.

Apja Jankovics Marcell (1906–1970) banktisztviselő, anyja Bartha Margit (1906–1981?), nagyapja id. Jankovics Marcell (1874–1949) író, politikus, ügyvéd volt. Nővére Jankovics Eszter (1934). Apjukat 1950-ben koholt vádak alapján letartóztatták, és életfogytiglani kényszermunkára ítélték. '56-ban kiszabadították; a forradalom leverése után felügyelettel szabadlábon maradhatott. Közben családját 1951-ben kitelepítették, ahonnan csak 1953-ban térhettek vissza. A gyermek Marcell 1955-től a Pannonhalmi Bencés Gimnáziumba járt, ott is érettségizett.

1959–1960 között segédmunkásként dolgozott, majd 1960-tól a Pannónia Filmvállalathoz (ma Pannóniafilm Kft.) került, ahol fázisrajzolóként kezdett. 1965-ben rendezőnek nevezték ki, majd három évig, 1968-ig Dargay Attilával és Nepp Józseffel közösen készítették a nagy sikerű Gusztáv című rajzfilmsorozatot.Sisyphus (1974)

1971–72-ben a Képző- és Iparművészeti Gimnáziumban tanított animációt. 1973-ban a Hanna-Barbera megvásárolta a János vitéz forgalmazási jogát, hogy aztán sehol se mutassák be. A Sisyphus c. munkáját 1974-ben Oscar-díjra jelölték.

Küzdők c. alkotásával 1977-ben elnyerte a cannes-i fesztivál legjobb rövidfilmnek járó Arany Pálma-díját. Az akkori kultúrpolitika jellemző epizódjaként Jankovics helyett mást küldtek ki a díj átvételére. 1981-től pedig az Iparművészeti Főiskolán tanít szintén animációt. 2 évvel később elkészült Az ember tragédiájának animációs film forgatókönyve.

1994-ben a Magyar Művészeti Akadémia tagja lett, majd két évvel később kinevezték a Pannóniafilm Kft. ügyvezető igazgatójává. Még ugyanebben az évben megpályázta a Duna Televízió elnöki posztját, sikertelenül. A következő évben a Magyar Iparművészeti Egyetem DLA tudományos fokozattal rendelkező egyetemi magántanára lett. 1998–2002 között, majd 2010. augusztus 1. és 2011. október 15. között a Nemzeti Kulturális Alap Bizottságának elnöke. 1998-tól Magyar Művelődési Társaság elnöke. 2003-tól a Fidesz Kulturális Tagozatának elnökségi tagja.
Kállai Ferenc művei
Karátson Gábor művei
Konrád György művei
Kornis Mihály művei
A szerzőről
Lázár Ervin művei
Lázár Ervin (Budapest, 1936. május 5. – Budapest, 2006. december 22.) Kossuth-díjas magyar író, elbeszélő, meseíró, a Digitális Irodalmi Akadémia alapító tagja.

A leginkább meséiről ismert író első novellája a Jelenkorban jelent meg 1958-ban. Írásaihoz az inspirációt javarészt gyermekkorából merítette. Írásai jellegéből fakad, hogy szövegeit gyakran feldolgozták színházi, filmes adaptációk és rádiójátékok formájában, illetve ő maga is írt hangjátékokat. Műveinek nyelvezete egyéni és játékos. Jellegzetes hangvételű meséi mind a gyermekek, mind pedig a felnőttek körében népszerűségnek örvendettek, örvendenek. Az 1964-ben megjelent A kisfiú meg az oroszlánok című kötetét Réber László illusztrálta, aki ekkortól kezdve az íróval rendszeresen együttműködött. Egyetlen regénye az 1971-es A fehér tigris. Meseregényéért, az 1979-es Berzsián és Didekiért 1982-ben nemzetközi Andersen-diplomával tüntették ki. Ó be szép az élet, s minden más madár című hangjátéka elnyerte szerzőjének a Magyar Rádió 1986. évi kishangjáték-pályázatának első díját.

A Tolna megyei Alsó-Rácegrespusztán nevelkedett, a családja 1951-ig élt itt. Apja, Lázár István, uradalmi ügyintéző volt, édesanyja Pentz Etelka. Felsőrácegresre járt át iskolába, majd Sárszentlőrincre. Tízéves korában a székesfehérvári Ciszterci Szent István Gimnáziumba íratták, de amikor 1948-ban államosították az iskolát, egy idős tanár magántanítványa lett, Sárszentlőrincen.

1950 októberétől Szekszárdra járt középiskolába, a Garay János Gimnáziumba. Ide apja származása miatt nem akarták felvenni, egy élsportoló rokon közbenjárására sikerült mégis. Szüleit, akik a földosztással szegényebbek lettek, mint a környék lakói, mégis osztályidegennek számítottak, 1951-ben kitették a szolgálati lakásból. Tüskéspusztára költöztek.

1954-ben érettségizett. Ezután a budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészkarára járt.

1959. február 1-jétől az Esti Pécsi Napló újságírója. 1961-ben megszerzi a magyartanári diplomát.

Az újságnál 1963-ig marad: utána a Dunántúli Napló és Tüskés Tibor segítségével az irodalmi folyóirat Jelenkor munkatársa. 1965-ben Budapestre költözik, itt az Élet és Irodalomnál helyezkedik el tördelőszerkesztőként. 1971-től 1989-ig szabadfoglalkozású író.

A Magyar Fórum alapító tagja (1989. október 1.), ennél a lapnál egy szűk évig főmunkatárs. A következő években a Magyar Napló, a Pesti Hírlap és a Magyar Nemzet munkatársa; 1992-től a Hitel olvasószerkesztője.

A Magyar Újságírók Országos Szövetségének tagja volt (1991-1994). A Magyar Írószövetség tagja (1969-től).

Felesége Vathy Zsuzsa írónő volt, gyermekeik: Fruzsina (magyar–földrajz szakos középiskolai tanárnő), Zsigmond (jogász).

2006. december 22-én hunyt el Budapesten.
Markó Iván művei
Mészáros Márta művei
Orbán Ottó művei
Petőcz András művei
Somlyó György művei
Szabó Bea művei
Szabó Magda művei
Szakony Károly művei
Szakonyi Károly művei
Szegő András művei
Tandori Dezső művei
A szerzőről
Tóth Krisztina művei
Tóth Krisztina

1967-ben született Budapesten. Író, költő, műfordító, drámaíró.

Fontosabb díjai

Radnóti-díj (1990), Soros-ösztöndíj (1992, 1999), Móricz Zsigmond irodalmi ösztöndíj (1993), Illyés Gyula-díj (1994), Graves-díj (1996), Déry-jutalom (1996), József Attila-díj (2000), Vas István-díj (2001), Palládium-díj (2002), Szépírók Társaságának Díja (2005), Gemini-díj (2005), Castel Goffredo irodalmi különdíja (2006), Márai Sándor-díj (2007), Quasimodo-emlékdíj (2008), Magyar Köztársaság babérkoszorúja díj (2009), Artisjus Irodalmi Díj (2010), Bárka-díj (2010), Alföld-díj (2014)
Vadas József művei
Vág Bernadett művei
A szerzőről
Vinkó József művei
Vinkó József (Gencsapáti, 1951. szeptember 23. –) dramaturg, műfordító, újságíró.

Gencsapátiban született, Szombathelyen járt gimnáziumba, majd a debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának francia-magyar szakos hallgatója. Az egyetem elvégzése után, 1976-tól a József Attila Színház dramaturgja, 1980-tól a Vidám Színpad irodalmi vezetője. 1985–90 között az Artisjus Színházi Ügynökség vezetője.
Egyetemista kora óta különböző kulturális lapok szerkesztője, újságíró. Különböző kiadványokban közel ezer színikritikája, interjúja, esszéje, publicisztikája jelent meg. Könyvkiadóként is működött, 1989–2005 között többek közt ő adta ki magyar nyelven a Berlitz útikönyveket. Kiadta többek között Huszti Péter, Bodrogi Gyula, Müller Péter könyveit is. Egy időben krimisorozatot szerkesztett, 1990–91-ben az újraindult Színházi Élet szerkesztőbizottságának volt a tagja, számtalan színházban dolgozott, mint vendégdramaturg.
1985-től a Stúdió című kulturális hetilap egyik televíziós szerkesztő-műsorvezetője. Mikrofonja előtt olyan világsztárok szólaltak meg elsőként a magyar képernyőn, mint Jean-Paul Belmondo, Jean Marais, Annie Girardot, Juliette Gréco, Robert Merle, Marguerite Duras, Hundertwasser és mások. Számtalan magyar és külföldi művészről készített portréfilmet.
1990-től az MTV, 1997-től az RTL Klub és a TV2 producere. Nevéhez fűződik a Helló, világ!, a Helló, Magyarország! című turisztikai magazinok, a Megáll az ész! című szórakoztató műsor létrehozása. Főszerkesztő-műsorvezetője az Exkluzív televíziós szórakoztató hetilapnak. Számtalan más műsor (Életveszélyben, Nyugat, Vers éjfél után, Jó reggelt Magyarország!, Nagyvizit, Gróf Széchenyi Ödön nyomában stb.) producere.
Műfordításainak, színházi adaptációinak száma meghaladja a százat. Ezek egy része ma is szerepel a színházak repertoárján. Többek között Boris Vian, Fernando Arrabal, Georges Feydeau, Ionesco, Jean Poiret színműveit, Zsolt Béla, Lengyel Menyhért regényeit adaptálta magyar színpadra.
Érdeklődése 2009-ben fordult a gasztronómia felé. Azóta folyamatosan írja a Heti Válasz című hetilapban gasztronómiai rovatát. 2010-ben társtulajdonosként és főszerkesztőként újraindította a Magyar Konyha című gasztronómiai havilapot.
A Kossuth rádióban 2014. január óta minden héten szombaton hallható Szellem a fazékból című gasztrotörténeti sorozata.
Bolti készlet  
Vélemény:
Minden jog fenntartva © 1999-2019 Líra Könyv Zrt.
A weblapon található információk közzétételéhez, másolásához a működtetők írásbeli beleegyezése szükséges.
Powered by ERBA 96. Minden jog fenntartva.
mobil nézet