A mohácsi zeneiskola története 1963-2000 (dedikált példány) [antikvár]

ELŐZMÉNYEKMOHÁCS ZENEI MÚLTJÁNAK RÖVID ÁTTEKINTÉSEBojtár László dolgozata a Mohácsi Zeneiskola 1988. évi Jubileumi ÉvkönyvébenA ROMMEZŐN FELCSENDÜLNEK AZ ÉLET HANGJAIA másfél évszázados török uralom után újjáéledő Mohácsnak csak mintegy 600 lakosa volt, amikor 1716-tól szolgálatba lépett Horváth János, a reformátusok első ismert kántora, majd 1726-ban a katolikusoké: Molnár Ferenc. Midőn a 11 éve felépült ferences Zárdatemplomban 1743-ban először csendült fel az orgona, már 1500 körül mozgott a lakosságszám. Ilyen tétova előzmények után szinte hihetetlennek tűnik az Unyi Bernardin könyvében olvasható adat: 1771-ben már a zárdában tanuló szerzetesnövendékek kórusa köszöntötte az idelátogató pécsi püspököt. Őseinknek tehát már jó két évszázaddal ezelőtt alkalmuk nyílt megismerkedni a gregorián ének és a többszólamú kórusmuzsika szépségeivel. A Baranya Megyei Levéltár őrzi azt a két vaskos orgonakönyvet, melyeket 1832-ben Su-rányi Flórián mo-hácsi ferences teológus vetett papírra hangyaszorgalommal, amelyek a zárdában folyó zenei élet hiteles dokumentumai.ELSŐ ADATOK A VILÁGI ZENÉRŐLA fúvósmuzsika akkor vált a mohácsi utca hangulati elemévé, amikor a 1819-ben megalakult Czéhbeli Gyalogló Kompánia díszkivonulásai alkalmat adtak erre. Az 1816-ban létesült ferences algimnáziumban is foglalkoztak a kisdiákok hangszeres zenével: egyebek közt a tanévzáró ünnepélyek műsorát színesítették fellépéseikkel. 1846-ban már egy Zene Oskola" felállítása is szóba került a város közgyűlésén, ám a dicséretes javas-